Művei igen gyakran megmagyarázhatatlan szorongást keltenek, sőt az is előfordult, hogy fizikai rosszulléthez vezettek. Fordítók: Sóvágó Katalin, Koch György Borító tervezők: Luis Royo Kiadó: LAZI Bt. Kiadás éve: 1998 Kiadás helye: Szeged Nyomda: Szegedi Kossuth Nyomda Kft. Az őruelet megyei 7. ISBN: 9638585129 Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: 183 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 11. 00cm, Magasság: 18. 00cm Súly: 0. 20kg Kategória: Howard Phillips Lovecraft - Az őrület hegyei Az őrület hegyei (At the Mountains of Madness) (Sóvágó Katalin) 5 Álmok a boszorkányházban (The Dreams in the Witch-House) (Sóvágó Katalin) 127 A feledés fátyla (Ex Oblivione) (Koch György) 171 H. Lovercraft (Szentmihályi Szabó Péter) 174
Az őrület hegyei Szerző Howard Phillips Lovecraft Eredeti cím At the Mountains of Madness Ország Egyesült Államok Nyelv angol Műfaj horror Sorozat Dream Cycle Kiadás Kiadó Astounding Stories Kiadás dátuma 1936 február-április Magyar kiadó Móra Könyvkiadó Magyar kiadás dátuma 1995 Fordító Sóvágó Katalin A Wikimédia Commons tartalmaz Az őrület hegyei témájú médiaállományokat. Az őrület hegyei Howard Phillips Lovecraft horror novellája, melyet 1931 februárja és márciusa között írt. Farnsworth Wright (wd), a Weird Tales szerkesztője túl hosszúnak találta és megtagadta a novella kiadását. Az őrület hegyei - YouTube. A mű 1936 februárjától áprilisáig folytatásokban jelent meg az Astounding Stories magazinban. [1] 2010-ben bejelentették, hogy filmet fognak forgatni a történet alapján, melyet Guillermo del Toro fog rendezni. S. T. Joshi Lovecraft-kutató szerint a novella a Cthulhu mítosz demitizálását jelenti, mivel először magyarázza el a természetfölöttit tudományos módszerekkel. Így megtudjuk, hogy a régi "istenek" (mint pl.
Így megtudjuk, hogy a régi "istenek" (mint pl. Cthulhu) igazából űrlények, melyek több milliárd évvel ezelőtt jöttek el a Földre. Lovecraft több olyan tudományos elméletet használt fel, melyek akkoriban forradalminak számítottak. Ide sorolható a kontinensek tektonikus mozgása, Pangea szétszakadása, a Hold kialakulása, valamint a prekambrium és az archaikum korszakok említése (habár azóta e korszakok definíciója már megváltozott). A tudomány bemutatása ellenére Lovecraft továbbra is használta az okkult elemeket és a mágiát írásaiban élete végéig, vagyis a novella nem jelent szakadást előbbi és későbbi művei között. [2] Ihlet Lovecraftet mindig is érdekelték az antarktiszi expedíciók. S. Joshi szerint "Lovecraftet elkápráztatta az antarktiszi kontinens legalább 12 éves kora óta, amikor több rövid fogalmazást írt az antarktiszi kutatókról". [3] 9 éves korában, elolvasván W. Az őruelet megyei 2017. Clark Russell 1887-ben írt könyvét, A befagyott kalózt, több mesét írt antarktiszi színhellyel. [4] 1920-ban az Antarktisz volt az utolsó olyan hely a Földön, melyen még tágas területek voltak melyeken ember még soha nem volt.
Művei igen gyakran megmagyarázhatatlan szorongást keltenek, sőt az is előfordult, hogy fizikai rosszulléthez vezettek. Kapcsolódó könyvek
A korabeli térképeken több fehér lyuk volt található, melyeket Lovecraft kitölthetett fantáziájával. [5] Richard Evelyn Byrd első expedíciója 1928-1930 között történt meg. Lovecraft gyakran emlegette a felderítőt leveleiben, egyikben megjegyezve, hogy "a Byrd-expedíció geológusai több olyan fosszíliát találtak, melyeknek tropikus múltjuk volt". [6] A mű legnyilvánvalóbb irodalmi forrása Edgar Allan Poe Arthur Gordon Pym, a tengerész (wd) 1838-ban írt kalandregénye volt, melynek végső fejezete az Antarktiszon történik. Szövegében Lovecraft kétszer idézi elő Poe "zavaró és enigmatikus" meséjét, valamint kölcsönveszi a "Tekeli-li" frázist a regényből. Lovecraft megírta, hogy novellája végével ugyanazt a hatást akarta kelteni, mint amit Poe elért a Pym -ben. Lovecraft az őrület hegyei - ofaparin’s blog. [7] Cselekmény A cselekmény első személyben lett írva. William Dyer geológus, a Miskatonic Egyetem professzora, beszámolót ír az elmúlt expedíciója eddig titkolt részleteiről. Ezzel akarja elérni, hogy meggyőzzön másokat, ne menjenek hasonló kutatóútra az Antarktiszon.
Érezni a felszín alatt. Valami rágja a társadalom peremét, egy ősi lény, amely oly könnyen eltörölheti a gépek és a beton egyenletes menetelését, amelyet a modern világban haladásként ismerünk el. A látomásaid egy kietlen jövőt mutatnak neked, ahol csak por, hamu és azok maradnak, akik már régóta szunnyadnak. Erős földrengések felismerhetetlen romhalmazzá torzítják a városokat, özönvízszerű tájfunok pusztítják el a partvidéket, és mélyen a Föld alatt valami ősi dolog mozog. Wikizero - Az őrület hegyei. Shudde M'ell, az alulról jövő kataklizma a pusztulás és a romlás hírnökeivel közeledik. A Cities in Ruin négy új nyomozót, valamint rengeteg új szörny- és találkozáskártyát hoz az Eldritch Horror világába. Az új Ős, Shudde M'ell jelenléte pusztító fordulatot hoz a játékba halálos katasztrófák formájában.
Ferenc francia királyhoz 1558-ban. Ő 16, a király 14 éves volt ekkor, a házasság pedig azért köttetett, hogy a Valois-házi francia királyok onnantól jogot formálhassanak az angol trónra, mégsem emiatt lett hírhedt az esküvő, hanem mert Mária fehér ruhát viselt a Notre Dame-ban tartott ceremónián, márpedig a fehér akkoriban francia szokás szerint a gyász színe volt. Amikor másfél évvel később a király meghalt, a francia köznép nagy része meg volt győződve róla, hogy a ruha színe miatt szállt rá átok, és az végzett vele. Egészen 1840-ig kell előrepörgetnünk a naptárat, hogy a fehér menyasszonyi ruha elkezdjen divatba jönni, ez pedig Viktória brit királynő nevéhez fűződik, aki fehér ruhában ment hozzá Albert szász–coburg–gothai herceghez (aki egyébként az unokatestvére volt, de ebbe most ne menjünk bele). Az indok itt szintén az volt, hogy a királynő szerette a fehér színt. Ez az esküvő talán az egész 19. század legfontosabb PR-eseménye volt, az első, és eredeti "royal wedding", ami óta a brit királyi házban az esküvők globális médiaeseménynek számítanak, lásd például Károly herceg és Diana, vagy a közelmúltból Vilmos herceg és Kate Middleton házasságkötését.
A fehér menyasszonyi ruha trendjét a nyugati országokban Viktória királynőnek tulajdonítják, miután 1840-ben fehér szatén ruhában ment hozzá Albert herceghez. A királynő azért választotta ezt az árnyalatot, hogy ezzel is megmutassa hatalmasa vagyonát, mivel akkoriban a fehér selyem rendkívül ritka és drága volt. Ez aztán összekeveredett azzal a hagyományos katolikus elképzeléssel, hogy a fehér az ártatlanság, tisztaság és a szüzesség jelképe. A férfi mindenesetre túlzásba esett, amikor megszabta a menyasszonyának, hogy milyen színű ruhát viseljen az esküvőjén.
Egyikük ezt írta: "Ez az a fajta srác, aki kiakad, ha a barátnője jóganadrágot visel nyilvános helyen, és őt hibáztatja, ha egy másik férfi érdeklődéssel néz rá. " Egy másik hozzászóló pedig megjegyezte: "Csak nekem van pokolian elegem azokból a férfiakból, akik azt mondják, nem értik, miért nagy ügy az idióta viselkedésük? " Egy harmadik felhasználó pedig azt írta, jobb, ha a menyasszony nem házasodik be ebbe a családba: "A legjobb esetben ez a nő nem megy hozzád feleségül. Jobbat érdemel. Jobb szinglinek lenni, mint egy irányító pasival lenni, aki nem törődik az érzéseiddel. " A felhasználók véleménye szerint a férfi először is megsértette a barátnője magánélethez való jogát, amikor a nemi életéről beszélt az anyjával. Aztán akkor is hibázott, amikor a családja hagyománytiszteletére hivatkozva meg akarta szabni a menyasszonyának, hogy mit viseljen. Az elképzelés, hogy a fehér ruha a menyasszony "tisztaságát" jelképezi, a hozzászólók szerint enyhén szólva is abszurd feltételezés, és nagyon is távol áll az igazi eredetétől.
Ha a színek jelentése és értelmezése szempontjából közelítjük meg a kérdést, akkor viszont tényleg beigazolódhat, hogy a fehér az egyik leginkább alkalomhoz és a menyasszonyhoz illő szín. Mit szimbolizál a fehér szín? A tisztaságot, az egyszerűséget, a tökéletességet, az örömöt és a vigasságot, a fehér virág pedig a gyermekáldást szimbolizálja. Más kultúrákban, mint például Kínában, viszont - ellentétben a keresztény nézetekkel, amelyek a fenti értékeket társítják ehhez a színhez - a halál és a gyász színe a fehér. Tehát kimondhatjuk, hogy, ahány kultúra, annyi jelentés - de még a kultúrán belül is sok mindentől függhet, hogy ki milyen érzeteket és értékeket társít a különböző színekhez. Az viszont biztos, hogyha a menyasszony jól érzi magát az általa kiválasztott színben pompázó ruhában, akkor ő maga is ragyogni fog - az esküvő napján pedig csak ez számít.