A mozgóátlagról itt olvashatnak részletesebben. CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük! Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.
2400-zal emelkedett az azonosított fertőzöttek száma az elmúlt 24 órában Magyarországon. A koronavírus-járványról szóló hivatalos kormányzati tájékoztatás szerint 2400 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel összesen 1 868 007-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. 37 újabb beteg hunyt el az utóbbi 24 órában, az elhunytak száma összesen 45 721. A 2022. április 8-án reggel nyilvánosságra hozott adatok MÉG NINCS VÉGE! Itt olvashatók a Debreciner cikkei a koronavírus-járvány helyi aktualitásairól. 1 725 324-en már meggyógyultak. Kertészet/Fajtalisták/Kamkvat – Wikikönyvek. Az aktív fertőzöttek száma jelenleg 96 962. 1688 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 50-en vannak lélegeztetőgépen. Hajdú-Bihar megyében 136-tal emelkedett a fertőzöttek száma az elmúlt 24 órában. Az első grafikonon a Hajdú-Bihar megyében eddig regisztrált, a másodikon pedig az új fertőzöttek számának változását láthatjuk 7 napos mozgóátlagban. Ez a számítási mód a napi adatközlések időnként nehezen értelmezhető számai helyett megmutatja a helyi járványhelyzet trendjeit.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. < Heraldikai lexikon Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Zichy-Czikán pecsétgyűjtemény A lap eredeti címe: " n_pecsétgyűjtemény&oldid=249083 "
hierarchikus kereső, amelyben az egyes oklevelek levéltári jelzetének (de legalább a törzsszámának) ismeretében fastruktúrában tudjuk kikeresni a szükséges iratot. Az egyes adatlapok tartalmában az egyszerű és az ebből nyitható összetett keresők segítségével tudunk keresni. Családi címer adatbázis kezelő. 2. Egyszerű kereső Az egyszerű keresőbe beírva az általunk keresett nevet, helyet, címerábrát vagy egyéb, tetszőleges adatot, rögtön a találatok listájához ugorhatunk. 3. Összetett kereső Ugyanide juthatunk az összetett keresőn keresztül is, amelyben a címereslevelek leíró adatlapjainak mezőiben tudunk keresni a jelzettől a címerábráig, a dátumtól az adományozó vagy az adományos személyén át az oklevél fizikai állapotáig vagy a narratio és a címerleírás szövegéig, akár egyszerre több keresőmezőben keresve, s így szűkítve a találati halmazt. Találati lista Egyszerű vagy összetett keresésünk sikere esetén megjelenik egy jelzet szerinti sorrendbe állított lista a találatokkal, amelyben az oklevél törzsszámát, további jelzetét, az adományozó és az adományos neveit, az adomány tárgyát, helyét és dátumát láthatjuk.
A címer a XII. században kiteljesedő lovagi kultúra eredményeként született meg. Az első magyar címer megszületése pedig a magyar államcímer kialakulásának első fejezete. A hagyományos tudományos felfogás, illetve a közvélemény tudomása szerint az első magyarországi címer 1190 körül keletkezett, III. Béla királyhoz köthető és a mai államcímerünkben is szereplő kettős keresztet ábrázolja. Mára azonban kiderült, hogy az ennek a címernek az egyetlen bizonyítéka, egy ezüst pénzérme, valójában nem III. Béla, hanem IV. Béla király verete volt. A III. Bélához köthető kettős keresztes címernek tehát jelenleg nincs bizonyítéka. A következő ismert címerünk Imre király 1202-ből datált oklevelén függő aranybullán látható. Ez sávokat (vulgáris nevén Árpád sávokat) mutat, amelyen oroszlánok lépdelnek. Családi címer adatbázis szerkesztő. Az újabb kutatás azonban kimutatta a pecsét (bulla) feliratának korszerűtlenségéből, hogy a pecsét mintája jóval 1202 előtt, valószínűleg nem sokkal Imre király trónra lépése (1196) után keletkezett. Egyébként is logikus, hogy az új király első intézkedései közé tartozott, új pecsétet vésetni magának.
A címeradományozás csak Zsigmond királytól kezdve vált tömegessé: a 14. századból még csak öt ilyen tárgyú oklevélről tudunk, míg a 15. századból már 175-ről. A címereslevelek kora Magyarországon Károly Róberttől IV. Károlyig, 1326-tól 1918-ig tartott, s ezen majdnem 600 év alatt a történettudomány becslése szerint közel 100 000 címereslevelet adhattak ki királyaink és erdélyi fejedelmeink. Milyen volt az első magyar címer? | Magyar Nemzeti Múzeum. Ennek a hatalmas mennyiségnek napjainkra sajnálatos módon csak mintegy 8–10 százaléka maradhatott meg. A sokoldalú címereslevelekről A címereslevelekből – azon túl, hogy sok esetben nagyszerű esztétikai élményt nyújtanak – a kutatási területeknek rendkívül széles körében nyerhetünk adatokat. Heraldika Elsősorban (magyar) heraldikai, magyarországi és erdélyi címerhasználati ismereteket szerezhetünk belőlük, az adományozott címerek alapján. Diplomatika, paleográfia, szfragisztika Ha magát az oklevelet, mint irattípust nézzük, az a diplomatika és a paleográfia forrásaként is szolgálhat. Az örökérvényű adományokat megerősítő függőpecsétek tanulmányozása a szfragisztika, s ezen belül a kora újkori és újkori uralkodói pecséthasználat terén hozhat eredményt.