Emlékeztetett, a Habsburgok 300 éve alatt elnyomásban éltek a magyarok. Elveszítettük a szabad királyi választásunkat, s az osztrákok adták királyunkat, aki azonban a koronához tartozó esküjét, miszerint jólétben tartja a magyar népet, nem tartotta be. – Kossuth Lajos önállóan próbálta meg elhozni a szabadságot a magyaroknak, hiszen ahogy ismeretes, a független nemzetállamok, így sem Franciaország, sem pedig Anglia nem állt úgy mellénk, mint ahogy azt kellett volna – fogalmazott Jóga László. Mérföldkövek Debrecenben A Debreceni Kossuth Társaság vezetője annak kapcsán, hogy milyen szerepet játszott Kossuth Lajos Debrecen életében elmondta, a magyar szabadságharc szellemi vezére 1849. január 7-én azzal az eltökélt szándékkal jött a cívisvárosba, hogy Debrecen életét fellendítse. Itt lett a Honvédelmi Bizottmány elnöke, s innen vezette a szabadságharcot is. Megteremtette a független Magyarországot, a független külügyet, hadügyet és pénzügyet. A magyarok Mózese – Wikiforrás. Az 1849-es év magyar sikereinek fontos mérföldkövei Debrecenhez, mint az ország másik fővárosához kötődnek.
Mért rontsanak mi rajtunk dúlongó belzajok? Van a földnek hazája még e hazán kivül, Hol gyermekinknek áldás, nekünk jobb lét derül. Túl bérczen és lapályon a szép hon ott vagyon, Halakkal és vadakkal s aranynyal gazdagon; Miénk, csak kell akarnunk, mert rég miénk vala, Megvette azt vérével nagy ősünk Attila. Miként sasok csattogva megszálljuk a hazát, Belé vetjük virágul a szent egység magát; Az évek nagy könyvébe vért s tetteket irunk, És a mi vért elontunk, érette lesz honunk. " Szólt, s mintha százezer láng buknék ki föld alúl, Egyszerre százezer kard az ég felé vonúl, S kétszáz ezer vitéz zúg harsogva: "Esküszünk! A merre sorsod elhív, mindütt veled leszünk. " S azonnal hét nemzetség egymással egyesűl, Költözni más hazába az ős hazán kivűl, A földet megkeresni a messze nyúgaton, Mely a nagy «Istenostort;» uralta egykoron. Iványi Gábor a magyarok Mózese, ezért üldözi a "fáraó" - OLKT.net. S azonnal Álmos és még hat nemzetség feje (Kund, Tuhutum, Előd, Und, Tas, Huba a neve, ) A frigyet szentesítni megvágja hős karát, - Arany serleg fogadja a hét vér hét faját.
Az elfeledett 1913. évi XIV. törvénycikk az országgyűlési képviselők választásáról A január 6-i VERITAS-est megerősítette: a történelem kérdései iránt érdeklődőket még olyan látszólag kevésbé színes téma is elhozza a Budapesti Gazdasági Főiskola Lotz-termébe, mint a választójog. Mivel e jog a politikai akarat érvényesítőjeként hatalmas jelentőséggel bír a történelemben, a közéletben, ezért minden időben élénk érdeklődést, eszmecserét vált ki, tehát nem volt érdektelen napirendre tűzni a híres 1913. | Magyar Tudat Hajdúnánás- Új pénz a forint mellett és évek óta használják. XIV. törvénycikk felidézését. A régi Magyarország összeomlása 1918-ban E történelmi sorsforduló napirendre tűzése a VERITAS Történetkutató Intézet legutóbbi, 2015. április 7-én rendezett vitaestjén is megtöltötte a Budapesti Gazdasági Főiskola auláját. A minden hónap első keddi 6 órai est történész egyik beszélgetőpartnere Salamon Konrád, az ELTE nyugalmazott főiskolai tanára és Szakály Sándor, a VERITAS Intézet főigazgatója, a beszélgetés moderátora pedig Gergely András, a VERITAS dualizmus kori kutatócsoportjának vezetője volt.
Emlékkonferencia az 1990-ben szabadon megválasztott országgyűlés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából Az Országgyűlés Hivatala és a VERITAS Történetkutató Intézet 2015. május 6-án szerdán, emlékkonferenciát rendez Az 1990-ben szabadon megválasztott országgyűlés megalakulásának 25. A magyarok monzese 5. évfordulója alkalmából. A tanácskozás helyszíne a Parlament Felsőházi terme. A konferencia neves történész előadói mellett két miniszterelnök, Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke és Boross Péter volt miniszterelnök immár történelmi távlatból idézik fel az 1990-es esztendő történéseit. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc és a melbourne-i olimpia 1956 őszén Svájc, Spanyolország és Hollandia nem vett részt az Ausztráliában rendezett olimpiai játékokon tiltakozva a Szovjetunió magyarországi intervenciója ellen. Az események hatvan éves évfordulóján a VERITAS Történetkutató Intézet a Magyar Szabadság Éve programsorozat keretén belül konferenciát rendezett Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc és a melbourne-i olimpia címmel.
A műalkotás elkészítésével a református szobrászművészt, Gerenday Bélát bízták meg. A XX. század elején főként az alföldi városok főterein, sok esetben a református templomok előtt állították fel a legtöbb köztéri Kossuth-szobrot. Számos református templomban találunk Kossuth Lajoshoz köthető emlékeket. A debreceni Nagytemplomban ereklyeként őrzik a kormányzó 1849-ben használt székét. A Dunamelléki Református Egyházkerület területén, a dabasi templomban az 1883-ban édesapja sírjára küldött koszorúja látható. Szintén egy koszorút őriznek a bánffyhunyadi református templomban, amellyel részt vettek a szabadságharc vezetőjének budapesti temetésén. Az 1920-as években a reformátusok körében élő Kossuth-kultusz kiemelkedő ápolója volt Hegyaljai Kiss Géza monoki, majd bőcsi református lelkipásztor. A magyarok monzese 6. Szolgálati idejében készült a református templom Kossuth-harangja, amelyen a kormányzó portréja látható. Kossuth az evangélikus és a református felekezeti identitás megerősítését jelentette a katolikus osztrák elnyomással szemben, a közös protestáns hős alakja lett.
Az ellenzéki összefogás pártjai óriási hibát követtek el, amikor az előválasztás második fordulójában feladták azokat az értékeiket, amelyeket Iványi Gábor képvisel és testesít meg, melyek Orbánnal szembenállnak, és megválasztottak egy olyan embert miniszterelnök-jelöltnek, aki az orbáni keresztény ideológia képviselője (nem véletlenül keveredik naponta önellentmondásba, mikor liberális demokratikus értékeket kellene képviselnie). A második végzetes hibájuk akkor volt, amikor nem Iványi Gábort választották meg ellenzéki köztársasági elnök-jelöltnek. Ezzel a két rossz döntéssel veszítették el azt a szellemi erőt, amivel Orbánt legyőzhették volna. Orbán Viktor így is ráküldte Iványi Gáborra a NAV-ot, de akkor most az ellenzék köztársasági elnök-jelöltjénél tartana razziát a rendszer elnyomó gépezete, amit politikai céljaira használ fel a diktátor. Most szembesülhetnek vele, mekkora hibát követtek el azok az ellenzékiek, köztük Iványi Gábor barátai, akik a Jobbik zsarolásának engedtek, és nem álltak ki az igazság és a méltányosság, nem álltak ki Iványi Gábor mellett.
1974 • Galerie Rencontres, Párizs (kat. ) • ~ (gyűjt. kat. ), Maison de la Culture, Rennes (FR) 1975 • Galerie Rencontres, Párizs 1976 • Galerie Rencontres, Párizs (kat. ) • A. R. 2, Musée d'Art Moderne de la Ville de Paris (kat. Tihanyi Lajos és Reigl Judit alkotásai lettek a 2020-as aukciók legdrágábban eladott képei. ) 1978 • Galerie Yvon Lambert, Párizs • Musée de Peinture, Grenoble (FR) (kat. ) 1979, 1981 • Galerie Jolliet, Québec (CA) 1980 • Galerie Yvon Lambert, Párizs 1982, 1984 • Galerie Jolliet, Montreal • Galerie de France, Párizs 1985 • Galerie de France, Párizs • Musée d'Evreux, Ancien Evechê (kat. ) 1989 • Centre d'Arts Contemporains, Orléans 1989-1990 • FRAC Auvergne, Clermont-Ferrand 1992 • Musée de Brou, Bourg-en-Bresse • Galerie de France, Párizs 1994 • Donation Goreli, Musée National d'Art Moderne, Párizs 2001 • Musée de Brou 2005 • Reigl Judit retrospektív kiállítása, Műcsarnok, Budapest 2009 • Reigl Judit: Folyamat, Makláry Fine Arts, Budapest 2010 • A létezés ritmusa - Reigl Judit életmű-kiállítása, Modern és Kortárs Művészeti Központ (MODEM), Debrecen 2014 • Reigl Judit - Űr és extázis • Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest Csoportos [ szerkesztés] 1944 • VII.
97 éves korában meghalt a Kapuváron született, de Franciaországban kiteljesedő és élő Reigl Judit Kossuth-díjas festőművész, az egyik legismertebb magyar kortárs művész, közölte a Kalman Maklary Fine Arts pénteken az MTI-vel. A galéria közleménye szerint a művész a Marcoussis-ban található Bellejame idősek otthonában halt meg, ahova egy hónapja került egészsége védelmében. Talán a legsikeresebb és legjobban rajongott magyar származású kortárs művészt vesztettük el, akinek emléke alkotásain keresztül mindig élni fog – fogalmazott közleményében a galéria. Kapuvár. Reigl Judit művei megtalálhatóak a világ legfontosabb amerikai és európai múzeumaiban, köztük New York-ban a Modern Művészetek Múzeumában (MoMA), a Metropolitan és a Guggenheim Múzeumban, a párizsi Georges Pompidou Központban és a londoni Tate Modernben. A 2008 és 2019 közötti időszak aukciós eredményeinek összesítése alapján az elmúlt években Reigl Judit alkotásaiért fizették a legtöbbet, a festő 871, 7 millió forintos bevétellel került a lista élére.
A magyar közönség már találkozhatott munkáival a Műcsarnokban (2005) és a debreceni Modemben (2010) rendezett életmű-kiállításokon, ahol a korai szürrealista műveitől az absztrakcióin át a figuratív ábrázolásig átfogó képet kaphatott Reigl Judit munkásságáról. 2014-ben a budapesti Ludwig Múzeum adott otthont az Űr és extázis című életmű-kiállításának, amelyen 90 művet láthatott a közönség. A párizsi galériák május 21-ig látogatható közös kiállításával párhuzamosan az amerikai Oberlin (Ohio) város Allen Memorial Art Museumának látogatói is megtekinthetik a festő munkáiból rendezett tárlatot május végéig. Riegl judit képei . (MTI)
(MTI) – A múzeum tulajdonába két képe kerül: az egyik a különleges Guanó széria egy nagyméretű, 1958-62-ben készült darabja, a másik egy szintén nagyméretű, 1959-es festmény a Tömbírás sorozatból. Reigl Judit művei számos francia köz- és magángyűjteményben megtalálhatók: a párizsi Pompidou központban 37 festménye szerepel. Első magyarországi tárlatára 2005 októberében került sor a Műcsarnokban. Reigl judit képei. A néhány hete megrendezett Plug Kortárs Művészeti Vásáron is láthatták az érdeklődők számos alkotását – az ötvenes években készültek közül – az Erdész and Makláry Fine Arts standján. Reigl Judit 1950-ben telepedett le Franciaországban. A szürrealizmus nagymestere, André Breton figyelt fel először tehetségére, akinek segítségével rendezhette meg első párizsi kiállítását. A szürrealizmust hamar maga mögött hagyta. Az ecsetet és a konvencionális festészetet elvetve, egy hajlított fémdarabbal kezdett dolgozni. "Tisztán gesztusokon alapuló festészetet valósított meg, amelynek lényege, hogy nincs előre tervezett mozdulat, a kivitelezés gyors, az alkotó eksztatikus állapotban dolgozik" – jellemzi stílusát a munkáit menedzselő-képviselő-gondozó Makláry Artworks MTI-hez eljuttatott közleménye.
De miért pont a fekete? Miért adja fel valaki a lényegét egy koncepcióért? Ez olyan, mintha ezentúl jelzők nélkül írnék verseket. Lehet, de minek. Azért ne kárhoztassuk rögtön az elején! – Inkább nézzük a képeket: sokféleségüket az egységességben. A főfalakon elhelyezett nagy méretű képeken erősen érezhető Jackson Pollock hatása – gesztusfestészet, lírai absztrakt. Beleköthetetlen. Mert csak hasonlítgatni lehet, viszonyítani nem. "Ilyet én is tudnék! " – mondja egy-két látogató. És szmokingban vannak, beengedik őket. És joguk van a véleményükhöz. A művész ezt is megengedi. "Azok ott bogarak? "- kérdezi egy kislány az édesapját. Hír - Párizsi galériában láthatók Reigl Judit alkotásai - Museum.hu. "Nem. " "Hanem? " És nem tud mit felelni, inkább csendre inti. Én személy szerint az absztrakt híve vagyok. Ha nincs meghatározva, mi, bármi lehet. Alkotói és nézői szabadság egyben. Védem a feketét. Több száz árnyalata van, ezt a régiek tudták. De ha kinyitunk egy szénceruza-készletet, láthatjuk, mennyiféle is az a fekete. Judith Reigl, aus der Serie: "l'experience de l'apesenteur" Nr.
Végül aztán pár hónappal később csak beleegyezett, tizennégy festményét állították ki, melyek közül csak kettő volt figuratív, noha Breton és a kiállítást ugyancsak megtekintő Max Ernst is inkább ezt a stílust favorizálták, miközben a többi kép már absztrakt volt. Reigl nem sokkal később szakított is a szürrealistákkal, amit levélben jelzett Bretonnak. Innentől kezdve tényleg semmilyen művészeti áramlat nem befolyásolta, és pár évvel később Párizsból is elköltözött egy Marcoussis nevű faluba, ott festette műveit, gyakorlatilag a haláláig, miközben évtizedekig elég nehéz körülmények között élt, egészen az idős korában történt felfedezéséig. A Csillapíthatatlanul szomjazzák a végtelent című festmény egy 2003-as kiállításon (Photo by JOEL ROBINE / AFP) Akkor azonban pár év alatt a legkelendőbb élő magyar képzőművész lett: például az 1955-ös Éclatement ( Kitörés, vagy más fordításban Robbanás) című festményéért 411. 000 eurót (127, 5 millió forint) fizettek egy párizsi árverésen négy éve, de az utóbbi években – mint a Papageno cikke összegyűjtötte – sorozatban 300 ezer euro körüli összegeket fizettek a festményeiért.
Második helyen végzett Lakner László Rózsák című műve 36 millió forinttal, harmadik Nádler István Szisztéma két rétegben című műve lett 32 millióval. Keserü Ilona Cérnás című alkotása pedig 28 millió forintos leütési árral a művész eddigi legdrágábban elárverezett alkotása lett. Új szereplő az aukciósházak között A klasszikus és a kortárs rekordeladások listáján a Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria mellett új szereplőként tűnik fel a Bodó Galéria és Aukciósház. Bár a koronavírus-járvány első hulláma miatt 2020 elején világszerte elmaradtak a nagy aukciók, a piacnak az online térbe történő átállással tavasz végére sikerült a rendkívüli helyzethez alkalmazkodnia. Keserü Ilona: Cérnás A tavaszi árverési szezon Magyarországon is elmaradt, mivel az aukciósházak nem rendelkeztek önálló, nagyszabású árverések lebonyolítására alkalmas online platformokkal. A Virág Judit Galéria lépett legelőször és őszre kifejlesztette saját online felületét. A november elején bevezetett kijárási korlátozások és a rendezvénytilalom döntéshelyzet elé állította az aukciósházakat: választaniuk kellett az árverés elhalasztása vagy az aukció online megrendezése között.