A komoly érdeklődésre való tekintettel újra várunk minden kedves érdeklődőt nyílt napunkon a SOTER-LINE OKTATÁSI KÖZPONT szervezésében. A rendezvényen a Diákhitel Központ képviselője bemutatja az igénybe vehető Képzési Hitel konstrukciókat, valamint ismertetjük a felnőttképzést érintő legjelentősebb változásokat (OKJ vs. Szakmai képzések). Szakmai tanáraink betekintést nyújtanak a kreatív és informatika ágazatokba tartozó szakmai képzések rejtelmeibe. Bemutatják az egyes képzések megvalósításának menetét, izgalmait és a szakmában rejlő lehetőségeket. Látogass el nyílt napunkra, ismerd meg új szakmai képzéseinket, és építsd velünk a jövőd! De nyílt nap 2021. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A nyílt nap időpontja, helyszíne:
DE Informatikai Kar Nyílt napja 2022. január 14. 15. 00 A Debreceni Egyetem Informatikai Kara 2022. január 14-én, pénteken 15 órától újra megrendezi nyílt napját, a tavalyihoz hasonlóan ismét online formában, webex felületen. Szeretettel várjuk az eseményre az informatikai képzések iránt érdeklődő diákokat. A rendezvényhez az alábbi linken lehet csatlakozni: Jelszó: DEIK Program: 15. 00. Dr. Hajdu András dékán köszöntője 15. 05. Kari bemutatkozó videó levetítése 15. 10. Általános kari tájékoztató - Prezentáció megtekintése 15. 40-17. 40. Szakjaink bemutatása: 15. Programtervező informatikus szak - Prezentáció megtekintése 16. Nyílt nap on the App Store. 15 Gazdaságinformatikus szak - Prezentáció megtekintése 16. Mérnökinformatikus szak - Prezentáció megtekintése 17. Informatikatanár szak - Prezentáció megtekintése 17. Középiskolásoknak szóló szakköreink, nyári táboraink - Prezentáció megtekintése AZ ELHANGZOTT ELŐADÁSOK MEGTEKINTÉSE Korábbi évek nyílt napjai 2021 2. félév 2021 1. félév 2020 2019 2018 2017 2016 2015 Frissítés dátuma: 2022.
Biró Lajos Pál: A Nemzeti Szinház története 1837-1841 (Pfeifer Ferdinánd (Zeidler Testvérek) Nemzeti Könyvkereskedése, 1931) - Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Minden nemzet színi kultúrájának és színpadi irodalmának a fellendülését a nemzeti színpad, a nemzeti színház megnyitásától számítják. Azonban ennek elérése majdnem minden nemzetnél a küzdelmek... Tovább Tartalom Bevezetés 3 I. Tervek. 5 II. Földváry és a Széchenyi pártok. 13 III. A színház felépítése és a társulat megszervezése. 18 IV. A színház megnyitása. 30 V. A társulat belső szervezete és munkálkodása. A korabeli kritika. 34 VI. Az opera. Az első viszályok. 45 VII. A választmány hibái, a fegyelem lazulása. Hírlapi csaták. 48 VIII. Az operai előadások fellendülése és a drámai társulat hanyatlása. A fegyelmetlenség okai. 56 IX. Az opera-dráma háború vége. 67 X. A színház első éveinek az eredménye. 69 XI. A romantikus dráma. A színház munkásságának összefoglalása 1837-1841.
Ismerjétek meg a Lépjünk a holdra zenekart! Bizony, a pénz beszél – ha másról nem is, arról igen, hogy hamis-e 1837. augusztus 22-én Pesti Magyar Színház néven nyílt meg a város első magyar nyelvű színháza, amelyet ma már Nemzeti Színház néven ismerünk. A Nemzeti Színház ötletét először gróf Széchenyi István álmodta meg, amelyről először az 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában írt először. A Duna partjára tervezte a pompázatos épületet, s az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben, 1837. augusztus 22 -től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. A Nemzeti Színház legelső épülete a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán volt, Astoria szállóval szemben lévő telken, ahol most a 7-es busz megáll. A közadakozásból, Pest megye támogatásával felépített színház dísztelen, egyemeletes épület volt.
A teátrum 2000. szeptember elsejéig, a Duna- parti építkezés megkezdéséig viselte a Nemzeti Színház nevet. Az új Nemzeti Színház, a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Elkészültére nemzeti jelképpé, szimbólummá vált. Alapító okiratában rögzítette: "…a hagyományok folytatása során törekedni kíván arra, hogy a felépült új Nemzeti Színházban, az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit. " Részletesebben I. Nemzeti Színház az Astoriánál (1837-1908) 1837-ben nyitották meg az első állandó magyar színházat Pesten, Pesti Magyar Színház néven. (A város végén, az akkori Kerepesi úton, ma Rákóczi úton állt, az Astoria szállóval szemben lévő telken, ahol most a 7-es busz megáll. ) A közadakozásból, Pest megye támogatásával felépített színház dísztelen, egyemeletes épület volt. Ez volt a 4. magyar nyelvű játékszín Magyarországon (Kolozsvár, Miskolc, Balatonfüred után), miközben Pesten egy 3200 fős befogadóképességű német színház már 1812 óta működött.
II. Nemzeti Színház a Blaha Lujza téren (1908-1964) A Rákóczi út és a körút kereszteződésénél lévő Népszínház épületét 1875-ben építették, dalszínháznak. Az épület díszes, a színpadtér óriási, a nézőtér esténként 500-zal több nézőt tudott befogadni, mint a régi Nemzeti Színház. 1908 augusztusától a Népszínház épületében tartotta előadásait a Nemzeti Színház. A színházépületre vonatkozó bérleti szerződést 9 évre kötötték meg, a Nemzeti Színház új épületének átadásáig. 1912-ben elkészültek a tervek, rendben voltak a jóváhagyások, mindenki boldogan vette tudomásul, hogy felépül az új Nemzeti Színház, a régi helyén, a Grassalkovich-féle telken. De 1914 júliusában az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló törvényjavaslatot már nem lehetett beiktatni az országgyűlés napirendjébe, mert kitört az első világháború. 1920 márciusában a Népszínház előtti teret Blaha Lujza térnek nevezték el. A Nemzeti Színház társulata 56 évig játszott a Blaha Lujza téri épületben. 1964. február 13-án jelentették be a televízióban, hogy metróépítés miatt lebontják a Nemzeti Színházat.