A késő éjszakai órákig szólt a zene, csengett a kacagás, állt a bál. Budapest dolgozó népe tanújelét adta egészséges élni akarásának és törekvésének, hogy a demokrácia útjáról soha többé senki le nem téríthesse. Kivonatos leírás: Feldíszített gyárkapu nyílik. Munkások vonulnak ki zászlókkal, transzparensekkel. "1946 Május 1 Csepel" feliratú transzparens. A Richter Gedeon, az Albus dolgozói. Motorosok, biciklisták. A Magyar Partizánok Bajtársi Szövettsége vonul. A Szabad Föld, Szabad Nép vonulói. Néptáncosok egy teherautón. Szamarak húzzák az egyik feldíszített kocsit. Vasutasok. A Kistext és a Dreher dolgozói. A különféle szakszervezetek transzparensei. Rákosi a tribünről integet. A tömeg rendezett sorokban érkezik meg a Hősök terére (totál). A háttérben a Vajdahunyad vára. Hősök tere tribünje a vezetőkkel: Szakasits Árpád, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Veres Péter, Vas Zoltán, Rajk László a tribünön. Rákosi Mátyás köszönti a felvonulókat (szinkron). Mafirt dolgozók a menetben. Szakasits Árpád köszönti a felvonulókat (szinkron).
Minden korszak más és más – ahogy minden esemény más ízt kap a történelem viharaiban. Különösen igaz ez a munka ünnepére, amelyről Magyarországon a legtöbbeknek a szocializmus, a május elsejei felvonulás, a sör és a virsli ugrik be. Hogy volt régen: ezt igyekszünk megmutatni válogatásunkban. A jeles nap előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. Az utópista szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben már javasolta a munkások addig tíz-tizennégy órás munkaidejének nyolcórásra csökkentését. Magyarországon 1890-ben tartottak először május 1-jei tömegdemonstrációt. A II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is "a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. Május 1. a 20. században a legnagyobb nemzetközi munkásünneppé vált, különösen a Szovjetunióban, majd a második világháború után létrejött kelet- és közép-európai szocialista országokban tartották meg színpompás külsőségek közepette. Hivatalos állami ünnep, munkaszüneti nap lett, amelyen nagyszabású, látványos felvonulásokkal "a gazdasági és szociális vívmányokat" ünnepelték.
A kilencvenes évektől, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett – olvasható az MTVA Sajtóadatbankjában. Hogyan látták ezt a napot a Békés megyeiek? Az első utalások közt az Orosházi Közlöny 1894-es számát találjuk, amely egészen az 1890-es évekig vezeti vissza a jeles nap gyökereit. A szerző külön szól a földművesekről, mint "mezei munkásokról" és utal az 1981-es véres május 1. -i történtekre, amikor a békésen tüntető tömegbe belelőttek a csendőrök. A cikkből kiderül: a szerző nagyon is a munka ünnepe ellen van. Orosházi Közlöny, 1894. Forrás: Orosházi Múltidéző. A nagyobb képért kattintson az újságra! Múltidézésünk következő állomása a Békésmegyei Közlöny 90 évvel ezelőtti száma, amely hazai és nemzetközi kitekintést is nyújt május 1-jéről. A lapból kiderül, hogy hazánkban csak Zuglóban történt ezen a napon egy kisebb incidens, de az ünnep egyébként békésen zajlott – ahogyan Berlinben, Bécsben, Prágában, Párizsban, Belgrádban és Londonban is.
Archív fotókon a május 1-i felvonulások a 20. század második feléből Százhuszonnyolc éve, 1890-ben ünnepelték először május 1-jét, amely egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe. A nemzetközi szocialista és munkásmozgalmak térnyerésével és növekedésével együtt bővültek a munkások jogai és lehetőségei is, mely során a hagyományos munkásünnep a 20. század folyamán lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát. A múlt század kilencvenes éveitől, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett, a külsőségek elhagyásával számos helyen majálisokat rendeznek ilyenkor. A világ nagyvárosaiban a szakszervezeti szövetségek szerveznek megmozdulásokat, amelyeken főként a munkavállalói jogok védelme, érvényesítése, méltó bér és nyugdíj, a munkahelyek megőrzése szerepel követelésként. Felvonulók, ünnepségek - archív felvételek a 20. század második feléből Magyarországról.
Inzertszöveg: Készítette: Berendik István, Icsey Rudolf, Nagy László, Zólyomi Gyula Elhangzó szöveg: Május elseje, a szebb világért küzdő dolgozó nép harcos ünnepe. Ez jutott kifejezésre a második szabad májusban. Ilyen hatalmas méretű felvonulást, ilyen egységes akarattal történt tömegmegmozdulást, ilyen pompás ünnepséget még nem látott Budapest. Nyolcórás csodálatos felvonuláson tüntettek a tömegek a demokrácia, a munkásegység és a munkás-paraszt szövetség mellett. Az első között meneteltek a magyar szabadságharcos partizánok, akik a háborúban fegyverrel, most pedig munkájukkal küzdenek a demokráciáért. Majd a gyárak, üzemek, pártszervezetek dolgozói és a kerületek lakossága következett. Budapest dolgozói követelték a márciusi ígéretek haladéktalan teljesítését, hitet tettek a magyar-szovjet barátság és a magyar béke mellett. A tömegek nem csak látták, hanem önmaguk alkották a menetet. Önmaguk adták az ötlete a színt, az erőt, a szépséget hozzá. A dolgozók a város különböző részeiből az Andrássy úton át vonultak a Hősök terére.
A menet elsőnek a Köröndön elhelyezett Szabad szakszervezeti emelvény előtt vonult el, ahol Kossa István főtitkár a bolgár szakszervezetek képviselőinek társaságában üdvözölte a dolgozókat. "A Szakszervezeti Tanács nevében köszöntöm a Vörös Csepel dolgozóit, a magyar szakszervezeti mozgalom leghűbb katonáit. Vörös Csepel vezet a harcban, Vörös Csepel vezet a munkában. " Az emberhullám szünet nélkül hömpölygött. Külön csillogást és fényt jelentettek benne az asszonyok és a gyermekek tízezrei, soraik élén sok száz gyermekkocsival. Pár házzal arrébb Tildy Zoltán köztársasági elnök erkélye alatt vonultak el a tömegek. A Magyar Köztársaság elnöke hitvesével együtt fogadta a szívből jövő ünneplést. A Hősök teréhez érkezve egyre nőtt a tömeg lelkesedése. Szűnni nem akaró ünneplésben részesítették a Millenniumi Emlékmű előtt felállított dísztribünön lévő munkásvezetőket. Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, és Veres Péter, a Nemzeti Parasztpárt elnöke álltak az emelvény elején. [Rákosi Mátyás:] "Meleg üdvözletem küldöm Nagy-Budapest május elsején tűntető dolgozóinak a második szabad május alkalmával. "
Windows Áttelepítő A Microsoft célszoftvere a Windows beállításait hivatott átköltöztetni egy új telepítésre. Emiatt komplett gépcserénél előnyös ez a megoldás, amely gyárilag van beépítve a Windows 7-be és 8-ba. A dokumentumok, zenék, képek, levelezés és fiókok is átvihetőek, többek között. Ne feledjük a licenckulcsot Amikor kicseréljük az alaplapot vagy áttesszük a meghajtót egy új PC-be, a Windows érzékeli a hardverváltozásokat, és érvénytelennek jelöli a telepítést. Ilyenkor újra meg kell adni a Windows licenckulcsát a rendszernek. Ti mikor telepítettétek utoljára újra a Windowst? Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.
Avagy mit tegyünk akkor, ha szeretnénk a HDD-n kívül minden mást hardvert lecserélni, de nincs két számítógépünk, hogy a fájlok és beállítások átvitele varázslót használjuk? Amire szükségünk lesz: A régi számítógép A régi HDD a telepített Windows 7-tel Az új számítógép Windows 7 telepítőkulcs Driverek Mielőtt bármilyen hardvert cserélnénk, telepítenénk indítsuk el a Windows 7-et a régi számítógépen, mentsük le a fontosabb adatokat, biztos, ami biztos. Ha mindennel megvagyunk, futassuk a Parancssor Adminisztrátorként ( Start Menü > Minden Program > Kellékek > Pranacssor ikonon jobb klikk Futtatás rendszergazdaként). A parancssorban írdjuk be a következőt:%windir%\System32\Sysprep\ Ekkor előjön a Rendszer-előkészítő eszköz, ahol a Rendszer-karbantartási művelet nél a Kezdőélmény indítása opciót kell beállítani és az Általánosítás opciót is be kell jelölni. A Leállítási beállításoknál válasszuk a leállítást, majd kattintsunk az OK gombra. Ekkor a szoftver leáltalánosítja a Windows 7 telepítésünket és leállítja a számítógépet.