Ilyen esetben mi lenne, ha 15A menne át hosszú távon a 10A kapcsolón? Melegedik és meggyúlad? Én kismegszakítót javasoltam. Villanyszerelés - Hobbielektronika.hu - online elektronikai magazin és fórum. Értem a célját csak szerintem a 10A kapcsoló nem arra való, amire akarja, de lehet, hogy rosszul gondolom. Mivel 10A-es kapcsolók, nem 16A, hova mernétek odarakni, hogy kapcsolja a dugaljokat? Hova nem? Mekkora, hány A fogyasztás elé mernétek odarakni a 10A kapcsolót? A szerelést villanyszerelő végezné, már ha lesz bármi változás.
Fórum témák › Elektronikában kezdők kérdései › ARM - Miértek hogyanok › Ez milyen alkatrész-készülék? › [OFF] Pihenő pákások témája - Elektronika, és politikamentes topik › Ki mit épített? › PIC kezdőknek › AVR - Miértek hogyanok › NYÁK-lap készítés kérdések • Elektromos kerékpár, robogó házilag • Alkatrész ajánlás, avagy: Milyen alkatrész lenne jó ehhez?
Ego2 egy szóval se irt ilyet! Nem így érti. Ha te veszel egy kismegszakítót, és azt teteted fel - ami pár évvel ezelőttig úgy is volt, akkor átragasztod a címkét és jól van. 6 amperes címke a 25 helyett. Ezért a mérő elég most már csak és kizárólag a Szolgáltató által vitt és engedélyezett megszakítót teszik fel. Valóban, de most csak ezek voltak itthon, egy régebbi széria tagjai. A most kiadottakon már rajta van a jelzés. Értem már! Végülis nagy ötlet.. D És soha ki sem derül. Kivéve digitális villanyórával ami rögzíti a terhelést... De ma már minden szolgáltató így csinálja? Sziasztok! Lenne egy sürgős kérdésem! Most néztem egy melót mit ma csinálok délután és gipszkartonba kell dugaljakat tenni dobozzal és én ilyet még nem csináltam! Szóval mivel lehet a helyét kivágni! Hozzáteszem nincs hozzá célszerszámom valami alternatív megoldás érdekelne köszönöm! Körbefúrod, kitöröd, késsel, reszelővel kiigazítod. Bár én a helyedben vennék egy legolcsóbb dobozkivágot, mert rengeteg időt megspórolsz.
Tudom, fontos a magyar nemzeti sors, függetlenség, a nemzeti megmaradás, igazán érdekes kutatási téma, de japán olvasóként mégis "kívülálló" vagyok, távolabbiak számomra ezeknek az irodalmi műveknek a tematikája. A Kosztolányi-művekben leírt témák egyetemesebbek, közvetlenebbnek hatottak nekem, aki a Távol-Keleten születtem, és más érában, kultúrában nevelkedtem. Élet és halál kérdése, öregedés, ifjúság gyönyöre, apa-fiú vagy anya-fiú fűződés, szerelem, vágy és csalódás... stb., ami Kosztolányi novelláiban szerepel úgy, ahogyan az bármilyen kisember életében, sorsában is történhet. Végül rájöttem, hogy ezért vonz engem sokkal erősebben, mint más nemzeti írók, költők. – Hogyan fogadták az olvasók a kötetet? – Mint említettem, egy egészen kicsi, kétszemélyes kiadónál jelent meg. Nemigen hirdetik az újságokban sem a kiadványaikat. [2018] Okamoto Mari és Kosztolányi : hungarianliterature. Világos, hogy nem lehet nagy példányszámban eladni. De azok, akiknek elküldtem, az egykori tanáraim, a volt és jelenlegi kollégáim, nagyon megdicsértek, hogy jó a fordítás nyelve, természetesen, folyamatosan lehet olvasni japánul, és megjegyezték, hogy milyen érdekes író Kosztolányi, akinek nem ismerték eddig a műveit.
– Korábban is fordították már Kosztolányi műveit japán nyelvre? – Tokunaga Jaszumoto (1912–2003) híres nyelvészprofesszor a második világháború előtt három évet töltött Magyarországon, és érdekességként említem meg, hogy ott volt Bartók utolsó magyarországi koncertjén is a Zeneakadémián. Kékszakállú Herceg Vára. Tokunaga professzor a háború alatt tért vissza Japánba, és a háború után a Tokiói Idegennyelvi Egyetemen dolgozott, és közben Petőfi-, Ady-verseket fordított, Molnár Ferenc Liliomját, Balázs Béla Az igazi égszínkék című kisregényét, de a híres Kékszakállú herceg vára forgatókönyvét is ő ültette át japán nyelvre, valamint két Kosztolányi-novellát is. A világháború után alig volt kapcsolat a két ország között, Magyarország szocialista ország volt, Japán kapitalista, csak a hetvenes évek elején újították fel a kapcsolatokat. – Hogyan kezdődött érdeklődése a magyar nyelv iránt, hogyan tanult meg ilyen jól magyarul? – 1986-ban közgazdász édesapám meghívást kapott Budapestre, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdasági intézetébe.
– Mi jelentett nehézséget a fordítás során? – Több minden, elsősorban Kosztolányi hihetetlen, rendkívüli szókincsgazdagsága. Az egyik leggazdagabb szókincsű, legválasztékosabban fogalmazó magyar író. Úgyhogy a magyar–japán szótár mellett a magyar és a japán szinonimaszótárt is gyakran kellett használni a fordítás során. Emellett úgy éreztem, minden novellájában más stílust használ, vannak hosszú, bonyolult, magyarázatszerű mondatok, máskor meg rövid, mindössze három szóból álló mondattal találkozunk. A kékszakállú herceg vára (film, 1981) | Kritikák, videók, szereplők | MAFAB.hu. Úgy gondoltam, ha az eredetivel teljesen megegyező fordítást készítek, az nagyon furcsa japánul. Azon gondolkodtam, ha a hosszú körmondatokat több mondatra tagolom, az egymást követő rövid mondatokat pedig összevonom, azt a japán olvasó könnyebben, folyamatosabban tudja olvasni, könnyebben befogadja, akkor viszont Kosztolányi eredeti nyelvezetét, stílusát teljesen elrontom. A kettő között kellett mindig dönteni, köztes megoldást találni, hogy legyen természetes, de Kosztolányihoz is hű maradjon.