" – Részlet a Függetlenségi Nyilatkozat szövegéből Előzmények [ szerkesztés] V. Ferdinánd király 1848-ban Olmütz (magyarosan Alamóc) városban mondott le unokaöccse, Ferenc József főherceg javára. Mindezt azért tette, mivel a Habsburgoknak nem volt érdeke, hogy V. Ferdinánd legyen a király. Mivel V. Ferdinánd szentesítette az áprilisi törvényeket, az ő keze "meg volt kötve". De Ferenc József már szabadon cselekedhetett, őt nem kötötték a törvények, így nem követett el törvénysértést, amikor leverte a szabadságharcot. Rendelkezéseinek éle különösen a "lázadó" magyarok ellen irányult: a Szent Korona országait felosztotta Magyar Királyságra, Erdélyi Fejedelemségre – az uniót Erdéllyel semmisnek nyilvánítva, – Katonai Határőrvidékre és Dalmát–Horvát–Szlovén Királyságra. A császári házhoz lojális Horvátország pedig Dalmácia mellett megkapta a Magyar Királyságtól elvett Fiume kikötővárost is. Az olmützi alkotmány kiadásával (mely valójában nem lépett életbe, hiszen bevezetését a szabadságharc utánra halasztották), kizárta azt, hogy a két fél - az V. Ferdinánd király helyett a magyar fél szerint trónbitorló Ferenc József főherceg kompromisszumosan meg tudjon egyezni.
Andrássy Gyula, Lehár Antal). Az ő kíséretükben indult el Buda felé. Horthy Miklós és gróf Bethlen István – ekkor már ő volt a miniszterelnök – először tárgyalni próbált az uralkodóval, ám a király nem mondott le terveiről. Október 22-23-án a budaörsi csatában IV. Károly és a legitimisták (akik elismerték a Habsburgok trónigényét) csapatai vereséget szenvedtek. A felkelők Horthy közbenjárásának köszönhetően amnesztiában részesültek, IV. Károlyt azonban november 6-án (a XLVII. törvénycikk értelmében [6]) megfosztották trónjától és Madeira szigetére száműzték. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A negyedik trónfosztásról bővebben ld: Salamon Konrád: Magyar történelem 1914-1990 További információk [ szerkesztés] 1921. november 6. | A Habsburg-ház utolsó trónfosztása,
Az országgyűlés közfelkiáltással fogadta el Kossuth javaslatát a Habsburg-ház trónfosztásáról 1849. április 14-én. A Habsburgok pár év híján négy évszázadig ültek a magyar trónon, ezalatt a "rebellis" magyarok négyszer nyilvánították ki, hogy nem kérnek belőlük többé. Valójában százévente volt egy-egy trónfosztás. Eb ura fakó! Az első 1620-ban, miután Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a 30 éves háborút kihasználva egyesítette az országot az osztrákok ellenében: a besztercebányai országos gyűlés augusztus 25-i határozata kimondta a Habsburgok trónfosztását és Bethlen királlyá választását. Az ország a támogatta, a Szent Korona a birtokában volt, ám a török nem járult hozzá a királyi országrész és Erdély egyesüléséhez, végül a következő évben a fejedelem békét kötött Habsburg II. Ferdinánddal, visszaadta a koronát és lemondott a királyi címről is. Nem telt el száz év, a Rákóczi szabadságharc idején, az 1707-es ónodi országgyűlésen Bercsényi Miklós főgenerális kijelentette: Eb ura fakó, maji napságtul fogvást Joseph nem királyunk, …, az ország pedig mondassék interregnumnak mind addig, meglen más országgyűlés alatt királyt nem választunk!
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. taláros arisztokrácia – hivatali nemesség, vásárolt tisztségek révén. tamiász – pénzügyek választott irányítói az ókori Athénban. "Tarih-i Üngürüsz" – "A magyarok története" II. Szulejmán (1520–1566) török szultán magyarországi hadjáratairól született, győzelmeit magasztaló mű. temenosz – (ókori görög) "az istenek földje" szentélykörzet, papi terület, központja az oltár. templomosok – (templáriusok) a szentföldi zarándokok védelmére Hugo de Payens által 1119-ben alapított szerzetes lovagrend. 1128-ban kapott pápai megerősítést. 1139-ben közvetlen pápai fennhatóság alá kerültek. Főként Franciaországban nagy vagyon halmoztak fel. A Szentföld mohamedán kézre jutása (1291) után feladatuk megszűnt, katonai szerepüket elveszítették. Nemzetközi méretekben folytatott pénzügyeleteik miatti népszerűtlenségüket kihasználva IV. (Szép) Fülöp francia király (uralkodása: 1285–1314) vagyonukat lefoglalta, sokat közülük fogságba vettetett v. megégettetett.
Fogjunk egy konyharuhát nedvesítsük meg, majd az első lapot helyezzük rá és egy ecset segítségével kenjük meg étolajjal. Összesen 4 lapot kell egymásra rakni és közben kenegetni. A túró felével kenjük meg az utolsó lapot, de a szélétől hagyjunk ki 4-5 cm helyet és a konyharuha segítségével tekerjük fel. Egy gáztepsit béleljünk ki sütőpapírral és tegyük bele a rudat. A 2-ik rúddal is így járjunk el. Ha kész felvert tojással kenjünk meg lehetőleg mindenhol. A másik csomag réteslapokat is megkenjük étolajjal és a darás krém felét elosztjuk a 4 lapra. A meggy felét rászórjuk és az étolajjal kikevert tejföllel azért van szükség, hogy a krém ne száradjon ki sütés közben. Tekerjük fel és helyezzük a tepsibe. Ha mindkét rúd elkészült kenjük meg a maradék tojással. 180 fokos előmelegített sütőbe süssük aranybarnára. Tálaláskor hintsük meg porcukorral. Erika Mészáros receptje Mit süssünk? Hónapokkal tovább bírja a tejföl ezzel a trükkel | Nosalty. Süssünk házi sütit együtt »»»
Ugyanezt a módszert akkor is használhatod, ha már felnyitottad a tejfölt, ilyenkor egy fólia segítségével zárd le a pohár tetejét, és a korábbihoz hasonló módon zárd el egy zacskóba az élelmiszert. A tejfölt persze műanyag tárolódobozban is fagyaszthatod, ehhez érdemes kisebb edényeket használni, de akár légmentesen lezárható zacskókba is adagolhatod. Bármelyik módszert is válaszd, egy valamivel számolnod kell: a fagyasztás során a víz kicsapódik a tejfölből, olvasztáskor pedig az fog legelőször felolvadni és kicsapódni a tejfölön. A krém állaga fagyasztás után enyhén csomós lehet, de ha állagában nem is, ízében még ugyanolyan jó lehet. A fagyasztott tejföl akár 3-4 hónapig is eláll a jégen, érdemes fagyasztás előtt dátummal felcímkézni a tárolókat. Meggyes-grízes rétes Recept - Mindmegette.hu - Receptek. A tejterméket felhasználás előtt tedd át a fagyasztóból a hűtőbe, hogy megfelelően hideg hőmérsékleten egy éjszaka alatt felolvadjon. A felolvasztott tejfölt olyan ételekhez ajánljuk, amelyeket sütni vagy főzni kell, legyen szó levesekről és rakott fogásokról.
Imádom a rétest, az almásat, mákosat, meggyeset, káposztásat, túrósat, tejfölöset...... mindegyik jöhet, DE ami mindig viszi a pálmát az a grízes-meggyes. Egyszerűen nem tudom megunni. Első rétesem bolti réteslapból. Hozzávalók: 2-2rúdhoz 12lap rétes 10dkg olvasztott vaj Mákos: 20dkg mák 1üveg magozott meggy befőtt 10dkg cukor 1db citrom reszelt héja pici fahéj 1cs vaníliás cukor tejföl Grízes-meggyes: 20dkg búzadara ízlés szerint cukor só Egy rúdhoz 3db réteslapot használok. A máktöltelékhez összekeverjük a mákot a cukorral, a citrom héjával, a fahéjjal, vaníliás cukorral. A réteslapot meglocsoljuk vajjal, rátesszük a következő lapot, ezt is meglocsoljuk vajjal, rátesszük az utolsó lapot. A tészta feléig megkenjük máktöltelékkel, meglocsoljuk tejföllel és rászórjuk a meggyet. Az oldalát egy kicsit behajtjuk és lassan feltekerjük. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk. A grízes töltelékhez a grízt egy kevés olajon aranybarnára pirítjuk, majd folyamatos keverés közben apránként adagolva forró vizet öntünk rá.
Darás-meggyes kelt rétes Hozzávalók: 60 dkg liszt, 3 dkg élesztő, 2 tojás, 2 dkg só, fél dl étolaj, 5 dl langyos tej, 2 evőkanál cukor. A töltelékhez: 3 dl tejföl, 3 tojás, 12 dkg cukor, fél dl étolaj, 2 vaníliás cukor, 15 dkg búzadara, 20 dkg magozott meggy, fahéj. A tepsihez és a rétes tetejére étolaj. Másfél dl langyos tejbe egy evőkanál cukrot szórunk és belemorzsoljuk az élesztőt. Megvárjuk, míg megkel. Közben a lisztet tálba készítjük, adunk hozzá sót, egy evőkanál cukrot, két tojást, fél dl étolajat, és a megkelt élesztőt. Összemorzsoljuk, és a többi langyos tejet apránként adagolva jó alaposan kidagasztjuk. Amikor már szép hólyagos a tésztánk, lisztezett deszkára borítjuk, cipót alakítunk belőle, és terítővel letakarva fél óráig pihentetjük. A töltelékhez a tejfölt a tojásokkal, cukorral, étolajjal, vaníliás cukorral és búzadarával elkeverjük. A meggyhez is adunk vaníliás cukrot, valamint két teáskanál őrölt fahéjat. A tepsit étolajjal kikenjük. Egy nagy abrosszal az asztalt leterítjük, liszttel megszórjuk, és a megkelt tésztát széthúzzuk rajta.