Az emlékművet a Magyar Köztársaság Elnöke Sólyom László, és a Lengyel Köztársaság Elnöke Lech Kaczynski avatta fel. A Lengyel-Magyar Barátság Emlékmű avatásán, Kollár János a Pilsudski T. T. elnöke felolvasta Pilsudski Egyesület által kiádott "Győri Nyilatkozat" melyben kezdeményezte mint Lengyelországban, mint Magyarországon az év egy napját hivatalosan nyilvánítsák a Lengyel Magyar Barátság Napjává. Magyar Országgyűlés 2006. 03. 12. a szavazásra meghívott vendégei Balról első: Kollár János aki Lengyel-Magyar Barátság Napját " szellemi atya" 2007. március 12- én a Magyar Parlament és március 16 -án a Lengyel Sejm egyhangú szavazattal március 23 - át Lengyel Magyar Barátság Napjává nyilvánította. A Magyar Lengyel Barátság Nap hivatalos alapjait. 17/2007. (III. 14. ) OGY határozat a Magyar-Lengyel Barátság Napjáról 1.
A magyar lengyel barátság napja 2022-03-24 Ünnep ingyenes program Megemlékező ünnepséget tartanak a lengyel-magyar barátság szobránál. Hirdetés A Magyar lengyel barátság emlékmű felavatásának 16., a Magyar lengyel barátság nap Parlament és Sejm általi elfogadásának 15. évfordulója tiszteletére megemlékező ünnepséget tart a Magyar Lengyel Pilsudski Történelmi Társaság a Bem téri emlékműnél március 24-én 11 órától. Kapcsolódó témák: #lengyel | további programok 2022-04-09 Húsvéti előadás és játszóház részletek 2022-04-15 Nagypénteki Passió részletek
Áder Jánost várták volna március 23-ra a lengyelországi Bochnia városába a lengyel-magyar barátság napja alkalmából, de a magyar elnök nem utazik, törölték a programot – értesült az IV. Béla Árpád-házi királyunk leánya, Szent Kinga szobrát avatta volna fel március 23-án a dél-lengyelországi Bochnia városában közösen Áder János magyar és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, valamint a két vezető házastársa, Herczegh Anita, illetve Agata Kornhauser-Duda, de a szervezők törölték a programot – értesült több egymástól független forrásból az Információink szerint a helyzet jelenleg úgy áll, hogy Áder János egyáltalán nem utazik ki Lengyelországba a jeles nap alkalmából. Legalábbis – mint megtudtuk – pénteken délutánig a magyar Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) részéről nem érkezett meg a lengyel félhez az engedélykérelem arra, hogy Áder János fegyveres testőrei átléphessék a lengyel határt. Ez természetesen csak formaság, és egy baráti elnöki látogatás alkalmával kvázi automatikusan megadja az engedélyt a vendégfogadó ország, de mint "kötelező kört" azért le kell futni a két állam hivatalos szervei között.
A magyar-lengyel barátság napja alkalmából a magyar Országgyűlés és a lengyel Szejm elnökének javaslatára március 23-án, kedden Budapesten az Országház homlokzatára kitűzik a lengyel nemzeti lobogót, a lengyel parlament épületét pedig a magyar nemzeti színekkel világítják meg Varsóban – közölte az Országgyűlés Sajtóirodája hétfőn az MTI-vel. Az Országgyűlés március 23-át a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel 2007. március 12-én nyilvánította a magyar-lengyel barátság napjává, és március 16-án hasonló határozatot hozott a lengyel szejm is. Az ünnep eseményeit felváltva tartják a két országban. A helyszín idén a dél-lengyelországi Bochnia lett volna, a rendezvények azonban – a tavalyiakhoz hasonlóan – idén is elmaradnak a koronavírus-járvány miatt.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: "a magyar-lengyel kapcsolatokról mindkét ország büszkén nyilatkozik, hiszen a két nép a történelem során már többször bizonyította, hogy kölcsönösen számíthatnak egymásra". A március 23-ai lengyel-magyar barátság napja alkalmából a magyar közmédia egy hónapon át több csatornáján is a két ország történelmi kapcsolatát feltáró programokat, lengyel filmalkotásokat sugároz. A közleményben idézték Papp Dánielt, az MTVA vezérigazgatóját, aki úgy fogalmazott: "a lengyel-magyar barátság napja kiemelt jelentőséggel bír Magyarország és a magyar közmédia életében is". Március 23-án a két nép több évszázadra visszamenő történelmi és kulturális hagyományait igyekeznek bemutatni a magyar közmédia csatornáin "az Európában is legendás barátságunk és bajtársiasságunk keretein belül". "Nem véletlen, hogy ez a kapcsolat 2015-ben a Magyar Örökség-díjjal bekerült a magyarság szellemi múzeumába" – mondta a vezérigazgató, aki hozzátette: bíznak abban, "hogy az Árpád-kortól tartó szoros barátságot nemcsak napjainkban, hanem jövőnkben is ápolhatjuk, továbbadhatjuk gyermekeinknek, unokáinknak".
A békemenete-történelemben először nem utaznak csöcstől a lengyel szimpatizánsok a magyar elvbarátok vonulására, hanem otthon oldják meg, méghozzá támogatva ezzel Ukrajnát és a vonatbérlés árát, amivel idezötykölődtek volna, átutalják a menekülteknek. A CÖF-nek maradnak a hazai szimpatizánsok. Információk szerint a helyzet jelenleg úgy áll, hogy Áder János egyáltalán nem utazik ki Lengyelországba a jeles nap alkalmából. Legalábbis – mint megtudta a portál – pénteken délutánig a magyar Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) részéről nem érkezett meg a lengyel félhez az engedélykérelem arra, hogy Áder János fegyveres testőrei átléphessék a lengyel határt. Ez természetesen csak formaság, és egy baráti elnöki látogatás alkalmával kvázi automatikusan megadja az engedélyt a vendégfogadó ország, de mint "kötelező kört" azért le kell futni a két állam hivatalos szervei között. Az ügyben a portál természetesen kereste – még bőven hivatali időben – a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóosztályát, de nem kapott választ.
"Duda elnök úr szándéka, hogy Áder elnök úr a búcsúlátogatását Lengyelországban tegye, amennyiben erre lehetőség lesz Áder elnök úr hivatali idejének a befejezése előtt" - olvasható a lengyel Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében. Az még pénteken, elsőként számolt be a hírről, cikkükben akkor azt írták, diplomáciai forrásokból úgy értesültek, hogy a halasztás egyik fő oka az volt, hogy oroszbarát magyar álláspont miatt Andrzej Duda nem akart magyar kollégájával mutatkozni nyilvánosan egy ilyen protokoll eseményen. A szomszédunkban dúló ukrán-orosz háború nyomán (is) megromlott magyar-lengyel kapcsolatokról hosszan beszélgettünk Mitrovits Miklós történésszel, polonistával, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársával. Interjúnk alább olvasható: Mitrovits Miklós: nagyon gyenge érv, hogy nekünk azért kell semlegesnek maradnunk, mert fontos az orosz gáz "Európa nem akarta és sokan most sem akarják tudomásul venni, hogy miről van szó. Ukrajna orosz kolonizálása a tét: az oroszok által garantált "semlegesség", az orosz bábkormány, az oroszok által kitalált eurázsiai integráció, az orosz kultúra felsőbbrendűségének hirdetése, semmi mást nem szolgál, mint Ukrajna teljes alávetését az orosz birodalmi céloknak és Európáról való leválasztása" - véli Mitrovits Miklós történész, polonista.
Hiába felvételizett többször a színművészetire, már az első rostán sem engedték át, soha nem mutathatta be paródiáit. Kétkezi munkás lett, a Kőbányai Porcelángyárban dolgozott. Közben Sztankay Istvánnal és Sas Józseffel együtt Rózsahegyi Kálmán Színiiskolájába járt. Debrecenbe kapott színházi szerződést, ugyanis 1960-ban Szendrő József igazgató felfigyelt a tehetségére, ekkor döbbentek rá, hogy sokkal nagyobb sikere van a színészbüfében előadott paródiáinak, mint a színpadi statisztálásának. A hatvanas évek végén vált ismertté az ekkor már Hofi Géza néven fellépő humorista, aki Louis Armstrongot, Sammy Davist és a Táncdalfesztivált utánozta. A köztelevízió 1971-ben mutatta be Rózsa Sándor paródiáját, amely az egyik legsikeresebb magyar tévéfilmsorozatot, az Oszter Sándor főszereplésével, Szinetár Miklós rendezésében vetített Rózsa Sándor filmet interpretálta. A paródia annyira sikeres lett, hogy máig is a legtöbb Google keresést kapja Hofi Géza neve után. Hofi ekkor már keményen politizált, 1972-ben mutatta be Kádár János paródiáját, ami sosem látott sikerrel járt, mondatai máig is szállóigék.
Ha élne, idén 80. születésnapját ünnepelte volna Hofi Géza, az ország egykori legendás nevettetője. Felesége, Kövér Ildikó mesél arról, hogyan ismerkedtek meg, és milyen volt vele együtt élni. Hofi Géza érdekességek, dalok ITT. Nem ketten beszélgetünk, inkább hárman. Mintha Hofi Géza is mellettünk üldögélne, és jókat kuncogna a felesége sodró temperamentumán, iróniáján. Mert hiába özvegy már tizennégy esztendeje "a Hofi Ildi", nincs egyedül. Géza, aki ebben a hónapban ünnepelte volna a nyolcvanadik születésnapját, ma is vele van, nem hagyta el egy percre sem. – Képzeld el, hiába győzködnek sokan, nem vagyok képes elköltözni az Anker közből! – jelenti ki furcsa kis grimasszal, amivel rögtön nevetésre késztet, majd megajándékoz egy cserép mosolygós pistikével, és tart egy röpke előadást a hízásról meg a tegnap esti bűnözéséről, egy tányérka mennyei lecsóról. – A lecsóról nem mondhatok le, mert kisimul tőle a lelkem – magyarázza –, az Anker közi lakást pedig nem hagyhatom el, hiszen ott éltem Gézával.
A nagy korkülönbség miatt az édesapjának először be sem merte mutatni új párját, de nagy meglepetésére a humoristánál mindössze 4 évvel idősebb édesapja a legnagyobb örömmel fogadta Hofit, aki minden alkalommal megköszönte neki a lányát, Ildit.. Géza egy idő után elkezdett az esküvő gondolatával is játszani, de Ildikó akkor még úgy érezte, annyira jól megvannak, hogy fölösleges ilyen dolgokkal foglalkozni, ám amikor már egyre többször kapta meg a kérdést, hogy miért nem akarja elvenni Ildit, azt mondta: "Mert az Ildi még nem kérte meg a kezem". Innen jött az ötlet végül: Ildi kérte meg Géza kezét.. Az esküvőt nagy titokban szervezték és tartották meg, csak ketten voltak jelen. Ildikó elmondta azt is, hogy szívesen szült volna egy fiúgyermeket Gézának, aki az ő szemeit örökli, de amikor ez a téma szóba jött, Géza a sajátos stílusában azt mondta: Az ember vagy apa vagy Hofi. A humorista felesége a mai napig közös lakásukban él, mivel nem akar új életet és új lakást. Ott úgy érzi, Gézával van, és ez így is van jól.