Gajdics Ottó azt tette hozzá, hogy ez "sajnos kísértetiesen hasonlít arra, hogy amikor az amerikai gazdasággal baj volt – ha visszatekintünk a közelmúlt történelmére –, akkor mindig elővették a fegyvereket". Néző László pedig arról beszélt, hogy "beszartak az ukránok, hogy addig mondják az oroszoknak, hogy megtámadják őket, amíg tényleg nem lesz más lehetőség". A február 6-i Sajtóklubban Bencsik arról magyarázott, hogy "mindent megtett a NATO Amerika befolyására, hogy kirobbantson, kirobbantasson egy orosz-ukrán háborút, amiből valami csúnya dolog is kisülhetett volna". Az Orbán–Putyin-találkozó után úgy érezte, közel volt a háború, de Orbán bátorságának hála, az ő közbenjárására megúsztuk. Bayer zsolt sajtóklub vs. Bencsik Gábor arról beszélt, hogy Amerika egyik első számú célja Oroszország bekebelezése, térdre kényszerítése. Gajdics Ottó – Krausz Tamásra hivatkozva – azt mondta, "le kellene már szállni az oroszfóbia sánta lováról a magyarországi baloldalnak", pragmatikus, racionális politikát kell folytatni Oroszországgal.
"Annyira bonyolultak ők, mint az ácskapocs. Éppen ezért még mindig nem értik. És nem fogják megérteni sohasem. »Agymosott, félrevezetett, szerencsétlen emberek« szavaznak Orbán Viktorra, akire amúgy »tisztességes, keresztény, magyar ember nem szavazhat«. Ezekkel a »gondolatokkal« zárta kampányát a hódmezővásárhelyi dumb, majd vasárnap reggelre dumber lett, és elővett egy molyrágta, dohszagú pátoszt a hülye közhelyek rozsdás vasszekrényéből, aminek Tuto lakat van az ajtaján, az ajtó belső részén pedig egy pikáns kép. Szóval onnan vette elő a hódmezővásárhelyi dumber ezt: »Béke Európában, béke magyar és magyar között. Egy szeretetország, ahol a legkülönbözőbb emberek és a legkülönbözőbb gondolatok megférnek egymás mellett. Ahol nem a megosztás, a szembeállítás, hanem egymás tisztelete és megbecsülése a természetes. Sajtóklub: ami Magyarországon történik, emberek ezreinek fogja a végén megmenteni az életét - PestiSrácok. Magyarország a hazánk, vigyázzunk rá, figyeljünk egymásra! Szavazzunk ma egy jobb világra, egy boldog Magyarországra! « Igen. Aztán lett, ami lett. Jött úgy 2, 8 millió agymosott, félrevezetett, szerencsétlen, tisztességtelen, nem keresztény magyar ember, csatlakozott hozzájuk további nagyjából háromszázezer ugyanilyen magyar ember a határon túlról, és mind leszavaztak a Fideszre.
(…. ) Nem elég már újragombolni a kabátot, hanem valamit tenni kell, mert ennek egy nagyon előrehaladott változata köszönhet ránk 2022-ben. " Bencsik András úgy vélekedett, hogy meg kell fejteni, hogy a Fidesz hol rontotta el, hogy ilyen eredmények születtek. És ezt azért nehéz megfejteni, mert Magyarországon az elmúlt időkben egészen elképesztően csodálatosan fantasztikus eredmények születtek. Nem lehet érteni, hogy nem veszi ezt valaki észre. Valószínűleg ostobaságból, ugye, ahogy Szentesi utalt rá. Bayer zsolt sajtóklub de. Olyan csodálatos fejlődést mutatott Magyarország minden téren, ami a magyar történelemben egyedülálló. Ezt soha ne felejtsük el. Én magamnak úgy fogalmaztam meg, hogy a Fidesz egyre súlyosabb vereséget szenved. Azért mondom, hogy egyre súlyosabb, mert csináltunk egy közvélemény kutatást, és már csak 38%-os volt két hete a Fidesz népszerűsége, és ezt a jászberényi, a szekszárdi és a komlói eredmények mutatják, hogy elmúlt az aranykor. (…) Meg kell fejtenünk, hogy mit rontottunk el - jelentette ki Bencsik.
Azóta Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy "békefenntartó" katonákat küld Kelet-Ukrajnába, aznap, amikorra Zsirinovszkij ígérte, csütörtökre virradóra pedig Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. ECHO | A nemzet hangja. A fideszes megmondóemberek korábban az Index megszállásának ügyében állították nagyon határozottan, hogy az Index szétverése mindenkinek érdeke, csak a Fidesznek nem. Aztán lett, ami lett. (Címlapkép: Kiss Bence)
Magyarországi származású, ám évek óta külföldön tevékenykedő, aktív orgonaművészt, Mátyás Istvánt (fotó) hallgathattuk meg a Farkas utcai református templom nyári hangversenysorozata keretében, július 19-én. A műsorfüzetet tanulmányozva meggyőződhettünk, hogy fiatal, jól képzett, sikeres, aktív előadót hozott el a sors – jobban mondva a szervezők – Kolozsvárra. Nagy merészségnek tartom, ha az előadó Liszt Ferenc B-A-C-H prelúdium és fúgá jával kezdi koncertjét. Maszol - Új Magyar Szó online. Mátyás István hangversenyének első műsorszáma ez a zenemű volt, amelyet tökéletes technikával, a romantikus mű által támasztott hangzás- és dinamikai előírások precíz betartásával játszott el, így már az első néhány percben meg tudta győzni a közönséget hangszeres kvalitásairól. A Liszt-mű nagyon szép és népszerű, az orgonaművészek alaprepertoárját képezi, Mátyás István pedig muzikalitása folytán kiválóan tolmácsolta. A meglepetést mégis inkább a második mű szerezte, amely az Erős vár a mi Istenünk című reformációs ének tízféle feldolgozását tartalmazta.
A tér sarkában kis csorgókút lesz feszített víztükörrel, és a tervek szerint a megfelelően kivilágított romkert is az utca részévé válna. A Farkas utca értékes faállományának 51 példányát megőrzik, hét alulfejlett vagy rosszul telepített hársfát új csemetékkel helyettesítenek, öt gyógyíthatatlan példány helyett is másikat ültetnek, és az Erdélyi Iskola szoborcsoport melletti két fenyő helyét is hársfák veszik át. Bár a parkolás tilos, de a Farkas utcában működő iskolák számát tekintve (négy líceum van ott) nem elhanyagolandó, hogy a felújított utcákon is lehetőség lesz a gyerekeket akár személyautóval az iskola közelébe vinni: a Király/I. Farkas utcai református templom md. C. Bratianu utcáról az egyetem épülete és az egyetemiek háza közötti Színház/Emmanuel de Martonne utcára hajtva, majd onnan a Farkas utcára a református templom irányába kifordulva, végül a Minorita/Hermann Oberth utcában visszatérve a Király utcába; illetve a Király utcából behajtva a Sámi László/Gaál Gábor utcába, onnan a Farkas utcába, majd a Bethlen/Baba Novac utcán visszajutva a Király utcába.
A reformáció után a protestáns városvezetés elűzte a ferenceseket A templom története nagyon eseménydús, 1556-ban cserélt első alkalommal gazdát, amikor a protestáns városvezetés elűzte a ferenceseket, így a telek és az épületek a város tulajdonába került. Farkas utcai református templom v. Később Báthory István fejedelem nyomására a város átengedte a jezsuitáknak, és kollégiumalapítás kezdődött. Weisz Attila szerint a katolikus uralkodó a jezsuitákat valláspolitikai céljainak elérésére helyezte el, akik ideiglenes oltárt állítottak fel, és a berendezés darabjait is megpróbálták visszaszerezni. " A fejedelem a rend számára oktatói tevékenységet is kezdeményezett. Ennek kapcsán szeretett volna egy jezsuita rendi főiskolát (szemináriumot) alapítani, aminek az alsó tagozatai biztos, hogy beindultak, épületekkel is rendelkeztek, ám a rendi főiskola nagy valószínűséggel már nem készült el" – mondta el a művészettörténész, hozzátéve, hogy ha az elkészül, Erdély egyik legfontosabb reneszánsz iskolája lett volna. 1588-ban a politikai helyzet miatt a városlakók elűzték a jezsuitákat, akik 1595-ben tértek vissza újra, ám ez "még drámaibb eseményeknek az elindítója lett".
A felfedezés öröme semmihez nem hasonlítható, jobban megérted az épületet. Kabay Béla: A Farkas utcai református templom - antikvarium.hu. Bár számtalan művészettörténész elemezte már a templomot, mindig lehet újat találni" – jelentette ki. 16/9 vagy 1920x1080 CSAK SAJÁT A művészettörténész szerint az épületnek önmagában az építészettörténeti, művészettörténeti, esztétikai értéke is jelentős. Különlegesen értékes, mivel a templomot alakító korszakok szinte mindegyik a legminőségibb nyomát hagyta rajta. "A Mátyás-kori késő gótika, a bomladozó reneszánsz legjobb elemeit látjuk, a legpompásabb, legnagyobb méretében, és ez avatja megkerülhetetlen emlékké a templomot" – mondta a szakember.
A fallal körülvett kolozsvári történelmi városközpont déli szélén, közvetlenül a városfal mellett álló, késői gótikus templom a város, de Erdély egyik legismertebb műemléke. Mátyás király alapította és tett felépítésére gazdag adományt a tordai sókamarák jövedelméből. Eredeti funkciója ferences kolostor volt. Mátyás utóda, II. Ulászló király folytatta az építkezést, így a 16. század első éveiben el is készült az épület. Farkas utcai református templom budapest. A nagy méretű teremtemplomhoz keletről poligonális záródású szentély, délről torony és kolostorszárny csatlakozott. 1556-ban, a protestánssá vált városból elüldözték a ferenceseket, a templomot feldúlták és városi tulajdonba vették. 1579-ben Báthory István fejedelem jezsuitákat telepített ide, akik újra katolikus templomként kezdték használni az épületet, a kolostor épületszárnyában pedig oktatni kezdtek. A vallási vetülettel is rendelkező pártharcok során a jezsuitákat többször is kiűzték Kolozsvárról, így pl. 1603-ban a dühös tömeg feldúlta és részben le is rombolta a templomot, amely ezek után évtizedekig így állt.
Figyelemre méltó a templom belső falán látható számos epitáfium a 17-20. századból,, melyek legrégebbi 2 darabja az Apafiak sírjából került elő.