Utóbbin túl vagyunk. Ezután arról esett szó, hogy a miniszterelnök célja Magyarország energiafüggőségét megszüntetni, ezért ha Paks II megépítése és a naperőmű-program befejeződik, 2030-ra elérhetünk oda, hogy csupán energiatermelésünk 10 százaléka lesz fosszilis. "Magyarország klímabajnok már most is" – mondta, ráadásul annak ellenére, hogy az energiaárak alacsonyak. Orbán Viktor az energiaárakról értekezett hosszan az orosz–magyar tárgyalás apropóján, és Szijjártó Péter munkáját méltatta, aki szerinte remek szerződést kötött még mielőtt energiakrízis lett volna. Orbán viktor kossuth rádió ma chance. "Ha nem lenne hosszú távú szerződésünk, úgy néznénk ki, mint a nyugatiak, ahol nincs gáz" – tette hozzá. Szerinte ezt a telet még megúszhatják, de a jövő évi már nehéz lesz. Magyarországon ilyen veszély nincs, és "ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés". Az itthon készülő Szputnyik-vakcinákról azt mondta, Palkovics László ITM-vezetőn múlik, hogy a debreceni vakcinagyár elkezdhessen működni, és utána lehet a vakcinagyártás bonyolult folyamatát átvenni.
Hatalmas munkát végeznek az itt dolgozók, első helyen is az önkéntesek, a közigazgatási hivatal dolgozói, a rendőrök, a katonák, a katasztrófavédelem munkatársai. Nekik mind-mind szeretnénk köszönetet mondani, hogy a bajbajutottak első megmenekülés-élménye az itt Budapesten esélyt ad számukra egy boldogabb jövőre, mint ahonnan most eljöttek" – zárta gondolatát a miniszterelnök.
Egy kérdéssel kapcsolatban hozzátette: miután Szlovákia segítséget kért a Szputnyik V vakcina bevizsgálásához, a magyar fél ezt a szakvéleményt ki fogja adni.
A KSH 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti események országosan 2652 (Budapesten 2045) emberéletet követeltek, és 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét a harcokban, 51-en eltűntek. A forradalomban való részvételért kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt. Koncepciós per után végezték ki a forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót. Szilágyi József – Nagy Imre személyi titkára – ügyét elkülönítették, őt 1958 áprilisában végezték ki, Losonczy Géza államminiszter a per tárgyalása előtt, máig tisztázatlan körülmények között halt meg a börtönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra. November 4-én hosszú évek óta megemlékeznek az 1956-os események áldozatairól, ezt a napot a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.
A forradalom a Magyarország tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. A magyarok küzdelmét és sorsát azonban a szovjet Vöröshadsereg katonai inváziója pecsételte meg november 4-én, négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány felmondta a Varsói Szerződést és kinyilvánította Magyarország semlegességét. Mint az kiderült erről a beavatkozásról – megszállásról – már október 31-én döntöttek Moszkvában, és onnantól kezdve már folyamatosan érkeztek a szovjet csapatok Magyarországra, felkészülve a felkelés leverésére. 1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest illetve a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői – nemzetőrök, rendőrök, honvédegységek és számtalan civil polgár – azonban bátorságukról és a független, semleges Magyarország iránti elszántságukról tanúbizonyságot téve felvették a harcot a túlerőben és felszereltségben sokkal erősebb megszálló csapatok ellen, ám kitartó harcuk reménytelen küzdelemmé vált.
November 4-e nemzeti gyásznap.
Felszólította a magyar népet, hogy a megszálló szovjet hadsereget vagy az esetleg felállított bábkormányt ne ismerje el, vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen. A nap folyamán a szovjet csapatok - helyenként fegyveres harc után - a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverezték. Budapesten a felkelő csoportok felvették a harcot. A szovjet csapatok délig elfoglalták a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot. Vidéken több helyen jelentős ellenállás bontakozott ki. Eisenhower amerikai elnök tiltakozott a szovjet intervenció ellen. New Yorkban a Biztonsági Tanács ülésén a Szovjetunió megvétózta az amerikai határozati javaslatot, amely a szovjet csapatok kivonására szólított fel. Délután a rendkívüli közgyűlés elfogadta a bővített amerikai javaslatot, amely arra is felkérte az ENSZ főtitkárát, hogy jelöljön ki bizottságot a magyarországi helyzet megvizsgálására. A Kádár-kormány táviratban kérte az ENSZ főtitkárától "a magyar kérdés" levételét a napirendről.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának évfordulója, idén a 63. Mi történhetett ezen a napon Nagykovácsiban? Bár erre a napra dátumozva nem találtunk feljegyzést, a 32 sor című kiállítás (56-os Büszkeségpont) tablóiról kiemeltük, Nagykovácsiba a periratok és interjúk alapján, mikor érkeztek be a szovjet tankok. Történések Nagykovácsiban A periratok, az interjúk alapján 1956. október 24. hajnala Nem jön a 63-as busz Első hírek a városból a hazagyalogoló munkásoktól, a rádióból A diákok beszámolója arról, mi történt október 23-án a városban Rákosi páncélautója a faluban (Fiatalok hozták ki a faluba) 1956. október 25. Hivatalosan is leáll a munka a bányában Az ellátás zavartalan A közintézmények működnek 1956. október 26.