is láthatjuk. Hazánkban egyedülállóan két mamut teljes csontváza is megtekinthető, amely a kortárs jégkorszaki óriásokkal kiegészülve, különleges élményt nyújt. Állandó kiállítás négy részből áll: - A Bakony természeti képe - Jégkorszaki óriások a Bakonyban - A természet ékszerei – a Kárpát-medence ásványai - Dr. Bativai-Schüle Imre János trófeakiállítás Nyitvatartás: Hétfő: szünnap Kedd – Vasárnap: 9. 00-17. 00 óráig Jegyárak: Diák, nyugdíjas 400 Ft/fő Csoportos belépőjegy: 360 Ft/fő (15 fő feletti általános és középiskolás csoportoknak a tanév ideje alatt) Felnőtt 800 Ft/fő Éves bérlet 1. 500 Ft/fő Videojegy 600 Ft/fő Fotójegy (egyéni) 300 Ft/fő Fotójegy (csoportos) 1. Zirc termeszettudomanyi múzeum . 200 Ft/csoport Minden hónap utolsó vasárnapján családi kedvezmény. Magyar nyelvű szakvezetés előzetesen bejelentkezéssel: 5000 Ft Zirc, Rákóczi tér 3-5. Tel. : 88/575-300 Web: E-mail:
Jogilag alapítványként jött létre. Lásd még Németországi múzeumok listája Természettudományi múzeumok listája Biodiverzitás Örökség Könyvtára Európában (a Museum für Naturkunde vezető intézmény) Zoosystematics and Evolution és Deutsche Entomologische Zeitschrift (a Múzeumhoz kapcsolódó tudományos folyóiratok) Hivatkozások További irodalom Olshevsky, G. (1991). "A Parainfraclass Archosauria Cope felülvizsgálata, 1869, a fejlett Crocodylia kivételével". Mezozoikus Meanderings # 2. 1 (4): 196 pp. Paul, GS (1988). "A Morrison és a Tendaguru brachiosaur óriásai egy új alnemzetség, a Giraffatitan leírásával és a világ legnagyobb dinoszauruszainak összehasonlításával". Hunteria. 2 (3): 1–14. Zirc természettudományi muséum d'histoire naturelle. Maier, Gerhard. Előkerültek afrikai dinoszauruszok: a Tendaguru-expedíciók. Bloomington, Indiana: Indiana University Press, 2003. (A múlt sorozat élete). Damaschun, F., Böhme, G. & H. Landsberg, 2000. Naturkundliche Museen der Berliner Universität - Museum für Naturkunde: 190 Jahre Sammeln und Forschen. 86-106.
A Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeuma egész évben (hétfő kivételével) 9:00 - 17:00 óráig tart nyitva. Előzetes egyeztetés esetén a kiállítások megtekintését hétfői napon is biztosítjuk. Általános információ: Telefon: 06-88/575-300 06-30/388-7613 e-mail: Kérjük, a nagyobb csoportok is jelentkezzenek be, mert ellenkező esetben nem tudjuk garantálni a várakozásmentes bejutást a múzeumba. Címünk: A Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállításai az apátság épületének I. Bakonyi Természettudományi Múzeum Zirc. emeletén találhatóak. Zirc, Rákóczi tér 1. A Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteményei a Rákóczi tér 3-5. szám alatt találhatóak.
A durranógázpróba lépései a következők: Az előállított gázból kémcsőben vegyünk el egy kisebb adagot. Parázsló gyújtópálca segítségével gyújtsuk be a kémcsőben lévő gázt. Kis pukkanást hallhatunk, ahogy a kis mennyiségű durranógáz robban. Vegyünk a gázból újabb adagot a kémcsővel, gyújtsuk be újra, és ismételjük ezt egészen addig, amíg a begyújtáskor már nem hallunk pukkanást. Ez jelzi, hogy a rendszerben már nincs oxigén, amivel a gáz keveredve durranógázt alkot, tehát már biztonságosan begyújtható a fejlesztett gáz. Léghajók [ szerkesztés] Régebben a léghajókat tiszta hidrogénnel töltötték meg, ettől emelkedtek fel a levegőben. Mi a durranógáz képlete? (1230439. kérdés). Ha azonban kilyukadt a léghajó, akkor a keletkező szikrától a létrejövő hatalmas mennyiségű durranógáz hatalmas robbanáshoz vezetett. Ebből sok léghajó-katasztrófa adódott, ezért ma már héliummal töltik fel a léghajókat, ami nem éghető. Források [ szerkesztés] Durranógáz szó jelentése Különbségek és hasonlóságok a durranógáz és a hidrogén égése között Durranógáz-próba
1/14 anonim válasza: 2010. okt. 12. 19:30 Hasznos számodra ez a válasz? 2/14 anonim válasza: 2010. 19:34 Hasznos számodra ez a válasz? 3/14 anonim válasza: 83% a durranógáznak valóban nincs képlete, mivel az gázkeverék, mégpedig a hidrogén és az oxigén 2:1 arányú keveréke. 2010. 19:52 Hasznos számodra ez a válasz? 4/14 anonim válasza: 13% Miért volna 2:1 arányú? Mi az a durranógáz és mivé ég el?. Nincs aránya, valamivel kevered! 2010. 20:00 Hasznos számodra ez a válasz? 5/14 anonim válasza: 2010. 20:04 Hasznos számodra ez a válasz? 6/14 anonim válasza: 87% kémiaprofesszorok figyeljetek:) az oxigén és a hidrogén keveréke, amennyiben eltér a 2:1 aránytól, nem eredményez durranógázt, hanem a hidrogén simán elég. azonban, mivel a két gáz keveréke tetszés szerinti lehet, a reakcióba lépő két gáz, mindig 2:1 arányban egyesül az égés során, az így keletkező vegyület a víz, és a reakció során nagy mennyiségű energia szabadul fel - ez okozza a robbanást. kicsit jobban kellene figyelni az okoskodóknak kémia órán... 20:25 Hasznos számodra ez a válasz?
Vizsgáljuk meg, hogy vajon ugyanaz a reakció mindig egyforma hevességgel zajlik-e le! Állítsunk egy vízzel teli üvegkádba öt, vízzel megtöltött üvegcsövet. A kémcsövek gyors kiemelésével és visszaengedésével engedjünk beléjük különböző térfogatú levegőt. Állítsunk elő hidrogéngázt a korábban megismert módon. Vezessünk hidrogéngázt az üvegkádban elhelyezett kémcsövekbe! Ügyeljünk arra, hogy mindegyikbe csak annyi hidrogén kerüljön, amennyi vizet kiszorít (lehetőleg egy buborék se távozzon a kémcsövekből). Így elérjük, hogy különböző (hidrogén: levegő) térfogatarányú gázelegyeket kapjunk. Ezután sorban egymás után, szájukat ujjunkkal befogva vegyük ki a kémcsöveket. Mi a durranógáz. Tartsuk – a szokott módon – Bunsen-égő lángjához. Figyeljük meg mi történik. Kémcsövek megtöltése különböző térfogatú levegővel Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy a kémcsövekbe levegő helyett tiszta oxigéngázt vezetünk. Ebben az esetben legyen a következő a (hidrogén: oxigén) térfogatarány: 1: 1, 2: 1, 3: 1, 4: 1, illetve 5: 1.
A durranógáz-próbánál egyes kémcsövek szájánál meggyullad a gáz, másoknál gyengébb vagy erősebb pukkanás hallható. Ha helyesen végezzük el a kísérletet, akkor a legerősebb pukkanást az első kísérletnél az 1: 2 és az 1: 3 térfogatarányú hidrogén-levegő elegynél, a második esetben viszont a 2: 1 hidrogén-oxigén elegynél lehet hallani. A vízbontásnál a hidrogén és oxigén 2: 1 térfogatarányban fejlődik. A hidrogén és az oxigén egyesülése ugyanilyen térfogatarányban megy végbe. A többi esetben: kevesebb anyag reagál, hiszen ugyanakkora kémcsőben marad felesleges anyag is, az exoterm reakció során felszabaduló energia egy részét a feleslegben lévő komponens elnyeli, ezzel tompítja a reakció hevességét. A levegőnek 21 térfogat%-a, vagyis körülbelül 1/5-e oxigén. A 2 térfogatnyi hidrogénhez szükséges 1 térfogatnyi oxigéngáz így 5 térfogatnyi levegőben található meg, vagyis az optimális robbantási hidrogén–levegő arány itt 2: 5 = 1: 2, 5. Ezért hallottuk a legerősebb pukkanást a 3: 1 és a 2: 1 arány esetén.