Az Omega frontembere november közepén került kórházba, miután rosszul lett. Állítólag elkapta a koronavírust. Kóbor János állapota olyan súlyos lett, hogy mélyaltatásban tartották és mesterségesen lélegeztették. A zenész még betegsége előtt beszélt arról, hogy nem oltatta be magát, mert születése óta nem volt kórházban és nem szokott semmilyen betegséget elkapni – írja a BudaPestkörnyé. "Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója, rövid betegség után elhunyt. Rajongók milliói imádták itthon és külföldön, a rockzene állócsillagaként. Felfoghatatlan űrt hagy maga után. Nincsenek szavak, marad a csend. Mecky a szívünkben örökre velünk marad" – írja az Omega együttes Facebook oldalán. Az Omega együttes két tagját is elveszítette tavaly. Előbb Benkő László billentyűs, majd Mihály Tamás basszusgitáros halt meg. A járvány miatt az együttes fellépései is elmaradtak. Ezzel kapcsolatban Kóbor János egy évvel ezelőtt azt mondta: "A sorsunk megpecsételődött, az Omegát végleg megölte a koronavírus".
Az Omega 1962-ben alakult, sok zenész játszott benne a kezdeti években, de a hatvanas évek második felétől az Omega saját dalainak többségét már Kóbor énekelte, az 1971 óta felvett dalokban pedig ő az egyedüli szólóénekes. Kóbor János az Omega-stúdióban számos lemez készítésében vett részt producerként, zenei rendezőként, hangmérnökként. Fortepan / Urbán Tamás
Együttese, az Omega hozta nyilvánosságra a 78 éves Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész halálhírét. Hetek óta köztudott volt, hogy Kóbor János egészsége már nem a régi, a zenész gyengélkedett, majd kórházba került. Rokonai, barátai és rajongói abban bíztak, hogy a Mecky néven is ismert zenész végül jobban lesz és visszanyeri erejét, ám sajnos betegsége legyőzte. Az Omega együttes néhány perce tudatta: János elhunyt. Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója, rövid betegség után elhunyt. Rajongók milliói imádták itthon és külföldön, a rockzene állócsillagaként. Felfoghatatlan űrt hagy maga után. Nincsenek szavak, marad a csend. Mecky a szívünkben örökre velünk marad Oszd meg a cikket ismerőseiddel!
2021. dec 10. 8:30 #Kóbor János #utolsó interjú #tervek #remény Kóbor János európai turnét tervezett betegsége előtt Fotó: Blikk "Remélem, az Úr kicsit szünetelteti az elszólítást és hagyja, hogy... " Hatalmas tervei voltak Kóbor Jánosnak közvetlenül a betegsége előtt. A legendás énekes szeptember végén még majd kicsattant az egészségtől, és nem csak legújabb lemezük, a Testamentum dupla kiadványa miatt volt izgatott, de az európai turnét is nagyon várta. Az ACNewsnak adott utolsó interjújában betegsége előtt így beszélt a jövőről: "Ha a járvány engedi, akkor jövőre nem csak országos, de európai turnéra indulunk. Két éve nem álltunk színpadon, fogalmam sincs milyen lesz, de tudom, meg kell csinálnunk, ha a Jóisten is ezt akarja. Hogy utána mi lesz, nem tudom, túl sokan mentek már el az alaptagok közül. Remélem, az Úr kicsit szünetelteti az elszólítást és hagyja, hogy a jubileumot megcsináljuk. A feloszlásról szóló pletykákra azt szoktam mondani, hogy a Rolling Stones-t szoktam mostanában figyelni.
2021. december 07. 18:08 Kultúra Az Omega frontembere jó előre kitalálta, milyen búcsúztatást szeretne, de erre valószínűleg csak nyáron kerülhet sor. Az Omega 78 éves korában elhunyt énekese még februárban beszélt arról a Ripost7-nek, hogy zenésztársai halálának árnyékában ő maga is óhatatlanul el-elgondolkozik az elmúláson. Ekkor árulta el azt is, hogy bár nem készül a halálra, határozott elképtelése van arról, hogyan búcsúzzanak majd el tőle a szerettei. Egész pontosan így fogalmazott: A temetésekről úgy jöttem el, hogy óhatatlanul már az elkerülhetetlenről, a sajátomról gondolkodtam. Hamvasztás lesz, ez nem kétséges. Helikopter, Balaton közepe, szórás. Igen, engem szórjanak a Balatonba, és kész! És hogy egy kicsit morbidok legyünk, nyáron kell meghalni. Persze nem a most következőn, majd valamikor, mert nem lenne jó, ha a jégre szórnának. Ebből viszont az következik, hogy ha a hozzátartozók tartják magukat a végakarathoz, a búcsúztatásra csak nyáron, vagy legkorábban tavasszal kerülhet sor.
Úrnők mondják: "Pardon! álljon meg kegyed, S ejtsen az urnába Fillért avagy bankjegyet. " És az arcunk Szép lesz, mint a kréta, Eszünkbejut tegnapelőttről A margaréta, A cikk a hirdetés alatt folytatódik. Hej, S búsan lecsügged a fej. Mi van ma? - Varázskastély. Ámde A bún az ember Könnyen túl ad, S ismét víg lesz a hangulat, Mert Borbély Lili, Ki a táncban cárnő, S aki a legszebb hacacárnő, Ellejti még egyszer A hacacárét, S te úgy véled, jó olvasóm, Hogy nem kár Az utolsó krajcárért, Mely zsebedben maradt még ma, S kiadod azt is Jótékony célra. Azonban A jótékonysági haszonban Percentet ad ő is, A Nagyerdő. Hol illatos lesz a lég A sok néptől, Mint a tepertő, És elfogy sok sör, És sok bor is, És boldog lesz sok káplár És sok Boris, És lezajlik A víg népünnep, Lesz sok rúdmászás És nem kevés Lepényevés És egyéb attrakciói A szent ügynek. Így a város Minden lakója Lerója A gyermeknapi akciót, S csak én egyedül képezek Egy nem ünneplő frakciót. Ajkamon sóhaj rándul át, Mert nem tehetek az urnákba, Legfeljebb, sajnos, Pár zálogcédulát.
A pünkösdi harmatnak szépségvarázsló erőt tulajdonítottak: a lányok napfelkelte előtt a kertben harmatban mosdottak, hogy szép legyen a bőrük. Széman E. Rózsa Forrás: Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika 1997. Jeles napok, ünnepi szokások. Budapest, Mezőgazda Kiadó. Képek forrása: Magyar Elektronikus Könyvtár Orszá
PÜNKÖSDI KIRÁLYNÉJÁRÁS, PÜNKÖSDÖLÉS A házról házra járó pünkösdi szokásoknak két típusa különíthető el a 20. századi adatok, leírások alapján: az Alföldön és Északkelet-Magyarországon elterjedt pünkösdölés változatai, valamint a dunántúli pünkösdi királynéjárás, mely sokfelé még az 1960-as években is élő népszokás volt. Az alföldi típus a szereplők számának, elnevezésének az alapján ugyancsak több változatba sorolható. Egyes vidékeken pünkösdi királynő a központi szereplő, aki ruhájával, díszeivel is kivált a többiek közül, másutt a lakodalmas menet analógiájára menyasszony, vőlegény, vőfély, koszorúslány szerepelt, s végül előfordult, hogy nem is választottak megkülönböztetett szereplőket. Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja! | televizio.sk. Tarnamérán pünkösdi királyt és királynőt választottak. A lányok fehérbe öltöztek, a legények gyolcsinget, gyolcsgatyát vettek fel, árvalányhajas kalapban, kislajbiban mentek a lányok után. Táncoltak és énekeltek a házaknál. Pénzt és ennivalót kaptak, amit elosztottak, illetve közösen elfogyasztottak.
A népi kalendáriumban májust pünkösd havának is nevezik. Az ünnep görög nevének jelentése ötven, azaz a magyar pünkösd megnevezés a görög pentékoszté szóból származik. Sátoros ünnep volt és egy hétig tartott, de csak két napját tartjuk meg, hasonlóan a húsvéti ünnephez. A népi hagyományokban keverednek a keresztény és az ősi pogány szokások. Az ókori Rómában Florália-ünnepeket tartottak májusban. Flóra a római mitológiában a növények és virágok istennője. Ezért vannak termékenységi szokások is jelen az ünnepben. Pünkösd a tavasz megújulása, ilyenkor a szent helyeket és a házakat zöld ággal, fűzzel, bodzával díszítik, hogy ezzel elűzzék az ártó és gonosz szellemeket. Van egy mondás is, amely szintén a termékenységre utal, de nem a női, hanem a természetbenire: májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót. Ilyenkorra kinyílik a pünkösdi rózsa (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidé) A pünkösdi rózsa szirmától maradunk egészségesek A pünkösdi rózsa ilyenkorra virágba borul, s aki ennek szirmából a mosdóvízébe tesz, az egészséges lesz, tartja a néphagyomány.
Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel - eperrel, cseresznyével - töltötték meg. Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, ahová évek óta több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, Jugoszláviából, Szlovákiából és Ukrajnából, de érkeznek magyarok a világ minden tájáról. Pünkösdkor pünkösdi rózsát szórnak a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak. A 16-19. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak.