Tisztelt Felhasználó! A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ
Következtetések A klinikai laboratóriumi vizsgálatok során a technológiai előrelépések és a prevenciós erőfeszítések ellenére előfordulhatnak hibák. Ezzel együtt azonban a klinikai laboratóriumok gyakorlatában egyre nagyobb hangsúlyt kap a teljes folyamat felügyelete és a minőségbiztosítás, beleértve azokat a munkafázisokat is, melyeket nem a laboratóriumi személyzet végez. (Forrás: Lippi G, et al. Phlebotomy issues and quality improvement in results of laboratory testing. Clin Lab. 2006)
Ennek ugyanis a beteg szempontjából kedvezőtlen, sőt akár életveszélyes következményei is lehetnek, például a beteg nem a vércsoportjának megfelelő vért kap. A betegazonosítás messze leggyorsabb és legkönnyebb módja a vonalkódok alkalmazása. Csuklópántok is használhatók azonosításra, bizonyos gyakorisággal azonban ezek is tévesztések forrásai lehetnek elsősorban a csuklópánt hiánya, elvesztése miatt (az esetek 70 százalékában). A legmegfelelőbb vérvételi pont megtalálása A vérvétel megfelelő helyének megtalálása alapvető feltétel a sikeres vérvételhez és a megfelelő minőségű vérminta vételéhez. A vénás vérvétel sikerességének két, egymással szorosan összefüggő tényezője a) a megfelelő és könnyen elérhető vérvételi hely hozzáférhetősége (mely elsősorban a beteg anatómia jellemzőinek függvénye) és b) a vérvételt végző egészségügyi dolgozó képzettsége és gyakorlottsága. A vérvétel leggyakrabban a könyökhajlatból történik, ennek hiányában a vena cephalica is használható vérvételre. A vena basilicából történő vérvételt azokra az esetekre kell fenntartani, amikor az antecubitalis régióban egyetlen véna sem áll rendelkezésre.
A klasszikus tűk alternatívájaként használhatók a szárnyas tűk, melyek hajlékony műanyag szárnyakkal ellátott vékony tűk, melyekhez hosszabb, hajlékony cső csatlakozik. Az eredetileg infúziós célokra kifejlesztett szárnyas tűk csak a betegek bizonyos csoportjaiban alkalmazhatók vérvételre, például azoknál, akik tartós szubkután vénás kanült viselnek tartós hemodialízis kezelés céljából, hosszan tartó infúziós terápiában részesülnek (kritikus állapotban lévő vagy rosszindulatú daganatban szenvedő betegek), vagy általános anesztéziát vagy szedációt alkalmaznak náluk műtét, fájdalmas klinikai beavatkozás vagy diagnosztikai radiológiai vizsgálat előtt. Ezen kívül szárnyas tűvel történő vérvétel javasolható újszülötteknél, gyermekeknél, kis állatoknál, illetve olyan betegeknél, akiknek vénái vékonyak, nehezen hozzáférhetőek vagy atípusos lefutásúak, de kisebb méretük folytán hasznosak lehetnek ideges vagy szorongó betegeknél vagy "tűfóbiában" is. A szárnyas tűk használatának hátránya, hogy drágábbak, fennáll az esélye, hogy nem sikerül megfelelő vérmintát nyerni, és a vérvételt végző számára is veszélyesebbek, hiszen nagyobb a tű okozta sérülés esélye.
A vérvétel során előforduló nagyobb hibák A beteg azonosítása A szakképzett személyzet hiánya és a rendszer túlterheltsége nyomán könnyen megelőzhető hibák fordulhatnak elő, melyek veszélyeztetik a beteg biztonságát és felesleges kiadások forrásai lehetnek. Az Institute of Medicine (IOM) 1999-es jelentése szerint az ilyen természetű hibák legtöbbje rendszerszintű problémákra vezethető vissza, nem pedig arra, hogy az egészségügyi személyzet adott tagja nem megfelelően végzi a beavatkozást. A mintavétel során nagy gondot kell fordítani a beteg személyazonosságának igazolására. Bár az Amerikai Patológiai Társaság jelenleg két betegazonosító ellenőrzését követeli meg a vérvétel előtt, a laboratóriumi gyakorlatban továbbra is a beteg nem megfelelő azonosítása hibák legfőbb forrása, mely főként a preanalitikai fázisra jellemző. Ennek fényében a beteg hitelt érdemlő azonosítása továbbra is központi feladat a vérvételt végző egységekben, mely egyben alapvető feltétel a laboratóriumi eredmények pontosságának biztosítása, a téves diagnózis, valamint a nem megfelelő diagnosztikai és terápiás eljárások elkerülése érdekében is.
13:24 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
38°C felett szükséges csillapítani, ha nem túl magas, vagyis kisebb 39°C-nál, akkor a legtöbb esetben elegendő a gyógyszer, ám 39°C fölötti testhőmérséklet esetén a gyógyszer bevétele után rögtön ajánlatos megkezdeni a hűtést is, fürdő vagy borogatás formájában. A fürdő és a borogatás egyaránt hatásos, azt célszerű választani, amelyiket a gyerek jobban tolerálja. Mire utalhat, ha csak reggel van hőemelkedés, vagy csak mindig délután? A fertőzés okozta lázas betegségek sajátja, hogy a láz általában délután-este-éjjel jelentkezik. Ez persze nem törvényszerű, általában nincs különösebb jelentősége annak, hogy melyik napszakban lázas a gyermek. Melyik az a hőemelkedés vagy láz, amit otthon kell kikúrálni, és melyik amivel orvoshoz kell fordulni? Orvoshoz kell fordulni, ha1 hónapnál fiatalabb a csecsemő (láz esetén meg kell kezdeni a csillapítást és azonnal orvoshoz kell fordulni). Idősebb életkorban, ha a láz könnyen csillapítható és a gyermek jól van, nem szükséges azonnali orvosi vizsgálat, elegendő, ha másnap látja a háziorvosa.