Bakay Kornél megtalálta a Chronica Hungarorum mixta Polonorum című korabeli forrást, mely szerint Henrik (Imre) Szlavonia nemes hercege súlyos betegségbe esve nyolc napi haldoklás után a kilencedik napon 9 órakor a lelkét kilehelte. Ez a leírás mérgezésre utal. Sokan II. Konrád kíséretében keresik az elkövetőt, a német béke delegáció ugyanis Imre halála idején hazánkban tárgyalt a béke feltételeiről. Fennállt annak a lehetősége, hogy Konrád után Imre örökölje a német-római trónt, talán ezt akarták megakadályozni egyes német érdekkörök. Az igaznak, ha időnap előtt hal is meg, nyugalomban lesz része. Mert a tisztes aggkort nem a hosszú élet adja, nem függ az évek számától. Sokkal többet ér az embernek a megfontoltság, mint az ősz haj, és a bűntelen élet, mint a magas kor. Szent Imre királyi herceg, a magyar ifjúság védőszentje | Felvidék.ma. Mivel kedves volt Isten előtt, szerette az Isten, és elvitte, mert bűnösök közt folyt az élete. Elragadta, hogy a gonoszság ne ártson értelmének, és az álnokság el ne csábítsa a lelkét. Mert a bűn igézete elhomályosítja a jót, és a szenvedély bódulata megrontja az ártatlan lelket.
Intézményünk 1995. november 5-én vette fel Szent Imre nevét. Istenünk, te Szent Imrét tündöklő ifjúságában emelted szentjeid társaságába, miután sugallatodra neked szentelte életét. Engedd, hogy mindenkor közbenjáró segítőnk legyen nálad. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik, a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Az 1020-as évek végétől az elméletet felváltotta a gyakorlat: a trónörökös megkapta apjától a királyság egy tekintélyes részét kitevő bihari dukátust, majd a hadvezetésben is próbatétel várt rá. II. Henrik halálát követően ugyanis II. Konrád német-római császár seregei 1030-ban az országra támadtak. Egyes történészek szerint a németekkel Győrnél megütköző magyar seregeket Imre önállóan vezette, majd a háborút követő béketárgyalásokon is ő képviselte apját és a Magyar Királyságot. István király elégedett lehetett, úgy tűnt, hogy királyságának vezetését egy arra alkalmas ember veheti majd át. A legendák szerint István át akarta adni fiának az ország kormányzását, Gizella pedig úgy készült Imre koronázására, hogy saját kezűleg is részt vett a koronázási palást elkészítésében. A palást eredetileg miseruha volt, az első adat, amely koronázási jelvényként említi, egy III. András (1265-1301) koronázásáról szóló feljegyzés. Az Árpád-ház öröklési rendjét is felborította az Imre herceget felöklelő vadkan » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Hogy részt vett-e Gizella a miseruha megalkotásában, az kérdéses, de a ráhímzett felirat szerint 1031-ben ő és férje, István király a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozta a mára már felbecsülhetetlen értékű ruhadarabot.
/ Ez a viszonylagos öröklét / ép ésszel elviselhetetlen. " Az élő anyag ilyetén felfokozott egzisztenciális és szemantikai értelmezése ugyanakkor e tekintetben erősen meg is különbözteti a két talán legjelentősebb "újholdas" költő, Nemes Nagy és Pilinszky írói szemléletmódját és lírai-versnyelvi beszédalakítását. Míg az előbbi az objektív, hermetikus költészetnek kifejezetten a tárgyakhoz kötött, az élet dolgait a maguk tapintható anyagszerűségét kiemelő válfaját valósítja meg (Rónay a), addig az utóbbi a tárgyakkal/dolgokkal nagyon is elvont, metafizikai, már-már transzcendentális perspektívában "él" a maga költői szavaiban. Babits Mihály: Messze... messze... (elemzés) – Jegyzetek. Az eleven anyag Nemes Nagy-féle elgondolása erősen kapcsolódik a mitikus hagyományhoz, amely a dologban/tárgyban mindig isteni lényeget lát. Épp ezért lesz Nemes Nagy költészete "mítoszkereső és mítoszteremtő [de] (nem mítoszreprodukáló) líra. " (Rónay b). S emiatt válhat Nemes Nagy munkásságában visszatérő motívummá a kő, a fém és a fa: ezek az anyagok az ős- és az ókorban is kitüntetett szerepűek, mert ezekből készítik az "isteneket".
Az idei évben, születésének századik évfordulója alkalmából üdítően sokszor találkozhatunk Nemes Nagy Ágnes nevével. A centenárium kiváló, de nem elégséges ürügy műveinek leporolására: lírájának merész, friss és érzéki hangja szakszerűbb indoklását nyújtja a megérdemelt figyelemnek. Habár alig járunk benne az új esztendőben, már számtalan írás született Fák című, méltán kedvelt versével kapcsolatban. Nem szabad azonban többi alkotásáról sem elfeledkezni, hiszen távolról sem "egyműves" szerzővel van dolgunk. A szomj ékes bizonyítéka Nemes Nagy mind a költői nyelvhasználatban, mind a gondolati háttér, a téma megválasztásában kimutatható merészségének. Nemes Nagy Ágnes: A szomj Hogy mondjam el? A szó nem leli számat: kimondhatatlan szomj gyötör utánad. – Ha húsevő növény lehetne testem, belémszívódnál, illatomba esten. Enyém lehetne langyos, barna bőröd, kényes kezed, amivel magad őrzöd, s mely minden omló végső pillanatban elmondja: mégis, önmagam maradtam. Enyém karod, karom fölé hajolva, enyém hajad villó, fekete tolla, mely mint a szárny suhan, suhan velem, hintázó tájon, fénylőn, végtelen.
A Messze… messze… 1906-1907-ben íródott. Babits első verseskötetének ( Levelek Iris koszorújából) negyedik darabja, 1909-ben adták ki. Ihletője egy csalódás: a költő párizsi ösztöndíj kérését a minisztérium elutasította. A fiatal Babits lírájának központi témája volt a színes, ellentéteiben teljes, érdekes világ, ezért sok tájrajzot, tarka zsánerképet, csendéletet, nagyvárosi fantáziaképet alkotott. Ügyelt a verstechnikai és stiláris bravúrra, s új témákra éhesen a szállodáktól az uszodákig mindenféle helynek szentelt verset, sőt, megverselte a korabeli némafilm, a "mozgófénykép" élményét is. A világ tarkaságát érzékeltető Messze… messze… című versben a távoli országokba való elvágyódás élményét fejezi ki. Nyolc országról közöl amolyan "pillanatfelvételt", amely tökéletesen visszaadja az adott hely sajátos atmoszféráját. A vers tulajdonképpen egymás mellé rendezett látványok füzére. Az egyszerűség, a világosság, a könnyen érthetőség benyomását kelti. Messze… messze… Spanyolhon. Tarka hímü rét.