Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
2021-09-06 Kedves Nézőink! A Budapesti Operettszínház tájékoztatja Önöket, hogy az EMMI szeptember 4-én megküldött állásfoglalása alapján a színházi előadások látogatásához védettségi igazolvány nem szükséges. Alább az EMMI sajtóközleménye: SAJTÓKÖZLEMÉNY Kulturális események látogatottságának pontosító tájékoztatása A kulturális terület védettségi szabályozását a 484/2020 Kormányrendelet tartalmazza, amely részletesen leírja a védettségi igazolvánnyal látogatható rendezvények köret. Budapesti Operettszínház. Minden kulturális esemény, zenés-táncos rendezvény, falunap, egyéb rendezvény, sportrendezvény stb. rendezvénynek minősül, ezért csak védettséggel rendelkező személyeknek és a felügyeletük alatt álló 18 éven aluliaknak látogatható. A jelenlegi szabályozás azonban, amennyiben a kulturális eseményt az e művészet céljára rendelt helyszínen tartják meg, előre megváltott jeggyel ülőhelyre szól, valamint a néző az előadás időtartama alatt az ülőhelyén tartózkodik, az adott kulturális eseményt kiveszi a rendezvény fogalma alól.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette, hogy a sajtóban megjelentekkel ellentétben nincs szüksége védettségi igazolványra azoknak a látogatóknak, akik tiszteletüket teszik a Vígszínházban. A jelenlegi törvénykezések szerint ha a kulturális eseményt "az e művészet céljára rendelt helyszínen tartják meg" és a nézőnek előre megváltott jegye van az ülőhelyre, valamint az előadás alatt végig ott tartózkodik, AKKOR AZ ADOTT KULTURÁLIS ESEMÉNY A JELENLEGI SZABÁLYOZÁSOK KIVESZIK A RENDEZVÉNY FOGALMA ALÓL. Így a fenti feltételek mellett nem kötelező a védettség igazolása és bárki szabadon látogathatja a színházi, mozi, cirkuszi, zenei és táncművészeti előadásokat. A Vígszínház pénteken jelentette be, hogy egy új rendelet miatt kötelező lesz a védettségi igazolvány felmutatás a színházba való belépésnél. A Vígszínház azt is hozzátette, hogy tegnapi közleményükkel "annak a jogkövető tájékoztatási kötelezettségnek tettek eleget, amely a fenntartóktól kapott állásfoglalás miatt vált szükségessé".
A közalkalmazotti … - kb. 2 hónapja - Mentés gyermek- és ifjúsági felügyelő Budapest, XIV. kerület 11 km Közép-Pesti Tankerületi Központ … Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona Vakok Iskolája Halmozott tagozat gyermek … - 3 hónapja - Mentés gyógypedagógiai asszisztens Budapest, XIV. Gyermekotthon a közeledben! Térkép és tudakozó! - 1. oldal - Rendezés: Név szerint. kerület 11 km Közép-Pesti Tankerületi Központ … Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona Vakok Iskolája Halmozott tagozat gyógypedagógiai … - 3 hónapja - Mentés gyermekotthoni intézményegység-vezető Budapest, XIV. kerület 11 km Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona … Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona gyermekotthoni intézményegység-vezető (magasabb vezető … lényeges feladatok: A gyermekotthon vezetőjének feladata az intézményegység … Koli, és Gyermotthona gyermekotthon vezetői beosztására A munkáltatóval … - 4 hónapja - Mentés gyermek- és ifjúsági felügyelő Budapest, XIV.
Tartja magát a szép legenda, hogy örökösei a fővárosnak adományozták az ingatlant, azzal a kikötéssel, hogy ott gyermekek részére hozzanak létre egy intézményt. Károlynak sok örököse volt, így egyikük sem tehette volna meg, hogy odaadományozza a telket, csak együtt, de nem látszik ilyen szándék, sőt. Holtig tartó haszonélvezet jogán Haggenmacher Károly felesége, Szalay Gizella 1929-ig lakta a helyet. Majd megkezdődtek a tárgyalások a fővárossal az eladásról, de nem tudtak az árban megegyezni. Az örökösök beszigorítottak és körbekerítették ezt a részt, amivel jól kiszúrtak a síelőkkel, akik ekkoriban már és még ide jártak sportolni. 1941-ben került pont a történet végére. Ami csere lett és nem adásvétel. Egész pontosan 32 pesti és egy budai ingatlanért cserébe kapta meg a főváros a Haggenmacher-villát és parkját. Kossuth lajos gyermekotthoni központ. Hasonlóan került korábban a fővároshoz a Normafánál levő rét és az alatta elterülő északi lejtő is. Ez Sigray Pálé volt, aki 1888-ban sajnálatosan tapasztalta, "hogy sokan nem tudván, miszerint ez magántulajdont képez, birtokomat közmulatóhelynek vélve, nekem tetemes károkat okoztak. "
Szilassy út és a Tündérhegyi út közt elterülő, hivatalosan Szilassy út 3. alatti telken volt már fogadó, vendégház, villa és gyermekotthon is. Gyönyörű kertjében még egy természetes tó is volt, ami igazán ritkaság a környéken. Az elmúlt 20 évben pedig elfeledkeztek róla. A mai Zugliget egy jelentős, több mint 100 holdas része Johann Karl (János-Károly) von Stettner udvari tanácsos majorja volt. Johann Karl Mária Terézia királyasszony alatt királyi udvari tanácsos. 1774-ben már a magyarországi főhadi biztosság igazgatója volt. 1790-ben halt meg Budán. Hogy pontosan melyik rész lehetett az övé, arra nem bírtam rájönni. (Ha valaki tudja esetleg, írja meg nekünk! ) Stettnerék. Ám ma is áll még két határkő, ami birtoka széleit jelezte, egyik a Tündér-szikla közelében, a másik pedig a Normafától nem messze, a KFKI lakótelepének kertjében, ebből azért látszik, valóban hatalmas területről volt szó. A határkövekbe az 1724-es évszámot és a J. Kossuth lajos gyermekotthon budapest. St. monogramot vésték. Disznózug út Zugligetet Disznózugnak hívták Döbrentei Gáborék nyelvújítás kori dűlőkeresztelőéig, ekkor tűntek el a disznós nevek a környékről, így az út is a Disznózug út nevelte viselte, amit sok kereskedő használt a Buda és Budakeszi közti közlekedésre, hiszen rövidebb volt, mint a már ekkor is létező Budakeszi út.