Emmanuel Macron francia elnök rátapintott, amikor újraválasztási kampányában keményen fellép az oltásellenesek ellen. Jóval nehezebb dolga van viszont a szintén választásra készülő Orbán Viktornak, mert idehaza az egyetlen valódi kétharmad az oltottaké, azt pedig nem teheti magáévá. 2022. 20. 19:59 Megszavazta az osztrák parlament a kötelező koronavírus elleni oltást Simán átment a törvényjavaslat, a szabályozás februártól lép életbe. 2022. 14. 17:11 A német kormány bevezetné a kötelező oltást A döntéshozók szerint a kötelezettség bevezetése nélkül idén ősszel ismét elölről kezdődne minden, megint járványügyi korlátozásokat kellene bevezetni. Itt a lista: ezekben az országokban kötelező az oltás. 2022. 13. 17:00 Matalin Dóra "Átgondolatlan azt mondani, mindenki fertőződjön meg omikronnal" A negyedik járványhullám még véget sem ért, máris berobbant az ötödik, amely valószínűleg minden eddiginél több embert fertőz meg Magyarországon is. A korlátozások szigorítása továbbra sincs napirenden, sőt, Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón bejelentette, a karanténkötelezettség rövidebb lesz.
Az utolsó parlamenti akadályon is átment a 18 éves kortól általános, CoV elleni védőoltási kötelezettség Ausztriában – számolt be az osztrák közmédia magyar nyelvű honlapja. A Szövetségi Tanács 61 tagja mintegy 80 százalékos többséggel fogadta el az oltási kötelezettségről szóló javaslatot az ÖVP, a Zöldek, a NEOS és az SPÖ többségének szavazatával. A Szövetségi Tanács jóváhagyása után Alexander Van der Bellen szövetségi elnöknek még alá kell írnia a törvényt. Kötelező covid oltás magyarország. Ezt követően Karl Nehammer szövetségi kancellárnak kell ellenjegyeznie, mielőtt azt szabályszerűen kihirdethetik – írta az ORF. Ha ez megtörtént, az új törvény egy nappal később hatályba is léphet. Ennek alapján a kötelező oltás már február második hetében megkezdődhet, az ellenőrzések pedig 2022 márciusában indulhatnak. A bevezető szakasz március 15-ig tart, ezt követően a kérdés szankciókkal járó ellenőrzési szabálysértéssé válik – az oltási státuszt a rendőrség ellenőrizheti, és büntetéseket szabhat ki. A harmadik fázis, amelyben minden oltatlan személy automatikus büntetést kap, még várat magára.
2022. február 18., péntek 17:32:00 / MTI Nem volt megfelelő az alkotmányjogi panasz. Az Alkotmánybíróság (Ab) formai okból visszautasította a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló kormányrendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat – közölte a testület a honlapján pénteken. A támadott jogszabály szerint a munkáltató elrendelheti, hogy foglalkoztatottja meghatározott időn belül vegye fel a koronavírus elleni védőoltást, ha pedig ez nem történik meg, akkor fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, továbbá egy év elteltével felmentéssel vagy felmondással azonnal megszüntetheti a munkavállaló jogviszonyát. Nem kaszálta el az Alkotmánybíróság a kötelező Covid-oltás lehetőségét - Agroinform.hu. A rendelet ellen mintegy húsz indítványozó fordult az Ab-hoz, amely az indítványokat egy eljárásban bírálta el. Az indítványozók a többi között azzal érveltek, hogy az alapvető jogok veszélyhelyzeti korlátozásánál is meg kell felelni annak az alaptörvényi feltételnek, alapjogot korlátozni csak szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan lehet.
Dánia: a munkahelyek digitális védettségi igazolványt kérhetnek. Egyiptom: oltás vagy heti egy tesztelés a kormányzati épületben dolgozóknak. Fidzsi-szigetek: a közalkalmazottaknak és a magáncégek munkavállalóinak is. Franciaország: köztisztviselőknek, pilótáknak, katonáknak és tűzoltóknak. Ghána: a közszférában és az egészségügyben dolgozóknak januártól. Magyarország: az állami és az egészségügyi intézmények alkalmazottainak, a foglalkoztatók egyénileg döntenek, hogy kérik-e. Olaszországban: az iskolai dolgozóknak, a rendőrségnek és a katonaságnak. Kötelező oltás covid. Lettország: a törvényhozóknak, hogy szavazhassak; a vállalkozóknak engedélyezték az oltatlanok elbocsátását. Libanon: az oktatási, a turisztikai és tömegközlekedési ágazatokban tevékenykedők számára januártól. Új-Zéland: a rendvédelmi és védelmi erőkben, valamint a határrendészetben dolgozók számára. Lengyelország: a tanároknak és a biztonsági szektor munkatársainak márciustól. Oroszország: a Moszkvában dolgozóknak, akik egyszerre sok emberrel találkoznak.
Az általános oltási kötelezettség bukása nem érinti azt a tavaly decemberben elfogadott törvényt, miszerint az egészségügyben és az ápolás-gondozás területén dolgozóknak március 15-ig meg kellett szerezniük a teljes oltást a Covid-19 ellen. A szövetségi kormány adatai szerint csütörtökig a lakosság 76 százaléka – 63, 2 millió ember – szerezte meg a teljes védőoltást a Covid-19 ellen. A teljes oltás utáni emlékeztető oltást a lakosság 58, 9 százaléka – 49 millió ember – kapta meg. Az oltatlanok 19, 5 millióan vannak, a lakosság 23, 4 százalékát teszik ki. Kötelező covid oltás rendelet. Közülük 4 millióan – a lakosság 4, 8 százaléka – ötévesnél kisebb gyerek, akinek egyelőre nincs oltóanyag. Európában egyelőre egyetlen országban, Ausztriában vezették be a Covid-19 elleni általános oltási kötelezettséget, de március elején ott is felfüggesztették, egyelőre három hónapra. A döntést azzal indokolták, hogy az uralkodó vírusváltozat, az omikron variáns többnyire enyhe lefolyású betegséget okoz, amelynek gyógyításához nincs szükség kórházi kezelésre, ezért nincs is veszélyben az egészségügyi rendszer teljesítőképessége, holott az oltási kötelezettség éppen a rendszer túlterhelődésének megelőzésére szolgálna.
Gyárfás azonban nem csak ebből a párharcból, hanem a – véleménye szerint a Népszava által generált – úgynevezett kaposvári ügyből is győztesen került ki. A gyanúsítást ellene megszüntették, majd egy ellene indított áfacsalási perben bűncselekmény hiányában felmentették. A csütörtöki tárgyaláson a Népszavában az 1996 augusztusában megjelentekkel szemben villámgyorsan bebizonyosodott, hogy Gyárfás nem kívánt Zemplényi György nemzetközi bűnözővel közös televíziót indítani. Az úgynevezett 1996. szeptemberi úszóbotrányról – bár a lap másodközlő volt, hiszen a Mai Nap erről már egyoldalas cikket írt – a Népszava cikksorozatot jelentetett meg. Gyárfás az első írás napján, 1996. szeptember 9-én lemondott úszóelnöki posztjáról, de két hét múlva, 1996. szeptember 23-án közfelkiáltással újraválasztották. Minderről Kereszty András, a Népszava vádbeli időszakban volt főszerkesztőjének tanúskodásában hallhattunk. Népszava: a külügy rendszerének feltörésével a kémkedés és hazaárulás gyanúja is felmerül | Magyar Hang | A túlélő magazin. Mint ahogy arról is, hogy Gyárfás megnyerte az 1996. szeptember 12-én, az MTV Ütköző című műsorában Keresztyvel zajló vitáját is, amelybe Fenyő hajszolta bele.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint a megállapodás – amely egészen 2021-ig érvényben volt – egyebek mellett a következőket rögzítette: A Publimont összesen 50 (28 önálló és 22 utasvárókban elhelyezett) citylightot, valamint 95 óriásplakátot telepíthetett a városban. Ezekért nem kell közterület-használati díjat fizetnie, a reklámértékesítésből származó bevételek viszont teljes egészében a céget illetik. A város vállalta, hogy a plakátok 50 méteres körzetében nem ad engedélyt másik reklám elhelyezésére. Ezért cserébe a cég ingyenesen adott felületeket Érdnek. A Publimont 140 utasváró telepítését vállalta paddal és szemetessel, ezek takarításáért és karbantartásáért is a cég felelt. Ez a szám később, egy 2011-es szerződésmódosítás után 95-re csökkent, az utasvárók pedig végül tavaly a város tulajdonába kerültek. A Publimont a szerződés szerint megtarthatta az önállóan álló citylightokat és az óriásplakátokat. Az önkormányzat a szerződésben vállalta, hogy ha a 15 év alatt olyan jogszabályt hozna, amely a vállalkozónak többletköltséget okoz, akkor az emiatt keletkező pluszkiadásokat Érd városa fizeti.
Úgy látja, az írásban vázoltak több, igen komoly hivatali bűncselekményre utalnak: ha a külügy vezetése az ismételt jelzések ellenére sem törődött a beszivárgással, úgy az hivatali visszaélés. Ha pedig a szivárgás minősített adatot is érintett, akkor már minősített adattal való visszaélés a gyanú. Ha valaki úgy tette Oroszország számára hozzáférhetővé a külügy hálózatát, hogy tisztában volt azzal, hogy egy külső hatalomnak szolgáltatja ezzel az adatokat, úgy kémkedés és hazaárulás gyanúja is felmerül. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy összesen száznál is több orosz diplomatát utasítottak ki az EU tagállamai kémkedés vádjával az utóbbi másfél hétben. Magyarország azonban ebben sem követte a többi EU-s ország példáját, Budapest a jelek szerint egyetlen orosz diplomatáról sem feltételezi, hogy ellensége kémtevékenységet folytatna. Különösen figyelemreméltó, mennyire kilógunk a sorból a többi visegrádi államot illetően: Lengyelország múlt héten 45, Szlovákia néhány napja 35 (előzőleg 3), Csehország egy (de tavaly áprilisban több tucat) orosz diplomatát utasított ki kémkedés vádjával.