Bérletvásárlás Tóth József Színház és Vigadó 6600 Szentes, Petőfi u. 2. ŐZE LAJOS BÉRLET Bérlethez tartozó előadások SWEET CHARITY LILI BÁRÓNŐ JÖJJ EL, SZABADSÁG Máj. 27. P, 19:00 KAKUKKFÉSZEK Részletek megjelenítése Navigáció Árkategóriák Nem elérhető helyek Ön által választott helyek Válassza ki ülőhelyét! Átadták a szentesi Tóth József Színházat és Vigadót. Kérem várjon!... Nagyításhoz tartsa lenyomva a Ctrl gombot és görgessen az egérrel. 0 Jegy: 0 Ft Vissza Képek, videók
A város mintegy 300 millió forintot fordított az ingatlan visszavásárlására, ez azonban nem volt elég, a kormány döntése alapján jelentős mennyiségű közpénzt fordítottak a rekonstrukcióra. Fekete Péter kiemelte, nemcsak a műemléképület helyreállítása történt meg, a színház technikai felszereltsége is a kor követelményeinek megfelelő: zsinórpadlás, forgószínpad áll rendelkezésre, a színpad hátsó ajtaja pedig kinyílik, így szabadtéri előadások tartására is lehetőség van. A színház üzemeltetésére a közelben lévő Békéscsabai Jókai Színház professzionális csapatával kötött kétéves szerződést a város. Az első évadot a kulturális államtitkárság 100 millió forinttal támogatja, amelynek elegendőnek kell lennie arra, hogy a teátrum saját előadásai mellett el tudja hozni az ország legjobb produkcióit a szentesieknek – jelentette ki Fekete Péter. A Szentes főterén álló, 1897 és 1899 között épült, magyaros-szecessziós stílusú Petőfi Szálló és Vigadó épülete a hazai szecesszió meghatározó építészei, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint készült el.
A politikus felidézte, hogy az épületet korábban privatizálták, állapota azonban fokozatosan leromlott. A város mintegy 300 millió forintot fordított az ingatlan visszavásárlására, ez azonban nem volt elég, a kormány döntése alapján jelentős közpénzt fordítottak a rekonstrukcióra. Fekete Péter kiemelte, nemcsak a műemléképület helyreállítása történt meg, a színház technikai felszereltsége is a kor követelményeinek megfelelő: zsinórpadlás, forgószínpad áll rendelkezésre, a színpad hátsó ajtaja pedig kinyílik, így szabadtéri előadások tartására is lehetőség nyílhat. A színház üzemeltetésére a közelben lévő Békéscsabai Jókai Színház professzionális csapatával kötött kétéves szerződést a város. Az első évadot a kulturális államtitkárság 100 millió forinttal támogatja, amelynek elegendőnek kell lennie arra, hogy a teátrum saját előadásai mellett el tudja hozni az ország legjobb produkcióit a szentesieknek – jelentette ki Fekete Péter. A Szentes főterén álló, 1897 és 1899 között épült magyaros-szecessziós stílusú Petőfi Szálló és Vigadó épülete a hazai szecesszió meghatározó építészei, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint készült el.
A vár végleges felszabadulására 1687-ben került sor, miután a leromlott állapotú várat és a hozzá tartozó birtokot a Zichy család vehette használatba. A gyors fejlődést azonban a Rákóczi szabadságharc megtörte, minek következtében lerombolták a vár két északi tornyát. A kuruc háború után, az 1700-as évek elejére Palota vára elveszítette hadi jelentőségét. Thury Vár - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. A Thury vár Magyarország egyik legrégebbi, fennmaradt középkori vára. A hagyomány szerint Mátyás király is járt itt az Újlaky család vendégeként. Ezért gyakran emlegetik a vár tulajdonosáról Újlaky várnak is.
Bakony, Veszprém » Látnivalók, Múzeumok, Várak Ódon vár, megújult kiállítások A Várpalota központjában álló, nemrégiben szépen felújított 600 éves, szabályos négyszög alakú, belsőtornyos Thury-vár változatos kiállításokkal várja az idelátogató turistákat. A négy saroktornyos, impozáns méretű vár egyik legépebben megmaradt magyarországi várunk Várpalota jelképe. A vár története A vár elődjének számító lakópalotát Nagy Lajos király hadvezére Kont Miklós nádor építtette a XIV. század végén. Ezt az épületet alakította át erődítménnyé Újlaki Miklós az 1440-es években. A hagyomány szerint Mátyás király is járt itt az Újlaki család vendégeként. A vár történetéhez szorosan kapcsolódik az a legenda, miszerint 1476. Várpalotai napok - Thury-Vár - Várpalota. december 11-én Beatrix a palotai várban készült fel a másnap Fehérváron Mátyás királlyal kötött esküvőjére és királynői koronázására. A később többször is átépített erősség a török háborúk idején fontos szerepet kapott. Nevét Thury György várkapitányról kapta, aki 1566 nyarán sikeresen verte vissza a túlerőben lévő török csapatok ostromát.
Egy ilyen állapotában sokkal életszerűbb kép kapható a műemlékről. Továbbá Turco rajza is romos állapotában örökítette meg a várat - minden bizonnyal a helyreállítás és fejlesztés lehetett a rajz elkészültének elsődleges oka. Az egyik oldalon például palánknak ábrázol egy falszakaszt, ami minden bizonnyal az évekkel azelőtti ostromokkor elpusztult kőfal lehetett, és a palánk annak hevenyészett pótlásaként fogható fel. Az Angellini által ábrázolt trapéz alaprajzú külső palánkfal - egyfajta huszárvár Turco rajzán már nem jelenik meg, ezért azt feltételeztem, hogy addigra elpusztulhatott. Ezért ábrázoltam ezt a palánkot felégetett, foghíjas és romos falként. Thury Vár - Várpalota gyögyszeme. Várpalota 1569 - elméleti rekonstrukció 2013 (korábbi verzió) A négy tornyot azért ábrázoltam különböző állapotokban, mert így jobban látható a felépítése. Eredetileg fából készült védőfolyosó vette körbe a tornyok tetejét, amit egy gúla alakú tető fedett. A ma nagyméretű ablakként felfogható nyílások a tornyokon valójában erre a védőfolyosóra nyíló ajtónyílások voltak.
Hosszas hányatott időszak után az akkor Palotaként is emlegetett erődítmény a 16. században került királyi tulajdonba, és parancsnoka a törökverő Thury György lett. Legkevesebb hat török támadást állt ki sikeresen, közöttük a budai pasa ostromát is, de mégis többször török kézre került. A több stílusjegyet viselő várkastélyt a 18. században a Zichy család rengeteg fejlesztéssel barokk kastéllyá alakíttatta, de a 20. század közepére romossá vált.
A várárkon belüli külső falak és az azt tagoló kerek tornyok és rondellák, illetve a kaputornyot védő barbakán ma már nem állnak. A gyaloghíd és a kocsi híd között ábrázolt fal minden bizonnyal a zsilipet foglalta magába. A kaputorony délkeleti sarkában ma is látható a felvonóhíd láncainak kőbe vésődött nyoma. A vár négy tornyából csak kettő maradt fenn, de a közelmúltban felújították az épületet és a hiányzó két torony is pótlásra került egy bizonyos magasságban. A tornyokat összekötő falak helyenként 5 méter vastagságúak. A kapuház feletti rész XVIII. századi eredetű, a palota többi része különböző rendeltetésű helyiségeket és épületeket rejt. Az eredeti palotaépület a mai déli szárny földszintjén, annak keleti részén helyezkedett el, ettől északkeletre pedig a várkápolna található. Várpalota 1569 - elméleti rekonstrukció 2014 A 60-as évek régészeti kutatásai a falazatok mögül és alól az eredeti palota együttes négy épületét szabadították ki, ezek egy méterrel mélyebb járószinttel rendelkeztek.
Várpalota vára a Balaton és a Velencei tó között fél úton, a Bakony lábánál elterülő lápos, ingoványos területen épült fel a Székesfehérvárról Veszprémbe tartó fontos útvonal közelében. A középkorban csak Palota néven említett vár építésének előzményei a közelben fekvő Bátorkő várával kapcsolatosak, hisz az azt birtokló Újlaki család a 14. században kényelmesebb és tágasabb várat akart építeni magának. 1397-ben említi először oklevél. Az elkövetkező évszázadokban többször átépítésre és bővítésre került az épület, de jelen cikkben nem áll szándékomban ebbe részletesen belemenni, mivel elkészült rekonstrukcióm Giulio Turco itáliai hadmérnök 1572-es alaprajza alapján készült. Az Angellini és a Turco féle rajzok és a régészeti feltárások eredményeképp tudjuk, hogy a Hősök terén álló szabályos, négyszögletű, belsőtornyos vár körül a XVI. században palánkfal húzódott, amin belül 20 méter széles ellenlejtős vizesárok volt. Ez a vár mögötti völgyből kapta a vizét. Valószínűleg a talaj lejtése miatt volt szükség a déli oldalon a félköríves támfal megépítésére.
A nyáron induló beruházás várhatóan októberben fejeződik be. A távlati tervekről szólva Talabér Márta elmondta, hogy egy harmadik ütemben felújítanák a belső homlokzatot és kialakítanának egy nívós vendéglátóhelyet is. A négy saroktornyos, szabályos alaprajzú várkastély legrégebbi szárnya a 13. században épült, a környék akkori urai, az Újlakiak építtették. Hunyadi János híveként Újlaky Miklós a kor egyik leghatalmasabb ura volt, eszes, büszke magyar főúr, akinek nagyratörő tervei voltak. ének vallotta magát, 1456-ban a nándorfehérvári diadalnak még ő is részese volt, de később elpártolt tőle és 1457-ben, amikor a királyi trón betöltéséről volt szó, mindent elkövetett annak érdekében, hogy elnyerje azt. 1458-ban Mátyás király átvette a várat Újlaky Miklóstól, amely rövid időre is, de királyi vár lett. Hogy ebben az időszakban Mátyás járt-e a palotai várban vagy sem, arról nincsenek hiteles adatok, de palotai kapcsolatairól számos író megemlékezik. Az bizonyos, hogy kedvenc vadászó helye volt a bakonyi erdő, különösen Várpalota és környéke, sőt a hiedelem szerint 1476. december 11-én Beatrix a palotai várban készült fel a másnap Fehérváron Mátyás királlyal kötött esküvőjére és királynői koronázására.