Balczó András, a háromszoros olimpiai aranyérmes, tízszeres világbajnok öttusázó, a Nemzet Sportolója ma tölti be 75. életévét. A pályafutása befejezése után róla készült film, a Küldetés a reveláció erejével hatott. Napjainkig majd' háromezer közönségtalálkozón vett részt. Meggyőződése szerint él: a boldogság nem függ a sikerességtől. Isten éltesse, Balczó András! Balczó András | 100 híres (béta). Az 1969-es budapesti világbajnokságon több mint húszezren szurkoltak Balczó András sikeréért (Fotó: MTI) Olyasvalakit köszöntünk, aki már sportpályafutása során legendává vált. Azt persze nehéz pontosan meghatározni, mikor lesz valakiből legenda; az talán könnyebben körülírható, hogy mitől. Különösen azoknak, akik látták versenyezni Balczó Andrást, és hallották megnyilatkozásait. Még talán a legendává lényegülés időpontja is behatárolható: 1969. szeptember 25-ét írtuk, Pesthidegkúton rendezték a budapesti világbajnokság futószámát. Több mint húszezer ember zarándokolt ki, hogy tanúja legyen Balczó ötödik egyéni vb-sikerének.
Egy évvel voltunk túl a mexikói olimpián, ahová a szurkolók úgy engedték ki Bandit, hogy végre egyéniben is aranyérmet nyer. A svéd Björn Ferm megelőzte, rá egy évre következett a budapesti vb, ahol szokás szerint a futásban kellett ledolgoznia hátrányát, szokás szerint szovjet öttusázóval és már-már szokás szerint Borisz Onyiscsenkóval szemben. Hirdetés NÉVJEGY Név: Balczó András Született: 1938. augusztus 16., Kondoros. A hit erejével – 75 éves a Nemzet Sportolója, Balczó András. Édesapja evangélikus lelkész, édesanyja kántortanító Olimpiai bajnok: 1960, Róma, csapat; 1968, Mexikóváros, csapat; 1972, München, egyéni. Olimpiai ezüstérmes: 1968, Mexikóváros, egyéni; 1972, München, csapat Világbajnok: 1963, Evilard, egyéni és csapat; 1965, Lipcse, egyéni és csapat; 1966, Melbourne, egyéni és csapat; 1967, Jönköping egyéni és csapat; 1969, Budapest, egyéni; 1970, Warendorf, csapat. Vb-ezüstérmes:1958, Aldershot, csapat; 1959, Hershey, egyéni; 1961, Moszkva, csapat; 1962, Mexikóváros, csapat; 1969, Budapest, csapat; 1970, Warendorf, egyéni; 1971, San Antonio, csapat.
« Megkérdeztem, kicsoda az illető. Mondtam: soha nem láttam, valami félreértés van. Azt mondta: ennek ellenére. Eladtuk a lakást, s a lányainknak be tudtunk segíteni a lakásvásárlásba, követket tudtunk lerakni, ahová a mi házunkban addig nem futotta, redőnyöket csináltattunk. A barátaimnak mondtam is, hogy azáltal, hogy az a díjat és a vele járó pénzt nem fogadtam el, a Jóisten ezt az én életemben, a gyermekeim és unkáim életében olyan mértékben fogja visszafizetni, hogy a legnagyobb üzletet kötöttem. Öt éven keresztül sok mindenen változtatott az örökhagyó. Kiderült, hogy Kondor Katalin műsorát, amely minden vasárnap egytől kettőig volt, s amelyben egy alkalommal velem készült interjú, ez a hölgy végighallgatta, utána megírta a végrendeletét. Az Isten engem így dédelget. Kinn voltunk Rómában, az olimpia ötvenéves évfordulóján, s ott egy fiatal újságírónak diktáltam; mondtam azt is, hogy én az Isten kegyeltje vagyok, nekem csak megszületni volt nehéz. Mindent kaptam, csak ezt tudom mondani. "
1976-ban mutatták be Kósa Ferenc: Küdetés című filmjét, amelyben a rendező - Balczó alakján keresztül - a Kádár-korszak kultúr- és társadalompolitikája elleni állásfoglalását fogalmazta meg. 1983 óta szellemi szabadfoglalkozású. A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány kuratóriumi tagja. Pályafutásáról, hitéről, nézeteiről megszámlálhatatlan előadást tartott már határon innen és túl. Felesége, Császár Mónika, olimpiai és világbajnoki bronzérmes tornász. Tizenkét gyermekük van. Elismerések, kitüntetések: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság emlékjelvénye (1988), a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesület alapító tagja (1991), a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje díjazottja (1994), Magyar Örökség-díjas (1996), Csik Ferenc-díjas (2001), a MOB-érdemérem kitüntetettje (2001), a Nemzet Sportolója (2004), Budapest díszpolgára (2011. június 19. ).
A Bakony egyik legtisztább levegőjü települése, Pápától 20 km-re délre tölgy-, bükk- és fenyőerdők ölelésében. A falu neve magyar eredetű, feltételezhetően a farkasok és az ellenük rakott gyepű (tüskés bozótból rakott kerítés) szavak összevonásából keletkezett, amit 1401-ben, Zsigmond király korában említettek először. A község határa gazdag forrásokban, szubalpin levegője vonzó az idelátogatók számára. Természeti érdekessége a Csurgókút-vízesés, mely a Köves-patak szintkülönbsége folytán jött létre. Marasztaló nyugalmat áraszt magából a Pisztrángos-tó és környéke is. A csodálatos erdők, a gazdag vadállomány már Mátyás király számára is kedvenc tartózkodási hellyé tette a vidéket. Pisztrángos-tó - Látnivalók | A Csodálatos Bakony. Nevét máig is bővizű forrás őrzi. A kirándulóutak sokasága teszi lehetővé a Bakony megismerését és a természet megszeretését. A camping, motel és étterem ehhez illő kényelmet biztosít. Műemléki látnivalója a helység fölé magasodó több, mint 100 éves kőtemplom és plébániakert. Látnivalók még: az egykori fűrésztelep házai, a valamikori Weisz-kocsma, a hon-ismereti gyűjtőszoba.
Helyette az erdő természetes folyamataihoz hasonlóan csak egyedenként vagy kisebb csoportonként vágnak lékeket, amelyeknek az aljára lejut a fény, ezzel pedig megkezdődhet az új generáció fejlődése. Így - akár egy természetes állapotú rengetegben - különböző korú, méretű (és fajú) fák élnek egymás közvetlen közelében. (Persze ez nem igaz a kísérleti erdő egészére, annak egyes foltjaiban eltérő állományok élnek. ) A védett erdőrészletben bőven akadnak 100 évesnél idősebb példányok, és folyamatos az ökoszisztéma megfigyelése is. A Roth Gyula-tanösvény információs táblái segítenek megismerkedni a területen folyó kutatásokkal és persze az élővilággal. A Pisztrángos-tó Hangulatos földút vezet az elegyes, többnyire zöld szőnyegű erdőben, végül hirtelen lehajló kanyarban közelítjük meg a Pisztrángos-tó partját. Az öles bükkfák lombfüggönye mögött már látszik a csillanó vízfelszín, melyen a ráhajló ágak falevelei úszkálnak békésen. Aktuális. A tavacskát 1973-ban duzzasztották a Bittván; nevével ellentétben pisztráng nem él benne.
1973-ban, a Bitva-patak felduzzasztásával hozták létre a Bakonybél és Farkasgyepű közötti erdészeti út mentén, egy erdős hegyek közt megbúvó apró völgyben a farkasgyepűi Pisztrángos-tavat. Kedvelt horgászhely, bár a névadó pisztráng hiányzik a tó halállományából. Tiszta, szubalpin klímájú levegője, a hely nyugalma, a tölgy-, bükk, és fenyőerdők ölelésében fekvő tavacska megpihenésre, elmélkedésre hívja a látogatót. Farkasgyepű pisztrángos to website. Forrás:
A kezdetekben (18. század) csárda, majd üvegfúvó üzem épülésével indult a falu története, melyet német telepesek népesítettek be. Központjában az egykori csárda szerepéhez hasonlóan a Nimród vendéglő "csapolja meg" az átmenő forgalmat, és persze kiváló befejezőpontja bármely környékbeli túrának. A főút mentén indulunk el a K ◼ jelzésen a falu közelebbi vége felé. A bal oldali házak sorát záró épület kerítése mentén vágunk neki az erdőnek - az őrzőkutyák izgatott csaholása közepette. Farkasgyepű pisztrángos tó to pdf. Farkasgyepű a csaknem 400 méteres dombtető közelébe épült, míg a szomszédos Németbánya a völgy aljához tapadt. A turistaút fiataloson, majd szellősebb szálerdőn gázol át. Rövid emelkedés után lejtőn érkezünk meg következő állomásunkra. Deutschhütten Németbányát a 18. század közepén alapították, a közeli erdőségeket feldolgozó üveghutát pedig német telepesek működtették. A mértéktelen erdőirtás mindössze néhány évtized alatt az üzem bezárásához vezetett, ami addig évi kétszázezer darab terméket állított elő, melyekre a farkasgyepűi üvegfúvók tevékenysége is támaszkodott.
Ismét vissza a Bakonyba. Úgy látszik, hogy ez marad a nagy kedvencünk. Farkasgyepű – Németbánya – Pisztrángos tó – Farkasgyepű túraútvonalon. A tájegység szinte összes jellemzőjével, nagyon jó oxigéndús levegővel és hatalmas nyugalommal, csenddel. A turistajelzések egész jól követhetőek, bár az autóval járható részek hajlamosak "letéríteni" a túrázókat. Farkasgyepű – tókör