Irányhatározó/honnan? ben, én beni, engem benim, enyém bana, nekem bende, nálam benden, tőlem sen, te seni, téged senin, tied sana, neked sende, nálad senden, tőled o, ő onu, őt onun, övé ona, neki onda, nála ondan, tőle Többes számban biz, mi bizi, minket bizim, mienk bize, nekünk bizde, nálunk bizden, tőlünk siz, ti sizi, titeket sizin, tietek size, nektek sizde, nálatok sizden, tőletek onlar, ők onları, őket onların, övék onlara, nekik onlarda, náluk onlardan, tőlük A személyes névmások birtokos esete a –ki toldalékkal, amely mindig magas hangrendű marad, egyalakú önálló főnévi birtokos névmásokat képez. Pl. Benimki, az enyém, seninki, a tiéd stb. és ezek mind főnévként tovább ragozhatók. benim-ki-nin, az enyimének; Hangi (melyik) evin penceresi büyüktür? Benimkinin. Íme a leggyakoribb nevek Törökországban | TRT Magyar. A –ki toldalék a helyhatározó (locativus –da, de) ragjához is járulhat. Ankara-da-ki, ankarai, buradaki, az itteni, Macaristandaki evler, a magyarországi házak. 29. A birtokos névmás A birtokos névmás ismert birtok neve helyett áll.
Visszaható névmás (pronomen reflexivum) A visszaható névmás akkor használatos, ha az alany szerepe önmagára irányul, az alanyra hat vissza, de helyettesítheti a személyes névmást, ha a személy erősen hangsúlyozott. A kendi, visszaható névmás ugyanúgy kaphat toldalékokat, mint a főnevek. Személyragokkal kendim én magam kendimiz mi magunk kendin te magad kendiniz ti magatok kendi/si ő maga kendileri ők maguk Esetragokkal acc. kendimi magamat kendini magadat kendisini ő magát gen. kendimin magamnak a kendinin magadnak a kendisinin magának a loc. kendimde magamnál kendine magadnak kendisinde magánál dat. kendime magamnak kendinde magadnál kendisine magának abl. kendimden magamtól kendinden magadtól kendisinden magától Többes száma: kendiler, mely mint az egyes szám, főnévként ragozható, pl. kendile-rinize, önmagatok/nak/számára stb. Keresztnév - Vezetéknév. A kendi-hez kapcsolódó toldalékok sorrendje: 1. személy ragok, 2. eset ragok. Jelentése hasonlít a magyar "maga" "önmaga" és gyakran a "saját", illetve "saját maga" szavakéra.
Ilyen igék mellett a részeshatározót (valakinek) tilos a für elöljárószóval kifejezni!!! Kauf mir einen Mantel! – Vegyél nekem egy kabátot! Schreiben wir dem Kollegen die E-mail! * – Írjuk meg a kollégának az e-mailt! Reservieren Sie ihnen bitte ein Zimmer! – Foglaljon, kérem, nekik egy szobát! *A der Kollege gyenge főnév, ezért -n végződést is kap itt. Néhány más igének is tárgy + részeshatározó a vonzata, a magyartól eltérően, ezekre különösen ügyelnünk kell, mert a magyar másképp fejezi ki: anbieten (megkínál valakit valamivel, kínál valakinek valamit), stehlen (ellopja valakinek valamijét, ellop valakitől valamit): Wir bieten dem Gast Kaffee an – Megkínáljuk a vendéget kávéval. Sie haben mir die Tasche gestohlen – Ellopták a táskámat. A folgen (követ valakit) is kivételesen részes esettel jár: Er folgt mir – Követ engem. —- Link: – A fontosabb igék listája, melyek részes esettel + tárgyesettel állnak Feladat: Wie sagt man auf deutsch? (Hogy van németül? ) Megírjuk az igazgatónak a levelet.
Lesz-lesz, ha a fene meg nem esz! Hej Gyula, Gyula, Gyula Szól a duda, duda, duda, Pest, Buda, Buda, Buda, Pattogatott kukorica. Két hóemberes dalt is megtanultunk: Dombon állni most a jó, Mindent elborít a hó. II:Hóból lesz a hógolyó Hógolyóból hóapó Hóapónak pókhasa Pókhasán a mellkasa Mellkasán a gömb feje Gömbfején a kő szeme Szeme alatt répaorr Orra alatt szén-mosoly Szén-mosolya hirdeti Dombon állni jó neki. A teljes igazságot táplálkozás. liba tojás. :II Dombról csúszni most a jó Szánkót húz a kis Janó Hopp, mögéje, van helye Szánkózzunk le ővele Völgybe siklunk, hóha-hó Csússz utánunk, hóapó! (Gryllus) Hóembernek se keze se lába, Hóembernek pici szeme szén. Lustán pislant, fadugó az orra, Vásott kannát visel a fején. A mai mesénk pedig egy régi kedvenc: A magányos hóember volt. Befejezésképpen pedig gyurmáztunk a gyerekekkel, mindenki elkészíthette a saját pici hóemberét: Ismét egy remek délelőtt volt!
Jeges vízben, sűrű hóban libák úsztak a folyóban. Lubickoltak, verekedtek, estefelé hazamentek. De egy liba elmaradt, tiblábolt a domb alatt, vergölődött jó sokáig, felért a hó a hasáig. Kölni Magyar Óvoda - Csicsergő Játszócsoport: 11/13/17. Éva akkor leszaladt, felkapta a madarat, hű! nehéz volt, mint a só, sárga lába csupa hó. Furcsa is a libaláb: volna tollas legalább, hártyás ujja puszta, pőre, nincs cipője, csak a bőre. Éva, amint karba kapta, kesztyűjével tisztogatta, futott vele, úgy cipelte, szinte vállig fölemelte, liba nyaka válla mellett hosszú sálként hátra-lengett. Vitte Éva a libát, mint egy nagy, kövér babát, fönt a dombon földre rakta, havas tollát simogatta, de az rá se hallgatott, azt se mondta: jónapot – háttal fordult, s hófehéren elgyalogolt a sötétben.