Arany János balladái Zichy Mihály rajzaival A kiadás alapja Arany János Balladái Zichy Mihály rajzaival (I-IV. kötet). Budapest: Ráth Mór, 1895–1898. (hasonmás kiadás) Szerkesztette: Hitseker Mária OSZK–Kossuth Kiadó, Budapest, 2016., 184 oldal ISBN 978 963 098 596 3 Kötetünk Arany János 24 balladáját tartalmazza Zichy Mihály (1827–1906) rajzaival. Az azóta legendássá vált összeállítás először 1895–1898 között Ráth Mór kiadásában négy kötetben látott napvilágot, amelynek egyedi vonása, hogy csak ebben a kiadásban vannak szövegközi rajzok. A Zichy által kiválogatott és illusztrált Arany-balladákat most a Kossuth Kiadó, az MTA Könyvtára és az Országos Széchényi Könyvtár gondozásában adjuk közre, a négy kötet teljes anyagát egy kötetben. A kötet megrajzolt balladái: A méh románca, A walesi bárdok, Ágnes asszony, Árva fiú, Az egri leány, Bor vitéz, Both bajnok özvegye, Éjféli párbaj, Endre királyfi, Hídavatás, Mátyás anyja, V. László, Pázmán lovag, Rákócziné, Rozgonyiné, Szibinyáni Jank, Szondi két apródja, Szőke Panni, Tengeri hántás, Tetemre hívás, Török Bálint (jegyzettel), Ünneprontók, Vörös Rébék, Zách Klára.
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22. ) Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett.
: Edward k. = Ferenc József jövőbe vetett hit, nemzeti öntudat, a nemzet egységét kívánja) – A walesi bárdok, V. László, Zách Klára Városi balladák - Hídavatás: egyedi jellemek Szerkezet szerint egyenes vonalú előrehaladó – Ágnes asszony körkörösen előrehaladó – Hídavatás, A walesi bárdok párhuzamosan előrehaladó – Szondi két apródja Mindegyik típusra jellemző, hogy egyéni jellemeket ábrázol, a középpontban bűn és bűnhődés problematikája áll, lélektani indokoltság, a hőst összeroppantja lelkiismerete, őrületbe kergeti bűntudata -> büntetés -> kegyetlenebb minden földi igazságszolgáltatásnál. Ágnes asszony (1853) Lélektani ballada 3 szerk. egység 1-4 vsz. Balladai homály, utalások a címre Ágnes asszony kérdésekre válaszokat ad (beteges rögeszme előjelei) 5-9 vsz. Helyszíne a börtön és a bíróság Cselekmény a lélekben pereg Megőrülés jelei Őrülettől való riadalom, őrület jeleinek takargatása Kényszerképzet -> teljes téboly Részletező elbeszélés, hosszabb párbeszédek -> kirajzolódik a bűn vsz.
Többszólamú ballada (Cselekmény két vagy több szálon fut, párbeszédes, pl. : Szondi két apródja) Ágnes asszony Az Ágnes asszony témája népéleti és lélektani egyben: a világosi fegyverletétel után Arany nehéz anyagi helyzetbe kerülve Geszten nevelősködött, ott hallotta a versben megírt történetet. A mű elején, közepén és végén is olvasható patak-jelenet keretes szerkezetet ad a műnek: ebből következően nemcsak lineárisnak, hanem körkörös szerkezetűnek is tekinthető. A mű három szerkezeti egységre osztható a helyszínek alapján: az 1–4. versszak helyszíne a patak partja, az 5–19. strófáé a börtön és a tárgyalóterem, a 20–rsszak pedig ismét a patak partján játszódik. A ballada az asszony megőrüléséről szól: A versszakok előrehaladtával lesz Ágnes asszony is egyre tébolyultabb: az első versszakban még csak egy véressé lett fehér lepelről olvashatunk, a későbbiekben az asszony igyekszik félrevezetni a falubelieket férjét illetően: Elhallgattatja a gyerekeket, hazudik az asszonyoknak, a hajdúnak viszont már könyörög.
A két művész a színházi megmutatkozások mellett számtalan film-, televíziós, rádiós és szinkronszerepet is eljátszott. Sztankay István fia most elsősorban színházi útjuk tükrében idézi meg alakjukat a negyven éve bemutatott Taartuffe... Pécsi Sándor, a politikai rendszerekre fittyet hányó színész Márciusban lesz születésének kilencvenhatodik évfordulója. Negyvenhat éve nincs az élők között. Ötven évének felét tölthette a színészi pályán, és az is elég volt ahhoz, hogy bekerüljön a legnagyobb színházművészek közé. Még úgy is, hogy fővárosi karrierjét olyan korszakban kezdte, amelynek urai a maguk bornírt elképzelései szerint igyekeztek minél sematikusabbá tenni, a saját világlátásukhoz igazítani a kultúrát, azon belül a színházművészetet. Pécsi Sándor azonban játékával még gyatrán megírt szerepeket is képes volt művészi szintre emelni. Méltó feladataiban pedig rendre színház- és filmtörténeti teljesítményt nyújtott.
Pécsi Sándor (született Péchy) ( Sajószentpéter, 1922. március 18. – Budapest, 1972. november 4. ) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész. A 20. századi magyar színjátszás kivételes tehetségű alakja. Élete [ szerkesztés] Sajószentpéteren született 1922. március 18-án. Apja Péchy Sándor, üveggyári vas- és fémesztergályos, anyja Szalay Margit üveggyári munkás. Szülei az impériumváltás után a Felvidékről menekült magyar nemesemberek voltak. A sajószentpéteri református nagytemplomban keresztelték meg. A településen nem sokáig éltek, mivel kisgyermekkorában szülei elköltöztek, és több, kisebb-nagyobb Borsod megyei faluban is megfordultak. Később Pécsi Sándor a származását érintően ezt mondta: [2] " A Pécsi családi név. De nem cs-vel, hanem ch-val írják. A Péchyt én póriasítottam Pécsire – közismert álszerénységem okából… Különben családunk Eperjes környékéről, Pécsújfalu községből származik… A kassai Miklós-börtönben találtam is egy körözvényt, Emerich Péchy aláírással.
Az emberi lélek az öregedéssel nemcsak kérgesedik. A kéreg csak látszólag mind keményebb, valójában hajszálrepedésekkel telik meg, differenciáltabb, érzékenyebb lesz, minden gondolatnak, hangsúlynak új értelme lett most. Sirály – Huszti Péter, Pécsi Sándor, Tolnay Klári 103: A Pillantás a hídról televíziós közvetítése láttán kétségbeestem. Idegesítettek a televízióba semmiképpen sem illő színpadi gesztusok, és általában a pécsisándoros manírjaim, amelyeket mások is kifogásoltak már. A hadarásra. Például arra is. Csaknem lehetetlen önmagunkat megváltoztatni. Ha leírom azt a számot, hogy 103, akkor előbb a hármast írom, s csak azután az első két jegyet, mert gondolatban rendszerint már rég túl vagyok azon, amit kimondok vagy papírra vetek. Homo ludens: Nem szeretem a premiert, sem a protokollt. Legteljesebb értékű énemnek a homo ludenst, a játékos embert tartom. Sokféle figurát alakítottam. … Minden nap újabb és újabb harcot vívunk az ezerfejű cézárral, a közönséggel, a kifejezéssel, a sikerrel, az elégedettséggel.
Cserje Zsuzsa dramaturg, rendező szerint Pécsi Sándor valójában mindent tudott a színészetről: – Imádtam. Kedvenc színészem volt. A Cserje utcában lakott, miatta vettem fel a Cserje vezetéknevet. Tőle kértem tanácsot, vajon érdemes-e nekem a színészettel is megpróbálkoznom bölcsészként. Azt mondta, nem javasolja, a rendezés vagy a dramaturgia inkább az én "színházi műfajom". Ma már tudom, mennyire igaza volt – említi Cserje Zsuzsa a 168 Órának. Hozzáteszi: annyira rajongott Pécsi Sándorért, hogy gyűjteni kezdte – már évtizedekkel korábban – a vele kapcsolatos dolgokat. Egyebek mellett különböző színdarabpéldányokat, dedikációkat, róla készült festményeket, fotókat az előadásairól, színlapokat. – Kabalaként őrzök egy ördögfiókát, amelyet tőle kaptam a Tanner John házasságának valamelyik szilveszteri előadása után. Ő volt benne Mendoza. Aukción jutottam hozzá például ahhoz a levélhez, amelyben értesítik, hogy fölvették a színiakadémiára. Megszereztem régi iskolásfüzeteit, igazolványait is.
- Ő volt a címszereplő az Erkel-filmben 1952-ben. Harmincévesen bújt Erkel Ferenc bőrébe: a zeneszerző fiatalkori énjétől eljutott egészen annak 80 éves koráig. - - Pécsi Sándor szobra 1984-ben került a sárospataki Iskolakertbe. A színész szobrát Marton László készített. - Egykori lakóházánál, a II. kerület Cserje u. 6. számnál emléktáblát avattak a színész tiszteletére. forrás:wikipedia, Filmek: 1973 - A Lámpás - Lovassy 1972 - Harminckét nevem volt - Forrai 1972 - Fuss, hogy utolérjenek! - Tokaji Gáspár, számlaellenõr 1972 - Jó estét nyár, jó estét szerelem - Juhász 1972 - Szerelem jutányos áron - Oszkár 1971 - Hahó, Öcsi!