Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be. Arany János-szobor – Köztérkép. A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be. A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.
Sokan kiválóan választottak a kiírásnak megfelelő alkotásokból, s ez az előadásnak is javára vált, csak ritkán volt tetten érhető, hogy a diák nem tud igazán eggyé válni a költeménnyel. A szervezők és a zsűri örömmel tapasztalta, hogy a döntő színpadára csak olyan versenyzők álltak, akik nagyon komolyan vették a felkészülést, a verseny névadójához méltó tisztelettel adóztak a versek oltárán. A díjkiosztó első perceiben Illyés Izabella tanárnő méltatta a versenyzők teljesítményét és ismertette az értékelési szempontokat. A versenyzők teljesítményét személyre szólóan is elemezte, a díjkiosztó utáni percekben, külön-külön elbeszélgetve diákkal és tanárával. Mint mondta, így hasznos tanácsokkal láthatja el a szavalókat, anélkül, hogy az esetleges kritikai megjegyzések bántóak lennének. Nagyszalonta- Arany János eperfája – az unoka | Bagyinszki Zoltán fotográfus. A zsűrielnök szólt a szavalóverseny fontosságáról a nyelv megmaradásában és az összetartozás megerősítésének nevezve a megmérettetést. Az Arany János Művelődési Egyesület elnöke a díjátadás kapcsán elmondta, hogy jövőre egy igen nagyszabású szavalóversenyt rendez az egyesület, Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából.
A hajdúvároska számos híres szülötte közül kétségkívül a 195 éve született Arany János a legismertebb. 1817 március 2-án született Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A családot tüdőbaj tizedelte, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán, majd ezt követően Debrecenben. Ezután Kisújszálláson egy évig segédtanító volt. Arany János felújított szülőháza A hajdúvároska számos híres szülötte közül kétségkívül a 195 éve született Arany János a legismertebb. Ezután Kisújszálláson egy évig segédtanító volt. Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett, viszont rengeteget olvasott (leginkább római alkotóktól). 1836 februárjában színésznek állt. Arany János – Köztérkép. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. 1836 ősze és 1839 januárja közt korrektor (rektorhelyettes) Szalontán (magyar és latin grammatika), 1839 elején lemondott róla.
Az épület egy, a törökdúlás után ide telepített hajdúk által épített, védelmi célokat szolgáló torony, amelynek építését 1636-ban fejezték be. Néhány évvel Arany János halála után fia, Arany László Szalonta városának adományozta édesapja hagyatékának egy jelentős részét. Ebből egy kiállítás, emlékszoba nyílott, majd később az Arany János Művelődési Egyesület megvásárolta az évtizedek óta kihasználatlan Csonkatornyot és Arany László további támogatásával fel is újíttatta. A díszes bejárat, amelynek ékessége az Arany Jánost ábrázoló szobor csak később, 1907-ben készült el. Ebbe, a felújított épületbe költözött át ideiglenes kiállítóhelyéről, 1899. augusztusában az Arany János Emlékmúzeum. Azóta – megszakítás nélkül – ebben az épületben látogatható. A Csonkatoronyban 1899. Nagyszalonta arany jános emlékmúzeum. -es felújításakor öt szintet alakítottak ki. Ma mind az öt szint látogatható. A földszinten egy helytörténeti kiállítást hoztak létre, amely bemutatja a város és a Csonkatorony történetét. Az első, emeleti szinten a Toldi írójának életrajzi adataival ismerkedhetünk meg, erre vonatkozó dokumentumokat vehetünk szemügyre néhány, Arany Jánost ábrázoló szobor és fénykép társaságában.
A BékésWiki wikiből Arany János tiszteletére 1909-ben emléktáblát avattak Nagyszalontán. Az emléktábla Emléktábla Helye: Nagyszalonta, Arany János utca 46. Anyaga: fekete márványtábla Mérete: Átadás dátuma: Szövege: Ezen a telken állott "a bogárhátu öreg ház, " melyben ARANY JÁNOS született 1817 márczius 2-án Felavatása Az emléktáblát az Arany Emlékegyesület helyezte el azon az épületen, amelynek helyén Arany János szülőháza állt. Forrás Dánielisz Endre: Arany-emlékek Nagyszalontán: tanulmányok, dokumentumok. Bukarest: Kriterion; Budapest: Gondolat, 1984. Nagyszalonta arany jan's blog. 24–26. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Itt látható Arany szülőházának makettje is, amely egy rekonstrukciós kísérlet eredménye. A következő szinten egy, Arany Jánost Petőfivel együtt ábrázoló szobrot is megszemlélhetünk, de egyértelműen Arany életnagyságnál nagyobb portréja ragadja majd meg a tekintetünket. Szintén érdekes az itt kiállított kávéfőző, amit az Arany család Petőfitől kapott ajándékba. Nagyszalonta arany jános szülőháza. Ugyanezen a szinten láthatjuk Arany néhány, nyomtatásban megjelent munkájának korabeli kiadásait. A legtöbb személyes tárgyat azonban a harmadik szinten tekinthetjük meg. A költő bútorait, berendezési tárgyait felhasználva rekonstruálták dolgozószobáját. Módunkban áll megnézni foteljeit, székét, íróasztalát, pipáit és sok kedves tárgyát. A legfelső szint a múzeum történetével kapcsolatos dokumentumokat tár elénk, például az 1880-as években megkezdett emlékkönyvet. Ezt a termet kortárs művészeti kiállítások szervezésére is használják.
1658-ban a lakosok a várat és a községet, a törökök közeledtének hírére, II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták. Várából mára csak a csonka torony maradt fenn. A község csak a század végén kezdett ismét benépesülni. A sikeres törökellenes hadjáratok után Ausztria 1686-ban bekebelezi Magyarországot, majd 1688-ban Erdély is fennhatósága alá kerül. Lipót császár megerősíti a szalontaiak kiváltságait, de 1700-ban a császári udvar lemond a hajdúk katonai szolgálatairól és ezzel megszünteti a régi kiváltságokat. A város lakói 1848-ban nyerik vissza a jogaikat. 1848-ban maga Arany is részese a forradalmi eseményeknek. Annak leverése után a város újból a Habsburg birodalom diktatúrájában éli életét. 1820-ban alakul meg az első céh, a 19. század végén fejlődésnek indul a város: lecsapolják a lápokat, vasutat építenek, felépülnek az állami intézmények és az első ipari létesítmények. A trianoni békediktátum mélyen sújtotta Nagyszalontát, a határ meghúzásakor gyakorlatilag kettévágták, egy külső településrészt Magyarországhoz csatoltak.
Index Bár Kaiser Edét felmentették a móri mészárlás vádja alól, az ügyészség kitart amellett, hogy a rablás idejére Kaisernek alibit igazoló volt barátnő és annak családja hamisan tanúzott annak idején, hogy védje a férfit. Az sem jelentett gondot, hogy Gy. Anita és szülei ellen a vád alapja a Kaisert bűnösnek kimondó korábbi ítélet volt. Miután Kasiert felmentették, átírták a vádiratot. Pénteken a tanúk bíróság elé álltak. Csaknem napra pontosan kilenc évvel a móri mészárlás és négy hónappal Kaiser Ede jogerős felmentése után érdemben is megkezdődött Kaiser egykori barátnője, Gy. Anita és társai, azaz édesanyja és édesapja, valamint a Kaiser Edét már-már fiaként kezelő varrónő, W. Szeréna büntetőpere. Az ügyészség mind a négyüket hamis tanúzással vádolja, mert alibit tanúsítottak Kaisernak a móri mészárlás időpontjára. Kaiser most már az ügyészség szerint is Csepelen volt A per stílszerű folytatása a magyar igazságszolgáltatás legnagyobb fiaskójának. Kaisert első perében még tényleges életfogytiglani börtönre ítélte a bíróság, az ügyészség ez alapján az ítélet alapján emelt eredetileg vádat a Gy.
Már nem Magyarországon élek egy hónapja, e hogy hova költöztem, azt egyelőre nem szeretném elárulni. A lényeg, hogy szülőhazámban mindent feladtam, pedig már kezdett az üzlet beindulni. Alapos okom volt rá, hogy így döntöttem – mondta Kaiser, aki egy barátja építési vállalkozásában dolgozik most. Elmondta, hogy szabadulása óta rengeteget változott az élete. Miután kiengedték a börtönből, hozzá kellett szokni a szabadsághoz. Menyasszonyáról annyit árult el, hogy az elmúlt hónapok alatt sok mindenen vannak keresztül. "Sajnos voltak bonyodalmak, de igyekszünk megmenteni a kapcsolatunkat. Tisztelem annyira, hogy a múltamból adódó hírverésbe már ne vonjam be. Ő egy külön személy – mondta Kaiser, Kaiser Ede móri mészárlás
Parti Ágnes, a család védőügyvédje a tárgyalás után a jogerős ítéletet értékelve újságírók előtt úgy fogalmazott, "ezért dolgoztunk közel tíz évig, végre kiderült az igazság, (... ), hogy a család igazat mondott, és hogy Kaiser Ede nem volt Móron". Az MTI kérdésére az ügyvéd azt mondta, kártérítési pert fognak indítani a családot ért sérelmek miatt. Közölte, egy tisztességes összegű kártérítést kérnek majd, amely alkalmas arra, hogy "reparálja" a sérelmeket. Utalt arra, hogy Gy. Anita életének több mint harmadában bíróságra kellett járnia, és különböző eljárásokban részt vennie. Mint fogalmazott, "egy modell karrierje tört ketté". Felhívta a figyelmet arra is, hogy a családra a környezete ez idő alatt úgy nézett, mint akik egy többszörös gyilkosnak próbáltak meg alibit igazolni. Arra a újságírói felvetésre, hogy akár az eljáró hatóságokkal szemben, akár az "egyes számú tanúval" szemben jogi lépéseket terveznek-e, azt mondta, erről még konzultálnak, de, mint fogalmazott, "ha az igazság győzedelmeskedését várják az emberek, akkor az is hozzátartozik, hogy azt a tanút, aki az egész eljárásra okot adott egy hamis bejelentéssel, azt is számon kérje a hatóság, (... ) ez elvárható".
Ahol Gy. -ék élnek, és ahol állításuk szerint Kaiser a gyilkosság idején volt. A bűncselekmény idején még fiatalkorú Gy. Anita vallomása szerint 2002. május 9-én Kaiser hajnali egytől Gy. -ék csepeli lakásán volt, ahol 12 óra 30 perckor még szüleivel is találkozott, akik váratlanul korábban értek haza a munkából. Gy. Ferenc, az édesapa még fel is háborodott, hogy Kaiser lánya nadrágjában, hiányos öltözetben a nagyszobában ette a krumplistésztát, ahol a család amúgy nem szokott étkezni. Hány perc az út a belvárosból Csepelre A családtagok eredeti, 2002 októberében tett tanúvallomásaiban eleinte volt némi ellentmondás, úgy emlékeztek, hogy a szülők nyaralásból érkeztek haza, ám telefonjaik híváslistáját visszaellenőrizve később megállapították, hogy aznap már dolgoztak. Azt egykori kihallgatójuk – akinek az előmenetelét nem hátráltatta a sikeresnek aligha nevezhető móri nyomozás, őrnagyból időközben alezredessé léptették elő – Szőke Tamás is elismerte az ügyben eljáró Vasvári Csaba bíró kérdésére, hogy előfordul a rendőri szlengben csak elsőáldozónak nevezett, korábban a rendőrséggel semmilyen kapcsolatban nem álló tanúkkal, hogy kezdetben zavaros emlékeik a bizonyítékok hatására rendeződnek.