Mindezzel együtt, ha 60-asnál nagyobb méretű öltönyt rendelsz, mindkét fazonnál extra felárat számolunk fel Neked. Ne habozz tehát, rendelj tőlünk, lődd ki a hálódat, és tarolj, külső megjelenéseddel és belső kisugárzásoddal egyaránt!
Mandzsettagomb – Harmonikussá, valamint elegánssá teszi a megjelenést a mandzsettagomb viselése. Bár ez napjainkban talán már csak az igazi gentlemanok kiváltsága. De azért bizonyos alkalmakon tényleg megéri számolni vele. Zokni – Győződj meg róla, hogy a zoknid megfelelő szárhosszúságú még akkor is, ha leülsz. Hiszen egy öltönynadrág alól kikandikáló szőrős férfi láb nem túl elegáns. Szolgáltatásaink :: Mucer 95' Férfi divat Sopron. A zokni színe mindig passzoljon a szetted többi részéhez, illetve csak akkor válassz extrémebbet, esetleg színeset vagy mintást, ha tudod, hogy maradj még ilyenkor is stílusos. Mellény – Soha ne gombold be a legalsó gombot, mert így elkerülheted a "kötözött sonka" effektust, valamint az öv is kényelmesen elfér alatta. Díszzsebkendő – Abszolút ajánlott, sőt! Fontos azonban összehangolni színét/színeit a szett többi részével, és akkor a hatás garantáltan nem marad el. Amennyiben úgy érzed, hogy segítségre szorulnál a fenti termékek beszerzésében, akkor ne habozz a segítségemet kérni, az Alba Plaza jóvoltából ingyenesen.
Ám a szürke szín esetében, a teltebb alkatú férfiaknak ismét a sötétebb árnyalatok felé kell hajlaniuk. Szerencsére szürkéből rengeteg árnyalat létezik, egészen a világostól a legsötétebbig. Egy sötétszürke öltöny egyhangúsága remekül megtörhetől egy halvány rózsaszín árnyalatú, vagy egy vörös színű inggel és nyakkendővel, így attól sem kell tartani, hogy unalmas lesz az öltözékünk.
Ezekre az öltözködési tanácsokra figyelj oda a különböző ruhadarabok kiválasztása közben: Oszd meg a felsőrészed egy függőleges vonallal Törekedj arra, hogy a felsőtestedet megfelezve egy függőleges vonalat hozz létre, hogy a figyelmet a tested közepére irányítsd például a derekad helyett. Ezt gombsorral, V-nyakú pólóval vagy Henley nyakkivágású felsővel is elérheted. Mellkasod és a karjaid izmosabbnak tűnnek, ha egy olyan galléros pólót viselsz, aminek az ujja szorosan körbefogja a tricepszedet. Akár fel is tekerheted kicsit a pólód ujját, hogy magasabban üljön. Donfetibo - Mit viseljen egy pocakos férfi?. Ha nem szívesen mutatod meg a felkarodat, inkább kerüld a rövid ujjú felsőket, és viselj helyettük hosszú inget, az ujjukat ¾-ig felhajtva. A függőleges osztást úgy is elérheted, ha egy sötét póló fölé világos színű inget veszel és kigombolva hagyod, de a sötétebb színű kabát alatt is jól mutat a világos színű felső. Ez jó trükk, amennyiben hangsúlyos a hasad, mert ezt egy sima póló csak még jobban kiemelné. Az inged mindig olyan méretű legyen, hogy begombolva se feszüljön szét a hasadon a gombsor.
Ha az anyag túl vastag, a kabát furcsán elállhat a mellkasodon, nagyobbnak mutatva a felsőtestet, ha pedig túl vékony, lehet, hogy olyan testrészeidet is jobban kirajzolja, amit kevésbé mutatnál meg. Válassz minőségi, természetes szöveteket, például gyapjút, pamutot vagy kasmírt egy kevés poliészterrel keverve. A kabát így jó légátersztő képességgel fog rendelkezni, hosszú távon tartósabb lesz, és kevésbé áll fenn a veszélye, hogy összegyűrődik vagy megizzadsz benne. Maradj a kényelmes slim fit nadrágoknál A skinny fit nadrágok előnytelenül feszülhetnek a lábaidon, ezért helyettük inkább egy bokában szűkülő slim fit modellt válassz, ami lazábban szabott az ágyék és a comb körül. Ügyelj arra, hogy a nadrág ne buggyosodjon a bokádon, mert ez zömökebb benyomást kelt. Ha a nadrág hosszabb, mint a bokád, hajtsd fel párszor a szárát, vagy vetesd be egy szabóval. Ha szereted a feltűnő színeket, például a pinket, a lilát, a sárgát vagy a pirosat, érdemes ezeket a nadrágodra tartogatni a felsőd helyett.
Még két évig a NASA tanácsadójaként dolgozott, majd 1979-ig a cincinnati egyetemen oktatott, 1982-től egy évtizeden át egy vállalkozást vezetett, 1986-ban a Columbia űrrepülőgép balesetét kivizsgáló bizottság alelnöke volt. A történelem egyik leghíresebb űrhajósa élete végéig szerény ember maradt, kerülte a reflektorfényt, interjút csak ritkán adott, telefonját titkosíttatta. 2010-ben mégis a nyilvánosság elé lépett, az amerikai űrprogram költségvetésének megkurtítása ellen emelte fel szavát a kongresszus előtt tanúskodva. Hivatalos életrajza 2005-ben jelent meg, ebből 2018-ban film is készült Ryan Gosling főszereplésével, Damien Chazelle rendezésében. Neil Armstrong 2012. augusztus 25-én, szívműtét utáni komplikációkban halt meg, a hír bejelentése után Barack Obama elnök a legnagyobb amerikai hősök egyikeként búcsúzott tőle. Az amerikaiakat heves vágy fűtötte, hogy "visszavágjanak" a szovjeteknek, mert azok lőtték fel az első műholdat és szovjet volt az első űrhajós is, a szovjet propaganda-gépezet pedig alaposan kihasználta a lehetőséget a kommunizmus felsőbbrendűségének bizonyítására.
John Kennedy elnök 1961-ben bejelentette, hogy az Egyesült Államok az évtized végéig embert juttat a Holdra, s a program megvalósítása érdekében óriási erőforrásokat mozgósítottak. A Mercury, majd a Gemini-program után beindították az Apollo-szakaszt, a háromszemélyes űrhajócsaláddal a holdra szálló egységet, a holdkompot tesztelték. A 10 számú Apollo már a Hold közelében tesztelte a holdra szállást, a manővert élesben az Apollo-11-nek kellett végrehajtania. Az Apollo-11 1969. július 16-án, 14 óra 34 perckor indult el fedélzetén Neil Armstrong parancsnokkal, Michael Collins és Edwin E. Aldrich űrhajóssal a Hold és a történelem felé. A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb Saturn-V hordozórakéta orrában kapott helyet. Az űrhajó két és fél órát keringett a Föld körül, majd Hold felé vezető pályára állították és washingtoni idő szerint július 19-én 22 óra 49 perckor pályára állt a Hold körül. Armstrong és Aldrich 20-án átszállt a Sas (Eagle) névre keresztelt holdkompra és megkezdte a holdra szállást.
A 9/11-es igazságtevők, a chemtrailer és a laposföld-hívők, a holokauszttagadók körében a holdra szállás hamisítványának gondolata már nem is ad okot dühre, ugyanis ez egyszerűen már egy adott tény. A NASA által közreadott képen Edwin E. (Buzz) Aldrin, az emberiség első holdutazását végrehajtó Apollo–11 amerikai űrhajó holdkompjának pilótája a Hold felszínén, a Sas leszállómodul egyik leszállótalpa (j) mellett, a Nyugalom tengere nevű térségben az első holdra szállás után, 1969. július 20-án. A felvételt a Holdra elsőként lépő Neil Armstrong amerikai űrhajós, az Apollo–11 parancsnoka készítette egy, az űrutazáshoz átalakított Hasselblad fényképezőgéppel, 70 mm-es gyújtótávolságú objektívvel (Fotó: MTI/NASA) Roger Launius, a NASA korábbi vezető történésze szerint azonban " a valóság az, hogy az internet lehetővé tette az emberek számára, hogy minden eddiginél szélesebb körnek mondhassanak bármit, amit csak akarnak ". Majd hozzátette: "és az igazság az, hogy az amerikaiak imádják az összeesküvés-elméleteket.
Hidegháborús szovjet riválisok ma már orosz partnerei az Egyesült Államoknak a Nemzetközi Űrállomáson, és a Kennedy által kezdeményezett technológiai bravúrok számtalan kézzelfogható előnyt hoztak a Földön. Az orvosi technológiák, az időjárás-előrejelzés, a számítástechnika és a távközlés mind az űrprogramra vezethetők vissza. A NASA által közreadott képen Edwin E. (Buzz) Aldrinnak, az emberiség első holdutazását végrehajtó Apollo–11 amerikai űrhajó holdkompja pilótájának lábnyoma a Hold felszínén, a Nyugalom tengere nevű térségben az első holdra szállás után (Fotó: MTI/NASA) A holdra szállás sosem történt meg? A holdra szállás megkérdőjelezése egy Bill Kaysing nevű emberrel és röpiratával kezdődött. Összesen négyszázezer ember kellett ahhoz, hogy Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969-ben a Holdra jusson, de csak egy ember terjesztette el, hogy az egész egy átverés volt. Az ő neve Bill Kaysing volt – írták a cikkében. A dolog "megérzésként" kezdődött, majd "valódi meggyőződéssé" vált – hogy az Egyesült Államoknak nincs meg a technikai képessége ahhoz, hogy eljusson a Holdra (vagy legalábbis a Holdra és vissza).
Neil Armstrong 1969. július 20-án lépett a Hold felszínére, és mondta ki a máig idézett szavakat. Ötven évvel ezelőtt azon a nyári napon a Földön több mint félmilliárd ember lélegzet-visszafojtva figyelte, amint az Apollo-11 a történelem során először embert juttatott idegen égitestre. A Neil Armstrong, Michael Collins és Buzz Aldrin asztronauták által vezetett misszió fontos állomás volt a Szovjetúnióval folytatott űrversenyben és beteljesítette az amerikai nemzet ambiciózus álmát, amelyet még John F. Kennedy elnök fogalmazott meg. Neil Armstrong az Apollo-11 nevű űrhajóban (fotó: NASA) Idén július 20-án lesz ennek a világtörténelmi jelentőségű eseménynek az ötvenedik évfordulója, melynek alkalmából egész hónapon át tartó tematikus programsorozattal várja a nézőket a National Geographic Channel, azaz a NatGeo. Az űrkutatással kapcsolatos műsorfolyam részeként kerül bemutatásra az Apollo: Missziók a Holdra című film is, amely korábban még sosem látott felvételek segítségével meséli el a Holdra szállás történetét.
Neil Armstrong és Buzz Aldrin történelmi tette után négy évtizeddel a szakértők megosztottak: egyesek a Mars, mások a Hold újbóli meghódítását tartják fontosabbnak. Egy biztos: a Föld kísérőjének felfedezéséhez kapcsolódó történetek a mai napig lebilincselik a tudomány és az űrkutatás iránt érdeklődőket. A jubileumra összegyűjtöttük a holdra szállással és az égitesttel foglalkozó beszámolóinkat, valamint néhány újdonságot. Éppen két héttel a negyvenedik évforduló előtt küldte el a Holdról készült legújabb fotókat a NASA Lunar Reconaissance Orbiter (LRO) nevű űrszondája, amely a Felhők Tengerét, a Mare Nubiumot vizsgálat közelebbről. Az LRO nem "egyedül" utazott, társa, a Lunar Crater Observation and Sensing Satellite (LCROSS) a fellövéshez használt rakéta végfokozatának becsapódását vizsgálta, emellett vízjeget is keresett a Holdon. A korábbi vizsgálatok során találtak már vizet, ugyanis az Apollo 11, 15 és 17 küldetéseiről visszahozott kőzetmintákban vízmolekulákra bukkantak. A vizsgálatok eredményeit elemezve a kutatók ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a Hold és a Föld valaha egy égitestet alkothatott.
Így tehát újabb konteós elméletről bizonyodott be, hogy akaratlanul vagy szándékosan félreértelmezi a tényeket. Az összeesküvés-elméletek híveinek továbbra sincs érdemi bizonyítékuk arra, amivel megcáfolhatnák a holdra szállás történelmi jelentőségű tényét.