Hirdetés Jöjjön Ady Endre – Valaki útravált belőlünk verse. Schöpflin Aladárnak küldöm. Unatkozók s halálra-untak, Bolondosan furcsák vagyunk, Fájdalmasak és búcsuzók S milyen furcsán nézzük magunkat S milyen furcsán néznek most minket. Csalódás-kő ránk nem zuhant S mégis sujtódottan, szédülten, Sustorgó ázott-fák a tűzben, Panasszal égünk, lángtalan. Mint elárvult pipere-asztal, Mint falnak forditott tükör, Olyan a lelkünk, kér, marasztal Valakit, ki már nincs velünk, Ki után ájult búval nézünk. Egy régi, kényes, édes dámát, Kegyetlen szépet siratunk, Bennünksarjadtat: asszony-részünk. Valakit, kiért hiúk voltunk, Apródok s cifra dalnokok S kit udvarunkban udvaroltunk. Ingunk s mint rossz tornyok, bedőlünk, Nagy termeink üresen kongnak, Kölykösen úszók szemeink: Valaki útravált belőlünk S nem veszi észre senki más, Milyen magános férfi-porta Lett a szemünk, lett a szivünk, Szemünknek és szivünknek sorsa, Mert asszony-részünk elhagyott. Nem tudjuk szeretni magunkat És nem hisszük el, hogy szeretnek, Ákombákomos szépeket Idegen, váró embereknek A régi tussal nem irunk, Mert mi csak magunknak bókoltunk, Asszony-énünkért, szertelen, Érte voltunk jók, ha jók voltunk És kacérok és hűtlenek És most sírva megözvegyedtünk.
Azt gondolom, hogy az irodalom nem léttől független diszciplína, hanem éppen arról nyilatkozik vagy arra reflektál. Ugyanúgy, ahogyan a dalok szövegei is. Ennek következtében sok egybeesés és egymásra hivatkozás fedezhető fel bennük, az élet mellett. Nézzük Bereményi Gézát először is, hogy hűek maradjunk a blogunkhoz. Drámaíró, műfordító, író, költő, dalszövegíró a kedves Gézánk. Habár legtöbben a Cseh Tamással való közös munkájuk kapcsán ismerjük. Nos lássuk alább, hogy hogyan "adyzál" sokszor, de most konkrétan csak egyszer. Ady Endre Valaki útravált belőlünk című verse tagadhatatlanul összefüggésbe hozható Bereményi Géza Jobbik részem című munkájával. Cseh Tamás emlékműsorára énekelte fel az alábbi verziót, Kiss Tibor, a Quimby frontembere és összművésze: Az összehasonlító-elemző értekezést rábíznám a kedves olvasóra, ezért inkább egymásután közlöm a két különálló, ámbár egybecsengő művet. Íme Ady Endre Lédához írottja: Schöpflin Aladárnak küldöm Unatkozók s halálra-untak, Bolondosan furcsák vagyunk, Fájdalmasak és búcsuzók S milyen furcsán nézzük magunkat S milyen furcsán néznek most minket.
Kopott a világ s a szivünk Unatkozók s halálra-untak, Bolondosan furcsák vagyunk, Fájdalmasak és búcsuzók S milyen furcsán nézzük magunkat S milyen furcsán néznek most minket. Csalódás-kő ránk nem zuhant S mégis sújtódottan, szédülten, Sustorgó ázott-fák a tűzben, Panasszal égünk, hangtalan. Mint elárvult pipere-asztal, Mint falnak fordított tükör, Olyan a lelkünk, kér, marasztal Valakit, ki már nincs velünk, Ki után ájult búval nézünk. Egy régi, kényes, édes dámát, Kegyetlen szépet siratunk, Bennünk sarjadtat: asszony-részünk. Valakit, kiért hiúk voltunk, Apródok s cifra dalnokok S kit udvarunkban udvaroltunk. Ingunk s mint rossz tornyok, bedőlünk, Nagy termeink üresen kongnak, Kölykösen úszók szemeink: Valaki útravált belőlünk S nem veszi észre senki más, Milyen magános férfi-porta Lett a szemünk, lett a szivünk, Szemünknek és szivünknek sorsa, Mert asszony-részünk elhagyott. Nem tudjuk szeretni magunkat És nem hisszük el, hogy szeretnek, Ákombákomos szépeket Idegen, váró embereknek A régi tussal nem irunk.
"A nonkonform ember tragédiája ez, az olyan emberé, aki magára vállal szerepeket, amelyektől később már lehetetlen megszabadulnia" – fogalmazott Boka László. Érdekességek Az irodalomtörténész az est során felhívta a figyelmet több Adyhoz kapcsolódó pontatlan közvélekedésre. Az egyik ilyen közkeletű tévhit az, hogy Ady Lédával járt először Párizsban, holott ő korábban diákként már kiment néhány napra a francia fővárosba. A közvélekedéssel ellentétben Adynak több szülőföld verse van, mint Petőfi Sándornak, és az sem igaz, hogy Ady az Elbocsátó szép üzenet című versével szakított Lédával, a szakító vers az egy hónappal korábban keletkezett Valaki útra vált belőlünk című, szomorú hangvételű, a veszteséget sirató költemény, míg az Elbocsátó szép üzenetben a mai Ady-képhez jobban illő, macsó férfi póza mutatkozik meg. Centenárium Szűcs László kérdésére válaszolva, hogy mennyire volt Adyhoz méltó a centenárium, Boka László elmondta, hogy sok tartalmas esemény és rendezvény kötődött ehhez az évfordulóhoz, de mivel Ady halálához kapcsolódó centenáriumról beszélünk, ezért nem hirdettek Ady-emlékévet.
Tanári segédlet. (hang, ritmus, kép, szerkezet) Babits verseken keresztül tárgyalva (Messze... messze..., Húsvét előtt, Délszaki emlék, Fekete ország, Esti kérdés) kérdés - válasz formájában. Függelékben: tanároknak tantervi vázlat. Feladattervek az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez Illyés Gyula Kháron ladikján vagy az öregedés tünetei c. művének segítségével Márai: Egy polgár vallomásai Javaslatok a regény interdiszciplináris feldolgozásához. Javaslatok az Egri csillagok című... regény feldolgozásáshoz Javaslatok az Emlékezés egy nyár-éjszakára című vers feldolgozásához óravázlat Kacskaringók Krúdy Gyula szövegvilágában Javaslatok a szövegalkotási eljárások tanításához. Óravázlat
A Szent Jobbot 1985-ben tették először közszemlére, majd 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján az ereklye ismét országos körútra indult. A Szent Jobb országjáró körútján az esztergomi főszékesegyházban (1988) Az ereklyét 1987-től a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik, melyet 2019-ben felújítottak. A Szent Jobb-körmenetet az 1990-es rendszerváltozás óta a régi hagyományoknak megfelelően rendezik meg augusztus 20-án. 2007-ben a viharos időjárás miatt maradt el a körmenet, 2020-ban pedig a koronavírus-fertőzés elleni hatósági korlátozások miatt. A Szent Jobb a Szent István-bazilika előtt (1990)
1990 óta augusztus 20-a ismét Szent István ünnepe Magyarországon. Az egyik legfontosabb budapesti esemény, a Szent Jobb-körmenet immár hagyományosan a bazilika elől indul: elöl István király jobb kezének ereklyéje, mögötte pedig keresztény hívők és vallásukat nem gyakorlók ezrei. Az ereklyét 1987-től a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik, melyet 2019-ben felújítottak. A Szent Jobb-körmenetet az 1990-es rendszerváltozás óta a régi hagyományoknak megfelelően rendezik meg augusztus 20-án. 2007-ben a viharos időjárás miatt maradt el a körmenet, 2020-ban pedig a koronavírus-fertőzés elleni hatósági korlátozások miatt.
Mindez a sók konzerváló hatásának köszönhető. A modern balzsamozás a holttestet már csaknem határtalan ideig konzerválja. Igy XII. Károly svéd király tetemét a halál körülményeinek kiderítése végett 1859-ben tehát halála után 141 évvel megvizsgálták és teljesen üdének, épnek találták. Mindezekből láthatjuk, hogy nem lenne csoda a Szent jobb épségben való megmaradása akkor, ha balzsamozásról csak szó is eshetne vele kapcsolatban. A csoda épen az, hogy István király jobbkeze kimutathatóan minden balzsamozás nélkül maradt épen csaknem egy évezrede. Emberi kéz, tudományos eljárás nem járult semmiféle mesterkedéssel a Szent Jobb fennmaradásához. Egyedül a sors csodálatos kegyének köszönhető minden, joggal számit tehát a Szent Jobb a hivatalos Magyarország nemzeti ereklyéjének. És ez az ereklye kél most - mint minden esztendőben - 20-án, István király napján vándorútra, hogy a körmenetben megmutatkozzék a hívőknek. Az ezeresztendős magyar állami élet megalapítóját tiszteljük István királyban.
Első királyunk kézereklyéjének, a Szent Jobbnak külön ünnepnapot szentelt a magyar katolikus egyház, melyet hajdanán országszerte megültek. A Szent Jobb megtalálásának emléknapját, május 30-át már a XIII. sz. eleji hazai naptárak említik. Ez a nap tehát a Szent Jobb megtalálásának ünnepe, miután az ereklyének a török időkben 200 évre nyoma veszett. A Szent Jobb. tván király épségben maradt jobb keze, ereklye. A Szent István halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan, aki aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, kiemelte a testet a Bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Innen a kincstár őre, Merkur eltulajdonította és elrejtette. 1083-ban, mikor István király szentté avatási eljárása zajlott, I. László hallott az ereklyéről, meglátogatta Merkurt bihari birtokán, ahol az ereklyét őrizte, megbocsátott neki, és itt alapította az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot, Szentjobb település (ma Románia) a nevét kapta.
A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre. A körmenet hagyománya 1947-ben szakadt meg, az egyházra erőltetett megállapodás szerint ugyanis ettől kezdve országos körmeneteket nem lehetett tartani. Az ereklyét 1945 után először a pesti angolkisasszonyok templomában, majd 1950-től 21 éven át a Szent István Bazilika prépost plébánosának lakásán, egy falba épített páncélszekrényben őrizték. Csak évente egyszer, augusztus 20-án vitték át a bazilikába, az ünnep után visszakerült a páncélszekrénybe. 1971-ben, hazahozatalának 200. évfordulójára készült a bazilika Szent Jobb-kápolnája kulccsal zárható, a nyilvánosság előtt láthatatlan őrzőhellyel. 1983-ban lebontották a zárt tartót és golyóálló üvegvitrint készítettek, amelyben immár mindenki láthatta.
A nemzeti ereklyék 1945. március 28-án hagyták el az országot, és végül az osztrák tóparti városban, Mattseeben találtak átmeneti menedéket. – Hogyan őrizték a relikviákat? – A koronázási ékszereket titkosan, a tó partján, egy üres benzines hordóban elásták, a Szent Jobbot pedig a helyi plébánosra, Strasser kanonokra bízták, aki a biztonság kedvéért az üveghengeres tartójában őrzött ereklyét egy feliratos faládikában az ágya alá rejtette. Tulajdonképpen itt ért véget a Szent Jobb és a Szent Korona közös számkivetése. A területet ellenőrző Amerikai Katonai Misszió, felmérve a Szent Jobbhoz méltatlan, ám jó szándékú védelmet, az ereklyét 1945. június 18-án R. Rohracher salzburgi érseknek adta át, aki azt ismereteim szerint magánkápolnájában helyezte el. – Mi volt Witz Béla érseki helynök szerepe az ereklye visszaszerzésében? – Az Országépítő visszavágyódott hazánkba, hogy az ostrom és a háború által megtépázott ország újjáépítésénél jelen legyen. A kezdeményező Witz Béla általános helynök, a Szent István-bazilika nyugalmazott plébánosa, a Szent Jobb őre az Amerikai Katonai Misszió közvetítésével kérelemmel fordult a salzburgi érsekhez, hogy juttassa vissza hazánkba a nemzeti ereklyét.
Beküldés Ajánlás Írj nekünk! Rólunk A fentiekkel együtt összesen 118 oldalt szemlézünk. © 2022 - E-mail: [email protected]