Ez pénteken és szombaton is folytatódik – szögezte le a brit szakember. – Péntek este kevesebb időnk van dolgozni az autókon, a szerelőknek három órájuk van az edzés után, és utána le kell takarni. A mérnököknek még van pár órájuk. Ez azért került be a szabályzatba, hogy ne essünk kísértésbe, hogy a hotelszobában berendezzünk egy irodát, ahol aztán a [kocsi] működtetésére vonatkozó tervekről vagy az esetleges változtatásokról beszélgetünk. Azonban ez is sokkal kevesebb, mint amennyi korábban volt. " A pénteken este megbeszélt változtatásokat természetesen szombaton délelőtt végre lehet hajtani az autón, ám ha ezek nem hozzák meg a várt eredményt, a csapat nagy bajba kerül. Onnantól kezdve ugyanis már nem sokat lehet módosítani az autón, ráadásul az időmérő kezdetétől a parc fermé szabályok is érvényesek. Menetrend böngésző (Budapest). A szezont rosszul kezdő Mercedesnek aligha jön jól, hogy az eddigieknél kevesebbet foglalkozhatnak az autóval Forrás: AFP/Andrej Isakovic "Ha az autót péntek estére nem sikerül [megfelelően] felkészíteni, akkor az ember szombat délelőtt is dolgozni fog rajta, ám legrosszabb esetben a harmadik szabadedzésre sem lesz kész – magyarázta Shovlin.
Az weboldalon található tartalom a Solymári Településüzemeltetési Kft. (kiadó) szellemi tulajdona. Menetrend | DunaOnline.hu. Azzal, hogy belép a oldalára elfogadja az alábbi feltételeket: - A kiadó fenntart minden, a lap bármely részének bármilyen módszerrel, technikával történő másolásával és terjesztésével kapcsolatos jogot. - A kiadó előzetes írásos hozzájárulása nélkül tilos a lap egészének vagy részeinek (szöveg, grafika, fotó, audio- vagy videoanyag, adatszerkezet, struktúra, eljárás, program stb. ) feldolgozása és értékesítése. - Tilos továbbá a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül a lap tartalmát tükrözni, azaz technikai művelet segítségével nyilvánossághoz újraközvetíteni, még változatlan formában is. A laptól értesüléseket átvenni csak a lapra való hivatkozással lehet, azzal a feltétellel, hogy az átvevő a) nem módosítja az eredeti információt, b) a lapra utaló egyértelmű hivatkozást minden közlésnél feltünteti.
– Az időmérő után pedig megint csak csökkent a rendelkezésre álló idő. Mire visszakapják az autót az FIA-tól, a szerelőknek már csak nagyjából fél órájuk van, mielőtt le kell takarni. " Az új előírások abból a szempontból elérték a céljukat, hogy a szerelőknek valóban kevesebbet kell dolgozniuk egy adott hétvégén. Ugyanakkor a csapatok dolgát jelentősen megnehezíti, hiszen át kell alakítaniuk az eddig megszokott menetrendet. [Ez] elég nagy kihívás – mondta Shovlin. – Hétvégén [így] több szabadidőnk van, nem dolgozunk olyan sokáig, és mindenki többet tud aludni. Jelenleg viszont még mindig próbálunk alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz, és azon dolgozunk, hogyan szervezzük meg a hétvégi munkafolyamatokat. A megváltozott hétvégi menetrend is hátráltatja a küszködő Mercedest?. " Ezek a szabálymódosítások a Mercedes szempontjából kifejezetten érdekesek, hiszen a konstruktőri címvédő nem kezdte jól az idényt. A brackley-i alakulat egyelőre nem talált rá a hatékony orvosságra a pattogás ellen, és a kevesebb rendelkezésre álló idő nyilvánvalóan nem könnyíti meg a dolgukat.
2009-05-01 Kányádi Sándor köszöntése Kányádi Sándor nyolcvanéves 2009-05-01 Egy bezúzott kötet: A Kányádi-költészet alakulástörténete Sirálytánc idején 2009-05-01 Kányádi Sándor krónikás énekei Fekete-piros; Halottak napja Bécsben; Krónikás ének (Illyés Gyulának odaátra) c. költeményeiről (esszé) 2009-05-01 Vershitet nem cseréltem. Soha! Beszélgetés Kányádi Sándorral 2009-05-01 "ködben a torony / megnyirkul a harangszó / mire ideér" (Négy évszak, Ősz) Kányádi Sándor 2009-02-01 "Én az egész csillagos égboltban szoktam gyönyörködni" Beszélgetés Kányádi Sándorral 2009-02-01 "a vers értelme az élet értelme" Kányádi Sándor lírája 1989-90 után 2006-07-01 "Félelem nélkül élni" Világképteremtés Kányádi Sándor gyermekverseiben és meséiben 2006-01-01 Kányádi Sándor íróportré 2006-01-01 Kányádi Sándor istenképe Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén 2004-05-01 A "röstellt" versek természetrajza Kányádi Sándor pályakezdése. 2004-05-01 Az idilltől a drámáig Kányádi Sándorról. 2004-05-01 A szülőföld és az anyanyelv A nemzeti önazonosság keretei Kányádi Sándor költészetében.
2008-ban a Magyar Kultúra Követe címmel ismerték el, 2009-ben Budapest I. kerületének és szülőfalujának díszpolgára lett. 2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2013-ban vehette át az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal, 2017-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. 1998-ban részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely. Egyik méltatója szerint Kányádi egy személyben költő és tanú, korának hiteles krónikása, tetőtől talpig európai polgár, tipikusan kelet-közép-európai művészsorssal. Kányádi Sándort Szülőfalujában, a székelyföldi Nagygalambfalván helyezzék örök nyugalomra. Temetésén Böjte Csaba arról beszélt, hogy Kányádi Sándor komolyan vette a maradandó gyümölcs termésére biztató isteni intelmet: irányadó értékeket fogalmazott meg. Alkotó, értékteremtő, békességet és szeretet sugárzó, életigenlő és a gyermekek felé mindig szeretettel ó forduló egyéniség volt.
"vannak vidékek ahol csak úgy lehet / megmaradnunk ha kezemben a kezed / és a viseltes szónak is hamva van" Költészete egyfajta szintézis, amelyben kifejezésre juttatja a közösségéért való aggodalmát és költői személyiségének belső kérdéseit. 90 éves lenne Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, író és műfordító. "Tanító volt a szó legnemesebb értelmében: a világ szinte minden magyar közösségéhez ellátogatott, a legkisebb falvakba és a legtávolabbi városokba is elment, hogy eleven szavával, tréfáival és szelíd példájával mutassa meg, hogy a kultúra nem luxus, hanem létszükséglet" – jellemezte t Szabó T. Anna, aki gyerekkora óta ismerte a költőt. "Ő, aki fiatalon titokban felpróbálta Arany János kalapját, idős korára megélte, hogy hívei padot állítottak neki az Aranyról elnevezett metróállomáson. Zavarta ugyan, hogy még életében megdicsőült, mégis örült a feléje áradó szeretetnek" – idézte fel a József Attila-díjas költő. Székely parasztcsaládban született a Hargita megyei Nagygalambfalván (Porembenii Mari) 1929. május 10-én.
A változékony változatlanság volt jellemző rá: változatlan a népköltészetben gyökerező hang és a megtartó közösséghez fűződő hűség; a változékonyság a stílusban, a szemléletmódban, a tematikában és a műfajváltásokban fedezhető fel. Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, író, műfordító 2018. június 20-án életének 90. évében hunyt el. Mindenki szerette Kányádi Sándort, hiányozni fog, mert nagy költő volt, és mert minden szavával, egész lényével élte és hirdette a magyar verset, a nyelv zenéjének gyógyító erejét és a félelem nélküli életet – nyilatkozta Szabó T. Anna költő, műfordító Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, író és műfordítóra emlékezve. Művészetéért több rangos elismerést, többek között 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség-, 2005-ben Hazám, 2008-ban Táncsics-, 2011-ben Aphelandra-, 2014-ben Széll Kálmán-díjat kapott. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át.
2004-05-01 A Jóisten vagy a Rosszisten? Kányádi Sándor és költészete. 2004-05-01 Költő Kolónoszban Kányádi Sándor Sörény és koponya c. verséről. 2004-05-01 Fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról 2004-04-01 Félszakok. Kányádi Sándor: Felemás őszi versek 2002-10-01 A "sámánhitű" Kányádi Sándor vallásosságáról A "Valaki jár a fák hegyén" című válogatást olvasva 2002-07-01 A változat- és motívumösszegzés alakzatai Kányádi Sándor... Kányádi Sándor Fától-fáig, Fekete-piros c. kötetéről. 2002-04-01 "Nem volt ahová mennem": Az elrejtőzködött isten Kányádi...... Sándor költészetében. 2001-07-01 "szabófalvától san franciscoig" Halottak napja Bécsben / Kányádi Sándor 2001-07-01 A beérkezés könyve - Szürkület / Kányádi Sándor 2001-07-01 A washingtoni Ekhóhoz Beszélgetés Kányádi Sándorral Halottak napja Bécsben c. verséről 2001-02-01 "yetlen batyunk, botunk, fegyverünk az anyanyelv... " Értéktanúsítás és sorsvállalás Kányádi Sándor portréverseiben. 2000-04-01 \"Valaki jár a fák hegyén\" Egy Kányádi-versremek és környéke 1999-05-01 "én félek még reménykedem" A remény és félelem motívuma Kányádi Sándor lírájában 1999-05-01 "akármikor jössz, itthon van az isten" A szülőföld mítosza Kányádi Sándor költészetében a hetvenes években 1999-03-01 Kicsoda az az én?
A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Munkatárs volt az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó Nő című lapoknál és a Napsugár című gyereklap szerkesztőségében, első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg. Költői pályájának korai időszakában "a szocialista lelkesedéstől megszállottan" bizakodó verseket írt az élet és a természet szépségéről, a romániai magyarság jövőjéről. A kijózanodás a hatvanas években következett be, ettől kezdve költészetének fő erkölcsi kérdése a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása lett, műveiben mind tudatosabban kötődött az erdélyi magyarsághoz. Költészete tartalmilag és formailag is megújult, az archaikus, hagyományos és a modern lírai elemek sajátos szintézisét valósította meg.