07. 26. 15:00 Article A Budapest Design Week Kedvenc tárgyam interjúsorozatában elismert tervezőket és közéleti szereplőket kérünk meg arra, hogy meséljenek a számukra legkedvesebb tárgyaikról. Kérdéseinkre ezúttal Seres Gerda újságíró válaszolt. Mi a kedvenc tárgyad, és miért? Demcsák Dóra Vanda Ágaskodó című szobra, amelyet nemrég vásároltunk egy frissen nyílt pesti galériában. Azonnal beleszerettem, mert hihetetlenül dinamikus. Remekül érzékelteti a mozgás lendületét, a lóban lévő erőt, olyan mintha bármelyik pillanatban elvágtázhatna. Miért tartod "jó" tárgynak? Vanda fémmel dolgozik, ez a szobor fémhulladékok újragondolásával készült. Mindig lenyűgöző, ha valamit újrahasznosítunk, és különösen az, ha mindezt a művészet teszi: hozzáadott értékké válik a sajátos koncepció. Szemétből műtárgy. Mi a tárgy története, hogyan jutott Hozzád? A kortárs magyar dráma helyzete - art7. Interjút készítettem Vandával, és a felkészüléshez elmentem az akkor nyílt K Galériába, hogy megnézzem a fiatal alkotók munkáiból szervezett tárlatot, ahol Vanda szobrai is helyet kaptak.
A sorozat következő alkalmával, január 22-én 17 órai kezdettel a Katona József Színházban Seres Gerda újságíró Hargitai Iván rendezővel, Pass Andrea író-rendezővel és Závada Péter író, költő, fordító dramaturggal együtt keresik arra a választ, hogyan fogadja a kortárs magyar drámát a kortárs magyar színház. Más a kortárs magyar dráma helye van a kőszínházban és a független szcénában? Vannak-e kortárs magyar sikerdrámák? Seres gerda életrajz y. Várják-e a nézők a kortárs magyar írók új drámáit? És a rendezők, igazgatók? Az ingyenes beszélgetés helyszíne a Katona József Színház előcsarnoka. Az esemény a Kultú, a Magyar Színházi Társaság és a Jó kérdés Facebook-oldalain élőben követhető, a későbbiekben a Magyar Színházi Társaság YouTube-csatornáján visszanézhető. Az aktuális járványügyi előírások figyelembevételével rendezett beszélgetéssorozat az NKA támogatásával valósul meg. CÍMKÉK: Hargitai Iván Jó kérdés Magyar Színházi Társaság Pass Andrea Seres Gerda Závada Péter
Rendkívül karakteresek Németh Anikó jelmezei, leginkább a '20-as évek Amerikájának bohó, fiztgeraldi világát idézik. Gombrowicz sem igyekezett korban tartani a történetet, az eklektikus világ burgundi udvarában a király is bridzsezik. A színészek kint is-bent is játéka, amely olykor önmagára reflektál, néha kapcsolatot teremt a közönséggel, valamelyest elidegeníti a történetet, és kevéssé átélhetővé a személyes drámákat. Deske.hu. Méltányolható felvetés, hogy Yvonne-nak nem kell sem taszítónak, sem otrombának lennie ahhoz, hogy kilógjon a királyi udvar pompájából és önvizsgálatra késztesse az ott élőket. Esetlensége, kívülállása éppen ugyanazt a hatást képes elérni, hiszen beemeli a hétköznapi világ kendőzetlenségét a zömében jól begyakorolt képmutatásra épülő udvarba. A megvalósítás mikéntje azonban nem szolgálja az előadást, amely így csupán elszalasztott lehetőség marad. Seres Gerda,, 2020
A modern tömegkommunikáció, a közösségi média világában már legtöbbször nem is mi szerzünk információkat, hanem valójában az információk szerzik meg a figyelmünket. Miután százhúsz éve megszületett a tömegsajtó, és elindult a harc a figyelemért, ezt csak a miénkhez hasonló civil kezdeményezések, írói bloggerkedések tudják ellensúlyozni, vagy tehet ezért egy újságíró is? Sokat tehet, bár a körülmények nem mindig kedveznek az elmélyült beszélgetéseknek, a kényelmesebb tempónak. A zajban sokszor elvesznek értékes, érdekes történetek, de ebben újságíróként és olvasóként is tudatosságra törekszem. Felhasználó - Szakonyiné Seres Gerda. Keresem azokat a felületeket, közösségeket, ahol ez jelenti az értéket, miközben persze összeolvasok mindenfélét, a hírek iránti érdeklődésem megmaradt. Néha pedig azon kapom magam, hogy csak görgetek lefelé, hogy milyen hosszú is ez a cikk, belefér?! Pedig ez nem lehet a fő szempont. Talán nem közismert tény, hogy Krúdy Gyula újságírói pályafutása egy olyan hírrel indult útjára, amiről még a korabeli amerikai sajtó is írt.
Tizenhárom évig dolgoztál az InfoRádiónál riporterként, műsorvezetőként, 2014-ben a csatorna munkatársaként Junior Príma díjat kaptál. Mitől lesz igazán jó egy rádiós hírcsatorna? Szerinted milyen a jó hírrádiós? Érdeklődő, pontos és gyors. Mikor huszonegy évesen a rádióhoz kerültem, az elsőből voltam a legerősebb. A belpolitikai rovatnál dolgoztam, s szépen sorban megtanultam a többit is. Mindig is érdekelt a kultúra, leginkább a színház, a klasszikus zene és az irodalom. Seres gerda életrajz hotel. Sok emlékezetes beszélgetésben volt részem, s szinte mindegy, hogy ezt egy alkotó emberrel, kutatóval esetleg egy autista gyermeket nevelő anyával készítettem. Az emberi történetek érdekeltek, ilyen értelemben némiképp' kilógtam a hírrádió feszes ritmusú, objektivitásra törekvő arculatából, noha a szakmaiságom alapját máig ez adja. Az InfoRádió erőssége a felkészült és lelkes csapat, visszajárok, ha tehetem, bár tavaly ősszel munkahelyet váltottam. A hírrádiózás teljes embert kíván, ahogyan a tízéves fiam is, ezért úgy döntöttem, kötetlenebb munkát keresek, s azóta a kultúál dolgozom.
Egy hipnotizált fiatal lány haláláról adott hírt Krúdy a Debreceni Ellenőrben. Az írót azonban már akkor sem a hír érdekelte, hanem a történet, a mese. A fiatal nő meséje, aki olyan titkokba avatkozott, amibe nem lett volna szabad. Krúdy irodalmat csinált a hírből. Te hogyan választod (választottad) el magadban a tényfeltáró, és a kulturális újságírót? Az egyikhez másfajta figyelem kell, mint a másikhoz. A közéleti témákhoz éberség, következetesség és objektivitás, a művészethez szenzitív figyelem és befogadás. Valóban, s időbe telt, míg rájöttem, hogy nekem ez utóbbi az erősségem. Korrektül teljesítem a közéleti témákat, de belőlem hiányzik az a fajta szilárd eltökéltség, amely néhány újságírónál ámulatba ejt. Ami egy kulturális újságírónál előny, hogy figyelemmel, empátiával "megy" az interjúalanyával, az egy tényfeltáró újságírónál hátrány. Most lehetőségem van kötetlen, "emberi" beszélgetésekre, és élvezem, hogy később megírhatom, kicsit átvariálhatom, rádióban ez nem működött. Seres gerda életrajz en. A legnagyobb dicséret, amit kaptam, hogy "ez a szöveg más, mint ami elhangzott, de annyira én vagyok".
2022. 01. 20. | IRODALOM SZÍNHÁZ Jó kérdés – Katona József Színház, január 22. A Magyar Színházi Társaság Jó kérdés sorozatának következő alkalmával a kortárs magyar dráma helyzetéről beszélgetünk Hargitai Ivánnal, Pass Andreával és Závada Péterrel. Hargitai Iván, Pass Andrea és Závada Péter A Jó kérdés beszélgetéssorozatban az eddigi öt évad alatt több szempontból vizsgáltuk a színpadi szövegeket. Szó esett arról, hogy szólhat-e egy klasszikus mű a kortársi valóságról, mire van joga a fordítónak, a dramaturgnak, a rendezőnek, hol a szerzőség határa, meddig adaptáció, és honnan eredeti egy színpadi szöveg. Azt is megvizsgáltuk, hogyan beszéli ki az elmúlt száz év történelmi traumáit a magyar színház, és milyen céllal teszi ezt, melyek a hangsúlyos témák, mitől több a múltfeldolgozás a múltábrázolásnál, hogyan lesz az egyéni történetek feldolgozásából közösségi-társadalmi múltfeldolgozás, és mi jellemzi a múltfeldolgozó előadásokat, vannak-e alapdilemmák, és vannak-e alapkonszenzusok. A beszélgetések a Magyar Színházi Társaság YouTube-csatornáján, egy dedikált lejátszási listán visszanézhetők.
Elkezdik kitervelni az akciót, de úgy döntenek, inkább várnak és majd akkor támadnak, ha eljött a legjobb idő erre. Oisi, aki Aszanó jobb keze volt, lett a roninok vezetője és mivel tudta, hogy figyelik, elkezdett inni, piroslámpás negyedekbe járni és verekedni a színházakban, hogy mindenki lássa mennyire lesüllyedt. De igazából ez csak színjáték volt. John Allyn: A 47 ronin története (Libruna Kft., 2005) - antikvarium.hu. Körülbelül egy év múlva kezdik meg a támadást Kira palotája ellen, ahova Oisi legidősebb fia, Csikara is szeretne menni, annak ellenére is, hogy az apja megmondta neki, a biztos halálba menetelnek. Végül a 47 ronin bevette a palotát és megölte Kirát, majd elmentek Aszanó sírjához és mind rituális öngyilkosságot követtek el, hogy elkerüljék a börtönt és így tisztázzák a saját és az uruk becsületét.
Kira nagyúr legmegbecsültebb harcosa, egy három méter magas óriásszamuráj pedig olyan könnyedén hal meg a film végén, hogy visszamenőlegesen is lenullázza azt a parányi feszültséget is, amit az első feltűnésekor éreztünk. Az erőltetett drámát csak elvétve próbálja humorral oldani a film, és azok a pillanatok is mind szégyenteljesek. 47 ronin Forrás: UIP Dunafilm Napestig lehetne sorolni azokat a hibákat, amelyek miatt képtelenség elmerülni a 47 ronin világában. 47 ronin története online. Tengerparti sziklák felett, kopár hegyek között lovagolnak a szereplők, és még ezeket az átvezető képsorokat sem sikerült úgy összevágni, hogy elérjék a kívánt hatást. Ahogy sok másik jelenetsor, ezek sincsenek rendesen felépítve, nem lesz végük, nem ágyaznak meg egy újabbnak, csupán kezdődik helyettük egy másik. Hogy ezért a katasztrófáért milyen mértékben felelős Carl Rinsch, már sosem fogjuk megtudni. Annyi biztos, hogy a 47 ronin előtt reklám- és rövidfilmeket készített (a The Gift című kisfilmje például egészen kiváló), valószínűleg túl nagynak bizonyult számára ez a karrierugrás.
Talán többen hallottak már a 47 Ronin történetéről, ha máshonnan nem, az azonos című hollywoodi szuperprodukcióból Keanu Reeves főszereplésével biztosan. Ha eltekintünk a filmbe fölöslegesen beleerőltetett mágikus/mitikus elemektől, a valós eseményeket egészen jól követi a történet. A 47 ronin története máig a legismertebb szamuráj történet Japánban és egyben a feltétlen hűség legkiemelkedőbb példája. A sztorit nemcsak mozifilmek, de több Kabuki színdarab, más regény, sőt még opera is feldolgozta. Amiért éppen ma, december 14-én írok erről, az a Gishi-sai Fesztivál, vagyis a 47 Ronin bosszújának az évfordulója. Ilyenkor több ezren gyűlnek össze a Sengakuji (泉岳寺) zen buddhista templomban a szamurájok, valamint a megbosszult uruk sírjánál, hogy füstölőket gyújtva leróják tiszteletüket a hősök előtt. 47 ronin története sa prevodom. A 47 Roninra használják még az Akoroshi megjelölést is, ami szabadon az Ako-i úr nélküli szamurájokként fordítható. A történet - amit ako-i incidensként is emlegetnek - ott kezdődik, hogy 1701 márciusában Ako földesura (vagy daimjója), Asano Takuminokami türelmét vesztve megtámadta az őt folyamatosan provokáló Kira Hozukenosuke-t az Edo kastélyban (a sógun székhelyén).
Arra képezték ki őket, hogy megvédjék hűbérurukat. Joguk volt ölni és bárkit meggyilkolhattak, azonban ez nagy felelősséggel járt. A szamurájok szellemileg érett emberek voltak, akik a bushidót, a harcos útját követték, melynek legfontosabb értéke a hűség, a hűbérúr iránti lojalitás. A becsületről és lojalitásról szóló ősi japán legenda a roninok, vagyis az úr nélküli szamurájok történetét meséli el. Egy szamuráj akkor válhatott roninná, ha hűbérura meghalt, klánja megsemmisült, esetleg elbocsátották őt a szolgálatából. A törvény értelmében akkor is ez a sors várt a szamurájokra, ha engedély nélkül hagyták el szolgálati helyüket, vagy egy ronin fiaként születtek. Kötelességük közé tartozott, hogy hűbérurukért akár életüket is feláldozzák. Ezt rövid kardjukkal szertartáson végeztek el. Egy szamuráj számára a legnagyobb szégyen, ha ura harcban esett el: ekkor – a szamurájok törvénykönyve, a Busidó alapján – kötelesek voltak elvégezni a szeppukut, más néven hara-kirit. Keanu Reevest is sújtja a magyar átok. A rituális öngyilkosság megtagadása hatalmas szégyennek számított, a Busidót be nem tartó harcosok kitaszítottak lettek mind a hűbérurak, mind a többi szamuráj szemében.
A cenzúrát kikerülendő a három szerző jóval korábbra, a Taiheiki idejére helyezte a cselekményt, és a szereplők nevét is megváltoztatták. A darabot azóta is minden évben előadják mind bunraku, mind kabuki változatban. Érdekességek [ szerkesztés] Az 1971-es, 52 részes japán tévésorozatban Mifune Tosiró játszotta a főszerepet. Maurice Béjart 1986-os balettje, "A kabuki" a Csúsingura-történetre épül. 2006-ig 14 országban állították színpadra. Magyarországon először Németh Antal (1936, Nemzeti Színház, főszerepben Timár József), majd Kazimir Károly rendezett drámát a Kanadehon Csúsingurá -ból, utóbbi "Csúsingura avagy A hűséges szolgák kincsesháza" címmel a Körszínházban, 1972-ben, Kozák Andrással, Nagy Attilával, Bitskey Tiborral, Drahota Andreával, Sáfár Anikóval a főszerepekben. [2] [3] A Jefferson Airplane Crown of Creation című albumának egyik dala a "Chushingura" címet viseli. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Japan: An Illustrated Encyclopedia I–II. 47 ronin története hd. Ed. Alan Campbell, David S. Noble.