"Hozzáállásban jazz, életmódban blues, ritmikailag funky, politikailag pedig rock zenész vagyok. " – így jellemzi magát Mohai Tamás. Ezek után nem is olyan meglepő, hogy jelenleg 14 zenekarban játszik a legkülönfélébb zenei műfajokban. Korábban tagja volt a KFT együttesnek és az utóbbi évek egyik legenergikusabb rock csapatának, a Boom-Boom-nak is. Mohai Tamást az egyik legtermékenyebb szerzőként tartjuk számon, különösen a gitáros-énekesek körében, így ezúttal a dalok szempontjából összeállított produkciót érhetünk tetten a jazz, a rock, a blues és az instrumentális fusion műfaján belül február 5-én az A38-on. 16 dal, 16 zenész és 8 formáció szólal meg, a legkorábbi szerzemény 1985-ben született, a legújabb 2009-ben. Fluor Tomi: El kell mennem innen | Mandiner. Négy dal ezidáig még sehol sem hangzott el színpadon. Mohai vendégei között a hazai zenei élet ikonjai és legújabb felfedezettjei is szerepelnek. Mohai Tamás párhuzamos zenei tevékenységet folytat napjainkig a jazz, a rock a blues és a funky stílusaiban, vagy fúzióban. Zenét és szöveget ír, gitározik, énekel és hangszerel.
B. B., Besenyő Brass, Muckshow, G pont, Ferenczy György session, Kirugotta Humble, Háború, Varga miklós, Keresztes Ildikó, Almási Enikő és a zenekar, Máté Péter: Hagyatékom, Boom Boom, KFT, Berki Tamás band, 9:30 Kollektíva, Márkus Tibor és az Equinox, Vedres Joe: Kívülállók, Glaser Péter Szerzői album, Nesztor Iván és barátai, Harry de Way band-Amsterdam, Hirlemann Bertalan: Prelude, Illy Project, Meggabass Project, Fekete Jenő session, Nagy János és a Free Style Chambers Orchestra, Binder Károly-Varga Gábor-Kerentes Ildikó Album, Török Ádám és a Mini.
"Nyilván az első "aranyásó" csapatban a legnagyobb élmény benne lenni. Először éled át, amit előtte csak filmekben láttál. Én általában csak a filmek elejéig, vagy maximum a közepéig jutottam, a végéig ritkán vagy még soha. Az első "aranyásást" nekem a Faxni jelentette. Közös zenei és emberi fejlődésem a testvéremmel. " (Forrás: Mohai Marietta, MTI - Gulyás István)
Bakács Tibor Settenkedő akkor lett országosan ismert, amikor a 2003-ban indult Megasztár egyik zsűritagja lett. A TV2 tehetségkutatójában három évadon keresztül értékelte a zenei tehetségeket. Kadarkai Endre Világtalálkozó című műsorában az egykori filmkritikus azt mondta, a siker és a csillogás okozta, hogy tönkrement az élete, ugyanakkor a ballépéseiért csak magát hibáztatja, ő a felelős. Bakács Tibor takarítóként dolgozik - Később gondolkodtam azon, hogy amikor minden sikerült, népszerűség, pénz, ott ment tönkre az életem. Bakács tibor judit cseh filmek. Csak ezt később veszed észre. Egy celeb kezdtem lenni, egy Bochkor Gábor-szintű fazon. Bakács Tibor Settenkedő 2005 márciusában a TV2 Megasztár című tehetségkutató műsorának hatodik döntőjében. Fotó: MTI/Kovács Tamás A karrierje 2011-ben tört derékba, amikor bolti lopáson kapták, egy rúd szalámit tulajdonított el. Ezt követően minden állását elveszítette. - Szerintem nem az a fő bűnöm, hogy loptam, hanem Magyarországon én vallottam be, hogy loptam. A feketebárány-effektus így működik, hogy akkor te loptál mindent.
Bakács Tibor Tamás (művésznevén: "Settenkedő") ( Veszprém, 1959. szeptember 29. –) magyar újságíró, kritikus. Bakács Tibor Született Bakács Tibor 1959. szeptember 29. (62 éves) Várpalota Művészneve Settenkedő Nemzetisége magyar Foglalkozása újságíró, kritikus IMDb Élete Szerkesztés Bakács Tibor saját bevallása szerint Várpalotán született, de Veszprémben nőtt fel, a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett 1978 -ban. 1979 - 1981 között járt a pécsi Jogtudományi Egyetemre, de 1981 -ben otthagyta jogi tanulmányait, és a fővárosba költözött. Az ELTE magyar-történelem-esztétika szakjaira iratkozott be. 1986 -ban szerzett diplomát. 1986 – 1989 közt a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia hallgatója volt. 1989 óta újságíróként dolgozik. Pályafutását a Magyar Televíziónál kezdte, ezt követően a Magyar Narancs kulturális rovatát vezette 1991 - 1996 között, majd a Wanted magazin rovatvezetője volt 1996 – 2000 között. Bakács Tibor - Névpont 2022. Tíz éven át szervezte a Mediawave összművészeti fesztivált. Később az Élet és Irodalom ( 1996 – 2004), a Tilos Rádió ( 1990) és a Magyar Független Film Szövetség ( 1996), a MOL magazin munkatársa, a Westel Találkozások magazin főszerkesztő-helyettese.
Elismertség A Magyar Higiénikusok Társasága elnöke, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke. Elismerés Magyar Szabadságrend (ezüst, 1947), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1948), Partizán Emlékérem (1955), Munka Érdemrend (1955 és 1956), Munkás–Paraszt Hatalomért (1958), Koreai Állami Zászló Érdemrend (1958). Zalka Máté-emlékérem (1956), Dombrovszkij-emlékérem (1957), Leningrád alapítása 250. évfordulója (emlékérem, 1957). Főbb művei F. m. : Nemibetegek gondozása a Szovjetunióban és a fővárosban. (Orvosok Lapja, 1946) Budapest egészségvédelme. (Magyar Orvosi Szemle, 1947) A prostitúció. – A Budapesten 1945–46. években végzett tömeges hastífusz védőoltások eredményeinek kiértékelése. (Népegészségügy, 1947) A társadalombiztosító intézetek és a nemibeteg-gondozás. (Társadalombiztosítási Szemle, 1947) Budapest közegészségügyének száz éve. 1848–1948. Monográfia és kand. Bakács tibor judit cseh laszlo. értek. is. (Bp., 1949) Városegészségügy az új Budapesten. (Bp., 1950) Az eddigi gyermekbénulás-ellenes oltások eredményeinek értékelése.
1968) Általános és részletes járványtan. (Bp., 1966) Az ember egészsége a tudományos-technikai forradalomban. Sós Józseffel. (Bp., 1974). Irodalom Irod. : Farádi László: Búcsú B. T. -tól. (Orvosi Hetilap, 1977) K. J. : B. (Budapest [folyóirat], 1977) B. (Magyar Nemzet, 1977. júl. 1. ) Máté György: A nemzetközi brigádtól a tanszékvezetésig. Emlékezés B. -ra. (Népszabadság, 1987. 239. ). Megjegyzések Valamennyi lexikon téves adata, hogy eredetileg Burgernek hívták! Bakács (1908-ig) Burger egy másik, veszprémi orvosi család: Bakács (1908-ig Burger) György (1901. Bakács tibor judit cseh laci. 14. Veszprém) és Bakács (1908-ig Burger) Tibor (1895. Veszprém). Szüleik: Burger György felsőkereskedelmi iskolai tanár, Kaiser Irma! Szerző: Kozák Péter Műfaj: Pályakép Megjelent:, 2013
A II. vh. után Bp. -en a XIV. kerület tisztiorvosa (1945. jan. –ápr. ), Szeged járványügyi kormánybiztosa (1945. ápr. –jún. ), Bp. tisztifőorvos-helyettese (1945. jún. –1947), tisztifőorvosa (1948–1951), a bp. -i János Kórház igazgató-főorvosa (1951–1957); közben a Magyar Vöröskereszt Kórház igazgató–főorvosa is (a Koreai NDK-ban, 1955. febr. –1956. márc. ). Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) főigazgatója (1957–1974) és az Orvostovábbképző Intézet Közegészségtani és Járványügyi Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1962. máj. 19. –1977). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. Bakács Tibor (Facebook): Mondom, mit kell csinálni - Hírnavigátor. a BOTE magántanára (1946– 1951). Az MSZMP XII. ker. -i VB tagja (1957-től). Az MSZMP Budapesti Pártbizottság tagja (1957–1959). A Fővárosi Tanács tagja és a fővárosi tanácstagok pártcsoportjának elnöke (1958-tól). Közegészség- és járványtani kutatásokkal, az egészségügyi szervezés elvi kérdéseivel fogl. Mo. -on az elsők között vizsgálta az urbanizáció közegészségtani és járványügyi hatását. Megírta Budapest közegészségügyének történetét.