Imád főzni, szereti a jó autókat, kalandjait elmeséli a színpadon. Felesége Balogh Erzsi, a Szabó család egyik főszereplője. Első feleségétől született Kinga nevű lánya. Tudományos borkóstolás: A televíziónak köszönheti, hogy a színházakkal nem ellátott országrészeken is szeretik: a Telefonkönyv polka, a Zipzár, a Kisebb lett a kalapom, a Szeressük egymást gyerekek, a Borskóstoló jellegzetes humorát hűen visszaadja. A borkóstolóban saját készítésű szörpjeit fogyasztja, az utolsón azonban kollégái igazi bort tesznek a poharakba, tréfából. Ezen vérig sértődött, művészi munkájának semmibevételeként fogta fel a viccet. Kazal László : Gyia Ló dalszöveg - Zeneszöveg.hu. Küzdött azzal, hogy sokan csak a komikus szerepeket várták tőle, holott ő vágyott a drámai feladatokra. 1983-ban halt meg. AJÁNLOTT LINKEK: Kazal László életrajza () Kazal László dalszövegei () Kazal László fennmaradt gramofon felvételei () Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Kazal László (Bp., 1911. febr. 27. – Bp., 1983. máj. 10. ): színész, érdemes művész (1966). Rákosi Szidi színiiskoláját végezte 1929-ben. Két éven át kisebb társulatokkal járta az országot, majd Bp. -en táncdalokat énekelt és kartáncos lett a Király Színházban. Ezután a Bethlen téri Színházban lépett fel. Vidéki állomásai: Miskolc, ahol Az ember tragédiája Ádám szerepét is játszotta és az 1940-es években Nagykőrös. Visszatérve a fővárosba játszott a Városi Színházban, a Budai Színkörben, a Royal Orfeumban és a Fővárosi Operettszínházban. Kazal lászló borkostoló - ulreatdyli’s blog. 1949 után a Fővárosi Vígszínház szerződtette, majd 1950-ben a Vidám Színpad, amelynek haláláig tagja volt. A Vidám Színpad egykori kamaraszínpadán, a Kis Színpadon sok zenés vígjálék főszerepét alakította, és Molnár Ferenc: A doktor úr c. darabja zenés változatának rendezője is volt. Népszerű komikus, a politikai kabarénak is egyik főszereplője, de a harsány eszközök mellett a komoly jellemábrázolásban is kitűnt. Kabaré konferansziéként is sikerrel szerepelt.
1943 elején a fővárosi Komédia színpadon játszott. Később a Royal Varietéhez került, ezt azonban a német megszállók 1944. március 19-én bezárták és Kazal a besorozást elkerülendő a háború végéig bujkálni kényszerült, Budán. A szovjetek bevonulása után először a Kamara Varietében kapott munkát, de emellett számos más színházban is fellépett, beleértve a Fővárosi Operettszínházat. 1949-ben a Magyar Néphadsereg Színháztól kapott szerződést, a következő évben pedig a Vidám Színpadtól, ahol haláláig, több mint negyed évszázadig játszott és (egy ízben) rendezett is. Az 1950-es években főleg táncdalénekesként ismerték, slágereket és a politikusok követelte mozgalmi dalokat egyaránt énekelt. A televízió megjelenésével gyakran lépett fel kuplékkal, kabarészámokkal a képernyőn, ami tovább növelte népszerűségét: "a Kazal" generációk számára vált fogalommá. 1967 decemberében családjával Kertész Sándor meghívására Kanadába utazott, ahol nagy sikerrel fellépett a Torontói Művész Színház 10. születésnapi gálaestjén.
Később Miskolcon jutott segédszínészi álláshoz. Később már táncos bonviván szerepeket is kapott és eljátszhatta Ádám szerepét is Az ember tragédiájában, ám miután szóváltást követően összeverekedett az ügyelővel, elbocsátották. Küszködve jutott újra álláshoz Csongrádon, ahol komolyan vették és két év alatt rengeteg szerepet játszott el. 1936-tól egy sikeres beugró szerep eljátszása után (Bársony Rózsival és Latabár Kálmánnal) Budapesten lett szabadúszó. Állandó szerződést a siker ellenére sem kapott, ezért mellékállásokból kellett fenntartania magát. Így nyakkendőket készített, dzsesszdobos volt, parkett-táncos és bárénekes. Egy énekes szereplése láttán fedezték fel és az 1930-as évek végén már ismert slágerénekes lett. Fellépései megszaporodtak a színpadon is. 1938-ban a Tonalit Gramophon Rt. hivatásos gramofon-énekese lett. Az 1940-es évek elején Nagykőrösre költözött, zenés-műsoros esteket adott vidéken és a fővárosban is. 1943 elején a fővárosi Komédia színpadon játszott, majd a Royal Varieté következett.
Ő lett a játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő, aki aranyérmet tudott szerezni. Keleti Ágnes olimpiai eredményeivel (10 érem, ebből 5 arany) minden idők legeredményesebb magyar sportolóinak rangsorában Gerevich Aladár (10/7) mögött a második, a legtöbb olimpiai éremmel rendelkező magyar női sportoló és a legeredményesebb magyar tornásznő. A melbourne-i olimpiáról nem tért haza. 1957-ben Izraelben telepedett le, magyar férje lett, két fia született. A rendszerváltás után jött haza először, azóta többször hazalátogatott. Meghatározó szerepet vállalt az izraeli tornasport megteremtésében, 1958 és 1980 között az izraeli válogatott szövetségi kapitánya volt, eközben 1959-ben és 1960-ban az olasz válogatott olimpiai felkészítését is vezette. 1957 és 1980 között az izraeli Testnevelési Főiskola torna tanszékének vezető tanára, 1983 és 1988 között a Maccabi Tel-Aviv, majd a Ráánai Torna Klub tornaszakosztályának edzőjeként tevékenykedett. Keleti ágnes olimpiadi bajnok di. Nemzetközi bíróként is dolgozott, csak 75 évesen választotta a nyugdíjas életformát.
Az a legfontosabb a világon, hogy az ember szeressen. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten, a család később Keletire magyarosított. 1937-től 1938-ig a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban, 1938-tól a Nemzeti Torna Egyletben sportolt. 1939-ben lett a válogatott tagja, első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották mindennemű sporttevékenységtől. A Magyarország 1944. 100 éves Keleti Ágnes, a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka | 24.hu. március 19-i német megszállása utáni időszakot – papírokat vásárolva magának, Juhász Piroskaként – Szalkszentmártonban sikerült átvészelnie, ahol futással tartotta fenn állóképességét. Édesapja és több családtagja az auschwitz-i koncentrációs táborban halt meg, édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről. A második világháború után a Budapesti Postás, 1950-től a TF DISZ, illetve TF Haladás versenyzője volt, 1954 és 1956 között a Budapesti Dózsa színeiben szerepelt. Közben elvégezte a Testnevelési Főiskolát, amelynek tanára lett. 1947 és 1956 között különböző szereken 46-szoros magyar bajnok, ebből tízszeres egyéni összetett magyar bajnok – ezzel kivívta az örökös bajnoki címet -, hétszeres csapatbajnok lett.
Érthető, ha nem akar elszakadni szeretett sportágától. A tavalyi tokiói olimpiát is figyelemmel követte? Keleti: Néztem az összefoglalókat, de a mai torna már nem ugyanaz, mint ami régen volt. Ez már inkább akrobatika. Veszélyesnek tartom. Százegy esztendős lett, kimondani is sok. Milyen érzés? Keleti: Még a százat sem akartam elhinni... Nem érzem magam ennyinek. A szüleimnek tartozom hálával, hogy ilyen géneket örököltem. Úgy tudom, a felmenőim között is voltak szép kort megélt férfiak és nők, olyanok, akik betöltötték a százat. Mi a titka? Keleti: Talán az, hogy mindig küzdenem kellett az életben és a sok harc megedzett. Az édesapám azt szerette volna, ha a nővéremnek öccse születik, s bár lány lettem, úgy nevelt, mint egy fiút. Sokat túráztunk, síeltünk, eveztünk, rengeteget mozogtunk. Mindig is az életem meghatározó része volt a sport. Ahogy idősödtem tornászként, egyre többet és többet gyakoroltam, hogy felvegyem a fiatalokkal a versenyt. Keleti Ágnes élete a tornacsarnokon túl – Egy anya portréja a Magyar nőkben - Blikk. Soha nem engedtem el magam. Szeret ünnepelni?
Meghatározó szerepet vállalt az izraeli tornasport megteremtésében, 1958 és 1980 között az izraeli válogatott szövetségi kapitánya volt, eközben ő készítette fel az olasz válogatottat az 1960-as olimpiára. 1957 és 1980 között az izraeli Testnevelési Főiskola (Wingate intézet) torna tanszékének vezető tanára volt. Legfőbb feladatának az iskolai testnevelés fejlesztését tekintette, s ennek érdekében a tanárképzés magasabb színvonalának megteremtését tűzte ki célul. 1983 és 1988 között a Maccabi Tel-Aviv, majd a Ráánai Torna Klub tornaszakosztályának edzőjeként tevékenykedett. Nemzetközi bíróként is dolgozott, csak 75 évesen választotta a nyugdíjas életformát. Keleti Ágnes, ötszörös olimpiai bajnok 99 éves! | Szombat Online. 1949-ben a Magyar Köztársasági Sportérdemérem arany fokozatát, 1951-ben a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát és a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója címet, 1954-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címet kapta. 1981-től a Zsidó Sporthírességek Csarnokának (International Jewish Sports Hall of Fame) tagja. 1995-ben MOB Olimpiai aranygyűrűt kapott, 2002-ben a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) beválasztotta a Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagjai közé, 2003-ban MOB Érdeméremmel tüntették ki, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet.