Orrspray szaglás elvesztése Tudok leszokni a dohányzásról? A legfrissebb hírek itt Szaglászavar: Covid-tünet Lassan egy éve az életünk része a koronavírus elleni védekezés, az idő múlásával pedig a szakemberek egyre többet tudnak a koronavírus-fertőzés tüneteiről és kezeléséről. Miért hagyják abba az emberek a dohányzást A szaglás szorosan összefügg az ízek megkülönböztetésével is, ezért a szaglás csökkenésének első jele lehet, hogy a beteg íztelennek találja ételeit vagy túlfűszerezi azokat. A legtöbben a kor előrehaladtával érzékelik szaglási képességeik romlását. Leszokni a szaglás elvesztéséről. Szaglászavar a Covid miatt: változatos tünetei lehetnek. Veszélybe sodorhat minket A szaglás az idő előrehaladtával folyamatosan romlik, a rendellenesség a 60 éven felüliek közel negyedét érinti, és ez az arány 80 év fölött akár 60 százalékra is emelkedhet. Ez azzal magyarázható, hogy az öregedéssel a szaglógumóban lévő rostok száma csökkenni kezd, ezért kevésbé érzékennyé válunk a szagokra. Általánosan igaz, hogy egészségünk megőrzésével a szaglószerveink helyes működéséhez is hozzájárulhatunk.
Vigyázat, veszélyes az orrspray! Az is megfigyelhető, hogy az anosmia kapcsán az V. A szaglást érintő betegségek két nagy csoportba sorolhatók. A szaglászavarok időbeli lefolyásuk alapján akutak és krónikusak lehetnek. Kóroktanuk alapján fejlődési rendellenességgyulladásos, degeneratív, traumás, toxikus, daganatos, hormonális, anyagcsere, autóimmun, pszichiátria eredtűek lehetnek. A kiváltó októl függetlenlül a szaglászavar lehet mennyiségi orrspray szaglás elvesztése minőségi jellegű. A perifális szagláspanaszokat olyan rendellenességek okozzák, melyek megakadályozzák a szaganyag eljutását a szagló receptorokhoz. Ezek elsősorban fül-orr-gégészeti eredetű betegségek melyek, megvastagodott nyálkahártyával és fokozott váladékképződéssel járnak pl. Okozhatja még a közös orrjáratban lévő orrpolip, idegentest, daganat, anatómiai rendellenességek közül az orrsövényferdülés, orrmadnula megnagyobbodás, alsó kagyló duzzanat vagy fejlődési rendellenesség is. A szaglás elvesztése lehet a koronavírus-fertőzés egyik első tünete : hungary. Az idegi típusú szagláscsökkenés leggyakoribb okai- a fejlődés, trauma, vírusfertőzés, toxinok, vagyi anyagok, cigarettafüst, gyógyszerek, drogok.
A Brit Fül-orr-gége Társaság tagozatának augusztusi állásfoglalása emellett kiegészítő kezelésként a szaglástréninget javasolja. Érdemes a szaglásvesztést követően mielőbb elkezdeni és 3 hónapon át folytatni. A szaglástréning során naponta 2 alkalommal, alkalmanként 10-20 másodpercig 4-féle illóolajat kell apró szippantásokkal, orron át belélegezni. Amennyiben egyéb orrtünetek is jelentkeznek, már a kezelés megkezdésekor javasolt fül-orr-gégészeti kivizsgálás, egyébként akkor, ha nem tapasztalható javulás és a szaglás 3 hónap elteltével sem áll vissza. Forrás: Fül-orr-gége Központ Forrás: EgészségKalauz
Támogasd a Qubit munkáját! A brit fül-orr-gégészeket összefogó ENT UK pénteken arra hívta fel az egészségügyi dolgozók figyelmét, hogy kiemelten gondoskodjanak a megfelelő védőfelszerelés használatáról olyan esetekben, amikor szaglásukat vesztett pácienseket kezelnek, mivel több nemzetközi kínai, iráni, olasz jelentés szerint a szagló- és ízlelőképesség romlása a koronavírus-fertőzés egyik korai jele lehet, amely már a jól ismert tünetek láz, száraz köhögés előtt jelentkezhet a betegeknél. A szakorvosok javaslata szerint nem tanácsos elvégezni a nem létfontosságú endoszkópos orrvizsgálatokat, mivel a vírus az orrban és a torokban telepszik meg, és az ilyen vizsgálat során előidézett köhögés vagy tüsszentés jó eséllyel teheti ki fertőzésveszélynek az orvosokat. Az orvosok egyúttal azt kérik az ilyen tüneteket észlelő felnőttektől, hogy hét napra zárják el magukat mások elől, ezzel elkerülve a COVID betegség továbbadását. Koreától Németországig tömegek jelezték a tünetet Hopkins szerint erről a jelenségről egyelőre nem állnak rendelkezésre adatokkal alátámasztott tanulmányok, de a vuhani tapasztalok azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány gócpontjában kifejezetten magas a fül-orr-gégészek, valamint a szemorvosok halálozási aránya, és már Nagy-Britanniában is kritikus állapotban van két fertőzött fül-orr-gégész.
A túl kevés és a túl sok alvás kapcsolatban állhat a demenciával is. Kutatók érdekes eredményekre jutottak. Az amerikai Alzheimer Szövetség konferenciáján az egyik ismertetett tanulmány szerint a túl kevés és a túl sok alvás is mintegy két évet öregít az agy "korán", míg egy másik vizsgálat eredménye arra utalt, hogy a napközben tapasztalt folytonos álmosság idősebb embereknél a szellemi leépülés előrejelzője lehet. A túl sok alvás is káros? Az első tanulmányban 15 ezer nő adatait elemezve jutottak arra a kutatók, hogy azok, akik naponta átlagosan öt óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alszanak, gyengébben teljesítettek a mentális teszteken azokhoz képest, akik átlagosan naponta hét órát töltöttek alvással. A túl kevés és a túl sok alvás két év öregedéssel egyenértékű romlást okozott a mért kognitív képességekben. Az évtizedekig tartó követéses vizsgálatban azt is megfigyelték a kutatók, hogy azok a nők, akiknek az alvásideje jelentősen megváltozott az évek során, gyengébben teljesítettek a későbbi teszteken, függetlenül attól, hogy mennyi volt az eredeti alvási időtartamuk.
Régóta közismert, hogy a túl kevés alvásnak súlyos következményei lehetnek, egy kutatás azonban arra is rávilágított: a túl sok alvásból is baj lehet. A hét óránál kevesebb és a kilenc óránál több alvás is negatívan befolyásolja a kognitív teljesítményt, így a vizuális memóriát és a reakcióidőt is - állapította meg a University College London (UCL) kutatása. A szakemberek az alvás és a demencia kapcsolatát is vizsgálták. Az alvást alapvetően pihenésnek fogjuk fel, pedig testünk és agyunk nagyon is komoly munkát végez ilyenkor. Kattintson a részletekért! Alvásból is megárt a sok A szakértők majdnem 400 ezer résztvevőnek a UK Biobank adatbankban szereplő adatait, valamint az Alzheimer-kórt vizsgáló IGAP (International Genomics of Alzheimer's Disease Project, IGAP) nemzetközi projekt információit elemezték. Összefüggést kerestek az alvás és a kognitív funkciók, valamint a demencia között. Az eredmények szerint azok, akik napi hét óránál kevesebbet aludtak, át nem aludt óránként öt százalékkal több hibát ejtenek a vizuális memóriát vizsgáló teszteken.
Persze ez a 8 óra nem mindegy, milyen minőségben zajlik, hiszen egy rossz minőségű, zavart alvástól nem tudjuk kipihenni magunkat rendesen, akármeddig is tartson. Fontos, hogy az alvásra fordított idő nyugalomban teljen, hiszen ekkor tudja testünk szépen bejárni az alvás egyes fázisait. A kutatók szerint a lassú hullámú és a REM alvás a legfontosabb, ám hogy ezekhez eljussunk, kellenek a korábbi fázisok is, melyekkel kitölthetjük például a teljes 8 órát. Miért baj, ha túl keveset alszunk? Ha a szükséges alvásmennyiségnél csak egy órával kevesebbet alszunk, már azt is megérezhetjük, bár vannak, akik kevés alvással is egészen jól elműködnek akár huzamosabb időn keresztül is. Az alváshiány általában olyan tünetekkel jelentkezik, mint a fejfájás és az észrevehető figyelemhiány. Ezek természetesen nem halálosak, de kellemetlenné tehetik mindennapjainkat, és ha olyan helyen jelentkeznek, veszélyesek is lehetnek. A krónikus alváshiány fokozhatja az elhízás esélyét, mert felborul az étvágyat szabályzó hormonok egyensúlya, így gyakrabban támad kedvünk éjjelente is nassolni.