A Földön jelenleg több mint 100 millió fűtési hőszivattyú üzemel, elsősorban azokban az országokban, melyek importálják a fosszilis energiahordozókat, illetve államilag támogatják a környezetbarát hőtermelést. Mi a hőszivattyú? A hőszivattyú egy elektromos árammal működő energiatermelő berendezés, amely a környezetben (levegő, talaj, víz) felhalmozódott hőt összegyűjti, és azt fűtésre, hűtésre, használati meleg-víz előállítására használja fel. Gyakorlatilag az alacsonyabb hőmérsékletű környezetben lévő hőt vonja ki és azt a magasabb hőmérsékletű helyre szállítja. A hőszivattyú működése A hőszivattyúnak négy fontos része van: 1. kondenzátor, 2. adagolószelep, 3. elpárologtató, 4. kompresszor. A hőszivattyús fűtésrendszer működése. A hőszivattyú ebben a zárt körben egy hőcserélő folyadékot áramoltat, ami az alábbiak szerint viselkedik. 1. A környezetben elhelyezett hőcserélőn áthaladva a rendszerben keringő folyadék gáz halmazállapotúvá válik, felmelegszik, és hőt von el a hőforrástól. 2. A kompresszor összesűríti a gázt (15-25 bar), miáltal annak hőmérséklete megemelkedik 40-60 fokra.
A házunk pedig egy környezetbarát zöld házzá válik, amit a nap energiája működtet! A kezdeti befektetést követően ingyen.
Felújítás, korszerűsítés esetén a hőszivattyú bizonyos esetekben meglévő hőleadókhoz is csatlakoztatható, például meglévő padlófűtéshez, vagy újabb típusú radiátorokhoz. A hőszivattyú működése a hőenergia előállításának tekintetében tér el a hagyományos fosszilis rendszerektől, nem pedig a hő elosztásának tekintetében: a hőszivattyú a hő előállításához szükséges tüzelőanyag elégetése helyett a hűtőközeg elpárolgását és kondenzációját használja ki.
Rendkívül gazdaságosnak az alacsony hőmérsékletű fűtési módokat nevezhetjük egy ilyen rendszerű fűtés mellett. Ez a rendszer, ugyanúgy, ahogyan a napkollektorok esetében is, minél kisebb a fűtéshez előremenő hőmérséklet, annál nagyobb a rendszer hőszivattyú hatékonysága, vagyis annál kevesebb energiát használ. Mindenképpen a nagy hőleadó felülettel rendelkező fűtési rendszerek tekinthetők gazdaságosnak, ahol már 30-35 °C körüli hőmérséklet is elegendő. Ezek közül a hazánkban is egyre elterjedtebb rendszerek például a padlófűtés, és a falfűtés, vagy a még kevésbé elterjedt mennyezetfűtés. A fűtési rendszereken belül megkülönböztethetők a monovalens, és a bivalens rendszerek. Hőszivattyú működési elve. A kettő között a különbség abból adódik, hogy míg a monovalens rendszerben a hőszivattyú képes a ház teljes fűtési energiaszükségletét folyamatosan egymaga biztosítani, addig a bivalens rendszerű fűtésnél kell a hőszivattyú mellé valamilyen kiegészítő fűtési berendezés, mint például egy napkollektoros rendszer, vagy egy bármilyen más tüzelésű kazán.
Persze azt is figyelembe kell venni, hogy ezeknek a rendszereknek a megfelelő minőségű, hatékony kiépítése lényegesen magasabb beruházási és telepítési költségeket jelent, mint egy levegős hőszivattyú esetében. Nézzük meg, hogyan történik a hőnyerés a különböző rendszerek esetében. Egy föld-víz hőszivattyú esetében a talajból nyeri ki a hőenergiát, amelyet egy talajszonda vagy pedig talajkollektor telepítésével érhetnek el. A talajszondás rendszer az egyik legnépszerűbb hőszivattyús technológia, amelynek létesítéséhez egy nagyságrendileg 15 cm átmérőjű, körülbelül 60 és 100 méter közötti mélységű lyukat fúrnak a talajba. A szonda két U formájú műanyag csövet tartalmaz, amelyben hasonlóan a talajkollektorhoz fagyásgátlóval kezelt víz kering. Körülbelül 100 méterrel a talajfelszín alatt már egész évben állandó, 10 C fok körüli a hőmérséklet, amely egész évben zavartalanul garantálja a megbízható működést. A víz-víz hőszivattyúk kizárólag a talajvízből nyerik ki és hasznosítják a hőenergiát, amely egy igen optimális hőforrás, hiszen a talajvíz hőmérséklete egész évben csaknem állandó 6-12°C között mozog, kellő mélységben.
Mit érdemes figyelembe venni, mielőtt kiválasztod az ideális gyorsan növő fát? Ha eldöntötted, hogy egy ilyen fának helye van a kertedben, mindenképpen lényeges figyelembe venni azt, hogy mekkorára nő majd a szóban forgó fa, nehogy túl nagyot vagy túl kicsit válassz a kertedbe. Ugyanis ahogy növekszik a fa, úgy vet majd egyre nagyobb árnyékot, ráadásul eltakarhatja a kilátást, átlóghat a szomszédhoz vagy egy közelben futó villanyvezetékhez is hozzáérhet egy idő után. Viszont ha megfelelő helyet találsz a kerted új lakójának és alaposan felméred a terepet mielőtt elültetnéd, akkor nem csak egy esztétikus fát és egy árnyékos kertet, de egy szuper cica játszóteret is nyerhetsz magadnak. Minderre pedig nem kell sokat várnod, hála ezeknek a gyorsan növő fafajtáknak. Iványi Grünwald Béla - Sárga lombú fa | 48. téli aukció aukció / 224 tétel. Köszönjük a cikkhez a segítséget a Planternek – ha növény rendelésben gondolkodsz nézz szét náluk
Az aranysárgától a mélybordóig. Az őszi színek nem csak az erdőben élvezhetőek, de akár a parkokban vagy kertekben is, ha olyan fákat ültetünk, amelyeknek a lombja látványosan színeződik ebben az évszakban. Válasszunk ezekből a növényekből, hogy ősszel szépséges tarka levelekben gyönyörködhessünk! 1. Lepényfa A lepényfa tövistelen változata ( Gleditsia triacanthos var. inermis) izgalmas őszi színnel hódít: egy leheletnyi zöld is megbújik a sárga szín mellett a lombozatban. A lepényfa ráadásul igen alkalmas utcai sorfának, ugyanis jól tűri a szárazságot és a sózást, és nem szemetel, mint pl. a nyárfák. 2. Fekete nyír A fekete nyír őszi lombozata színes, de nem ez az egyetlen díszítőértéke, mutatós kérge egész évben díszít. Gadányi Jenő - Zöld, sárga lombú fák, 3 db Gadányi grafika együtt festménye. A fekete nyír jól tűri a nedves környezetet is. 3. Tupelo fa A tupelo faként ismert növény ( Nyssa sylvatica) a nedvesebb, vizesebb helyeket kedveli. Fényes zöld levelei vannak, ősszel pedig gyönyörű színes, narancsos-pirosas őszi lombjával díszít. 4. Cukorjuhar A különböző juharfajok elképesztő színorgiával örvendeztetnek meg minket ősszel, ez alól nem kivétel a narancsos-pirosas őszi lombbal hódító cukorjuhar sem.
A talajjal szemben azonban nem igényes, szűkebb fasorokban korlátozottan használható. Koronájának megújítására iktassunk be rendszeres ritkító metszést, bár hosszú távon nehéz szép fának megtartani. Rendszeres gondozást, sarjazást igényel. A gyertyán (Carpinus betulus)szintén őshonos fafaj Magyarországon, a kertépítésben sokrétűen fölhasználható nemzetség. Jól viseli az erőteljes nyírást, így az oszlopra alakított alapfaj is nevelhető kisebb kertekben, szűkebb utcákban. Oszlopos fajtája a Carpinus betulus Fastigiata. 10 fa, amelyiknek lombja ősszel gyönyörűre színeződik – morzsaFARM. Bár idősebb korban széles, terpedt koronát nevel, ez a tulajdonsága erőteljes nyírással kiküszöbölhető. A virágos kőris (Fraxinus ornus) a hazai flóra oszlopos tagja. Sziklaerdőkben, cserszömörcés, napsütötte dolomitsziklákon is jól megél, tág tűrésű, aránylag kis termetű fa, szép lombszíneződéssel. A bemutatott oszlopos Obelisk fajta holland származású, nőivarú változat, rengeteg virággal és terméssel. Barabits Elemér fölhívta a figyelmet arra, hogy célszerű a magyar nemesítésű változatokat választani, mert ökológiai szempontból jobban illeszkednek az éghajlatunkhoz.
Száraz, páraszegény környezeten is jól fejlődnek. Árnyékban legyengülnek, kiritkulnak, megtelepszenek rajtuk károsítók. Lég járta helyre kerüljenek, nem kell őket sűrűn metszeni, különösen ősszel, nedves időben kerüljük a növények metszését, sebzését. Ne alkalmazzunk esőztető öntözést. Új fajta oszlopos kínai boróka. Lombja egész évben intenzív élénk aranysárga. Kúp alakúra fejlődik, egészséges típus, kiválóan tűri a forró nyarainkat, légszárazságot, kártevők még nálam nem támadták meg. Ez a fotó februárban készült az eladásra kínált növényekről, és láthatjuk hogy még a téli hideg sem rontott tetszetős levelein. Kisebb kertekbe is beilleszthető, a ciprusokhoz képest sokkal visszafogottabban növekedik. Száraz, köves talajon is megél, hasonlóan a közönséges boróka társaihoz. Sárga lombú fák napja. A boróka ültetés az egyre szárazabb éghajlat miatt előtérbe fog kerülni. Változnak a magyar kertek a felmelegedő klímával együtt. Felváltják a hagyományos taxonokat a szárazságtűrő ciprusok, boróka fajok, cédrusok, melyek saját környezetükben már eleve szélsőséges körülményekhez vannak szokva.
Termést akkor hoz, ha hím és nőivarú egyedeket egymás mellé ültetünk, de ezt is csak 30 éves kora körül teszi először. A fa egy 200 millió évvel ezelőtt élt népes család egyetlen ma élő faja. Egzotikus megjelenése ellenére a városi körülményeket is jól tűri. Magassága 10 év múlva 5 m. Fiatalon lassú növekedésű, idős korban a 20 m-t is elérő fa. Idős korban sem kopaszodik fel a törzse. Betegségekkel szemben ellenáll. Szép párosítás valamilyen vörös lombú fával vagy cserjével Vörösfenyő /Larix decidua/: Értékes faj. Tűlevelei sárgára színeződnek és lehullanak. Nagyobb kertek létesítésekor gondoljuk rá! Kora elérheti a 600-800 évet. Virginiai mocsár ciprus /Taxodium distichum/: Az idős növények körül a talajból légzőgyökerek emelkednek ki. Szárazabb körülmények között is megél. A Legszebb állomány Hévízen és Tatán látható. Sárga lombú fák you tanár úr. Tobozai gömb alakúak, 3 cm átmérőjűek. Thüringiai berkenye - /Sorbus thuringiaca/: Ez a fa a lisztes berkenye és a madárberkenye természetes hibridje. Ennek a fajtának a 'Fastigiata' változata gyakori városi sorfa.