Ebből adódóan ha egy hagyományos gázkazánt szeretnék lecserélni egy kondenzációs gázkazánra, akkor a kémény rendszert is átkel alakítanunk. A két füstgáz elvezető rendszer közötti különbség a szerkezeti felépítésből és a használt anyagokból adódik. A hagyományos turbós, zárt égésterű gázkazán esetében koncentrikus dupla falú alumínium cső, illetve a hozzá kapcsolódó tömítések és idomok alkotják a füstgáz elvezető rendszert. A kondenzációs gázkazánok estében a füstgáz elvezető rendszerének a belső, kisebb keresztmetszetű, műanyag csőből épül fel. Erre azért van szükség, mert a kondenzációs gázkazán működése során keletkező kondenzátum savas kémhatású, ami az alumínium csövet szétmarná. Kondenzációs gázkazánok esetében kétféle rendszer létezik az égéstermék elvezetésére, amelyekből a telepítési hely adottságai döntik el, hogy melyik alkalmazható. Koncentrikus rendszer A kondenzációs gázkazán füstgáz elvezetése egy bélelt kéménybe központosító távtartókkal telepített nagyobb, illetve ezt körülvevő kisebb átmérőjű folytonos csövet telepítünk.
Várjuk megkeresését! Ajánlatkérés Kondenzációs gázkazán működése A hagyományos kazán úgy működik, hogy elégeti a gázt, ehhez az égéshez levegőt használ, majd a végén az égésterméket a levegőbe juttatja a kéményen át. A kondenzációs kazánnak a működése is ezen alapszik, azonban kiegészül annyival, hogy az égésterméket (amelynek nagyon magas hőmérséklete van) még a készüléken belül lehűti, így a felszabaduló energiát hasznosítja. A távozó füst egy sokkal alacsonyabb hőmérsékletű anyag lesz, amely jobb a környezetnek is, valamint a kéménynek is, hiszen nem lesz rajta savas lerakódás. Mivel a kondenzációs kazán ugyanannyi gáz mennyiségből több energiát képes képzeni, így a készülék gazdaságosabb, költség hatékonyabb. Kondenzációs gázkazán kémény A kondenzációs gázkazánhoz más szerkezetű kéményre van szükség, mivel az égéshez szükséges levegőnek be kell jutnia egy ágon, egy másik ágon pedig ki kell vezetni az égésterméket. A savas hatású kondenzátum elvezetéséről gondoskodni kell. Kondenzációs kazán kémény nélkül Vannak olyan készülékek, amelyek használhatóak a meglévő kéménnyel, de csak akkor, hogyha a kémény a turbós kazánhoz volt alakítva.
A szükségesnél nagyobb, túlméretezett kondenzációs gákazán rövidebb élettartammal bír. Ennek oka az, hogy a gázkazán több hőt termel, mint amennyit a fűtési rendszerünk képes felvenni. Ez azt eredményezi, hogy a kondenzációs gázkazánunk a kelleténél lényegesen többször fog ki, illetve bekapcsolni. Ezzel ellentétben egy optimálisan méretezett gázkazán szinte folyamatosan üzemel, elkerülve a gyakori be- és kikapcsolásokat. A háztartásunk számára megfelelő kondenzációs gázkazán helyes méretének kiválasztásakor jól alapként szolgálhat a tapasztalati értékek. A múltbeli fogyasztásból meghatározható, hogy mekkora kazánteljesítményt kell biztosítani. Egy átlagos családi ház esetén: Fűtés és meleg-víz előállításhoz elhasznált energia éves szinten: 28. 000 kWh Teljes terhelésű üzemórák száma adott évben: 2. 000 h Fűtőteljesítmény 28. 000 kWh / 2. 000 h = 14 kW Kémény A kondenzációs gázkazán füstgáz elvezetése egy fontos feladat, amiről gondoskodnunk szükséges. A keletkezett égéstermék elvezetéséhez más fajta kémény szükséges a hagyományos gázkazánok és más a kondenzációs gázkazánok esetében.
A kondenzációs gázkazán olyan, magas hatásfokkal üzemelő gázkazán, amely az égéstermékben lévő rejtett hőt is - a füstgázban lévő vízgőz lecsapatásával (kondenzálásával) – hasznosítja. Ezáltal megközelítőleg az égéshőt tudja hasznosítani a tüzelőanyag fűtőértéke helyett. Ilyen kazánt ott lehet használni, ahol a tüzelőanyag sok kötött hidrogént tartalmaz, mely az égés folyamán vízzé, pontosabban vízgőzzé ég el és a visszatérő fűtővíz hőmérséklete alacsony, 40-50 °C. Ilyen körülmények például földgáztüzelésű kazánoknál állnak fenn padlófűtés esetén. Felesleges energia alig távozik az égéstermékkel együtt a szabadba. Kondenzáció [ szerkesztés] Kondenzációs kazánok vázlata. A bal oldali külön hőcserélőt és kondenzátort alkalmaz, a jobb oldali egyesítettet. 1-gáz csonk, 2-Friss levegő, 3-füstgáz, 4-fűtésből visszatérő víz, 5-forró víz fűtéshez, 6-füstgázból lecsapott víz A légnemű anyagok hőmérséklete befolyásolja, hogy mennyi párát képesek magukban tárolni. A kondenzáció akkor jön létre, ha a magas hőmérsékletű páradús légnemű anyag elkezd lehűlni – ezáltal túltelítetté válik – és a benne lévő párát már nem képes magában tartani.
Ma Kutasi Róbert kicsit másként lát mindent: "Naiv voltam, az az igazság. Ott álltam Simi ágyánál, próbáltam higgadtan beszélni, pedig legszívesebben magam indultam volna a gyilkosok felkutatására. De nem lehetett. Azt mondtam akkor magamnak és mindenkinek, ne álljunk bosszút, majd a bíróság megbünteti az elkövetőket. Nem hittem volna, hogy mindez ilyen lassan, körülményesen, ellentmondásosan és olykor felháborítóan zajlik. Mert vegyük csak sorba, mi is történt azóta. Szegény Simit eltemettük, Simon Tibor nevét manapság is rendszeresen skandálják a ferencvárosi szurkolók megsirattuk, és vártuk a fejleményeket. Ahogy teltek a hetek, hónapok, egyre inkább a tehetetlenség lett úrrá rajtam. Júliusban elkészült a nyomozati anyag, amelyben az állt, hogy négy ember verte agyon a barátomat. Ebben az iratban pontosan leírták, milyen sérüléseket szenvedett, hányszor rúgták és ütötték meg. Ráadásul az utcán elhelyezett térfigyelő rendszer kamerái is rögzítettek sok mindent. Ezek után októberre készült el a vádirat, és megdöbbentő módon csak G. Jánost tartották előzetesben, a másik három támadó szabadlábon védekezhet.
kerület Lövőház utcában található szórakozóhelyen az elsőrendű vádlott összeszólalkozott Simonnal. Ezután megütötte az edzőt, aki kimenekült az utcára, de a négy vádlott – köztük egy szabadnapos készenléti rendőr, aki a szórakozóhelyen biztonsági őrként dolgozott – utána szaladt, majd az utcán összeverték. Az ügyészség szerint az utolsó ütést, amelyet követően Simon már nem kelt fel a földről, Galambos János, az elsőrendű vádlott adta. Az ütések olyan koponyasérüléseket okoztak, amelyek két nappal később a sportoló halálát okozták. Feldühödött farkasfalkaként verték agyon Simon Tibort Az egyik szemtanú szerint a támadók feldühödött farkasfalka módjára követték az utcára menekülő Simont, ahol addig ütötték és rugdosták, amíg ők maguk ki nem fáradtak. Amikor "végeztek vele", még szidalmazták egy darabig, majd győzelmi mámortól hangosan visszavonultak az Allure-be. A Fővárosi Főügyészség végül csak 2002 októberében emelt vádat a támadók ellen. Családtagok és barátok látogatták meg Simon Tibor egykori labdarúgó sírját a budapesti Farkasréti temetőben.
Esztendővel ezelőtt egy langymeleg vasárnap mondta be a rádió, mi történt. Kurta, furcsa hír volt, az ember hirtelen nem is tudta, mit kezdjen vele. Arról szólt a híradás, hogy Simon Tibort, a Matáv Sopron labdarúgócsapatának vezetőedzőjét szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy budai szórakozóhely előtt bántalmazták, sérülései súlyosak, életveszélyesek. Idôsebb Simon Tibort csak az nyugtatja meg valamelyest, ha ellátogathat a fia sírjához Aki ismerte Simont, pontosan tudta róla, hogy itt-ott felbukkan a fővárosi éjszakában, bár egyre ritkábban mutatkozott ilyen helyeken. Azzal is tisztában voltak az emberek, hogy ő maga is kemény gyerek, ha kell, megvédi magát bárkivel szemben. Az sehogyan sem illett a képbe, hogy őt egyszerűen elintézzék. Akkor még túlzó, szenzációhajhásznak tűnt a hír, úgy volt vele a közvélemény, elcsattant egy-két pofon, ahogy az manapság a vadnyugatiasodó Budapesten lenni szokott, aztán megy tovább minden a maga útján. Simon Tibor hétfőn, de legkésőbb kedden kissé dühösen, de bizakodva beszél majd a hét végi fordulóról.
A másodfokú bíróság szerint elkülöníthető az a személy, aki a halálos bántalmazást elkövette. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróságtól eltérően úgy foglalt állást, hogy nincs adat a különböző vádlottak által elkövetett "bántalmazások összeadódására". A halálos seben kívül csak kisebb sérülések voltak Simon Tibor testén, amelyek akár a szállítás során is keletkezhettek, de semmiképpen nem voltak végzetesek. Az ítélőtábla az új elsőfokú eljárás számára iránymutatásként megszabta többek között azt, hogy az eltérő vallomást tevő tanúkat szembesíteni kell, az egyes vádlottak tetteit, illetve annak eredményét elkülönítve kell vizsgálni, értékelni és kerülni kell az általánosításokat. Azzal a védői érveléssel kapcsolatban, hogy Simon Tibor halálához a mentők, orvosok több órás késlekedése is hozzájárult, a másodfokú tanács elnöke csak annyit mondott: erre az eljárás során nem merült fel adat. Az Országos Mentőszolgálat szóvivője ezzel kapcsolatban egy közleményben úgy fogalmazott: "a rendelkezésünkre álló adatok szerint a mentő a bejelentést követő hetedik percben a helyszínre érkezett, a sérültet pedig az ellátásra legjobban alkalmas gyógyintézetbe, a mentőhívást követő egy órán belül beszállította".