© Technológia: Hosszú hónapok óta folyik a vita arról, hogy mennyi ideig tarthat a fertőzés és az oltás után kialakult immunitás a koronavírussal szemben, és hogy a különböző esetekben milyen típusú (sejtes, antitestes) védettséget lehet szerezni. Meddig szólhat a védettség a Covid ellen? - Ezt mutatják friss kutatások - Napi.hu. A napokban két olyan tanulmány is megjelent, amiből arra lehet következtetni, hogy a védettség hosszú időre szól – azok, akik átestek a fertőzésen, és később a védőoltást is megkapták, a jelek szerint évekre, vagy akár egész életükre biztosították magukat a SARS-CoV-2 újabb fertőzése ellen. A St. Louis-i Washington Egyetem orvoskutatói a Nature-ben közölték annak a kutatásnak az eredményeit, amely során olyan embereket vizsgáltak, akik körülbelül egy évvel korábban, többnyire enyhe tünetekkel estek át a koronavírus-fertőzésen. Az alanyok csontvelőjében olyan sejteket azonosítottak, amelyek a fertőzés után hosszú ideig termelnek antitesteket a SARS-CoV-2 ellen, így a szakértők szerint nem kell attól tartani, hogy a vérben található antitestek számának gyors csökkenésével megszűnik a szervezet vírus elleni védekezőképessége.
A kutatók 63 olyan alanynál vizsgálták a B-sejtek aktivitását, akik legalább egy éve átestek a koronavírus-fertőzésen. Míg a plazmasejtek által termelt antitestek száma a gyors csökkenés után néhány hónappal stabilizálódott, így 6 és 12 hónappal a fertőzés után közel azonos mértékben voltak jelen, annál a 26 főnél, aki később valamilyen mRNS-oltásban is részesült, hirtelen 50-szeresére nőtt a sejtes aktivitás. A mintákat a SARS-CoV-2 több variánsán is ellenőrizték, ezek szerint a brit (B. 1. 7) és a dél-afrikai (B. Koronavírus ellenes sejtes immunitás – védelem ellenanyagok nélkül is – Integrált orvoslás. 351) változat ellen 40-szeres, míg a New York-i variánssal (B. 526) szemben 20-szoros mértékben nőtt a plazmasejtek semlegesítő aktivitása a vakcinázást követően. "Azok, akik először megfertőződtek, majd beoltatták magukat, elképesztő immunválaszt mutatnak, elképesztő mennyiségű antitestet termelnek, és ezek az antitestek folyamatosan fejlődnek. Arra számítok, hogy hosszú időre védettséget nyújtanak" – mondta a New York Timesnak a kutatást vezető Michel Nussenzweig. Azt azonban ő is hozzátette, hogy a vakcinák önmagukban valószínűleg nem váltanak ki ilyen óriási mértékű sejtes immunitást, mivel az immunrendszer emlékezetét máshogyan alakítja a természetes fertőzés és az oltás.
Ahmed a Nature cikkében megjegyezte, hogy ugyan a kutatók eredményei szerint az mRNS-vakcinák (Pfizer, Moderna) is aktiválják a B-sejtes védekezést, az csak a hosszú távú kutatásokból, évekkel később derül majd ki, hogy pontosan mennyi ideig biztosíthatják ezek a sejtek a koronavírus elleni védettséget. Mi a helyzet a mutánsokkal? B sejtes immunity. A sejtes immunitás hossza azért is nagy kérdés, mert más ismert koronavírusok esetében már kiderült, hogy nem tart sokáig – ilyenek például a náthát vagy megfázást okozó koronavírusok. Azonban Scott Hensley, a Pennsylvaniai Egyetem immunológusa a New York Timesnak kifejtette, hogy az emberek nem azért fertőződnek meg újra és újra a náthát okozó koronavírusokkal, mert nem alakul ki a megfelelő immunitás, hanem azért, mert ezek a vírusok gyorsan mutálódnak, így a különböző variánsok ellen egy idő után már nem a B-sejtek sem tudják felvenni a harcot. Adódik a kérdés, hogy akkor mi a helyzet a SARS-CoV-2 variánsai elleni védelemmel? A New York-i Rockefeller Egyetem immunológusai erre is választ adtak az egyelőre tudományos lektorálás előtt álló, a bioRxiv preprint-szerverén közzétett tanulmányukban.
A szerzők szerint T-sejtjeik kimerülése ronthatja a hosszú távú immunitás esélyeit. "A súlyos betegségben szenvedő emberek viszont valószínűleg sokkal nagyobb számmal jutnak memóriasejtekhez. Az enyhébb betegségben szenvedőknek is vannak memóriasejtjeik, de ezek kimerültnek és akkor működésképtelennek tűnnek, ezért nem biztos, hogy elég sokáig hatékonyak maradnak. A megállapítások arra utalnak, hogy a súlyos állapotú betegeknek erősebb hosszútávú immunitásuk lehet " - magyarázta Pandurangan Vijayanand, a tanulmány társszerzője, a La Jolla professzora. Ottensmeier szerint a Science Immunology folyóiratban bemutatott eredmények rávilágítanak, hogy az emberek hogyan reagálnak egy vírusos kihívásra. A humorális és T-sejtes immunitás dinamikája három BNT162b2 oltás után 80 év feletti felnőtteknél - Ppslending. Amellett azonban, hogy fontos új ismereteket nyújt a COVID-19-en átesett betegek immunválaszáról, a tanulmány csak a vérmintákban található CD8+ T-sejtekre támaszkodott, ami korlátokat szab a következtetéseknek. Ezért a kutatók a további információk érdekében azt tervezik, hogy felmérik a SARS-CoV-2 által leginkább sújtott szövetekben lévő T-sejteket, például a tüdőt, hogy lássák, ezek hogyan reagálnak a vírusra.
Ehhez közel 40 ezer olyan alany teszteredményeit követték, aki 2020 márciusa és 2021 januárja között végzett pozitív PCR-tesztet, majd később szerológiai teszteknek vetette alá magát. Az antitestek mennyisége három héttel az első pozitív PCR-teszt után csúcsosodott attól függetlenül, hogy melyik vírusfehérjét (nukleokapszid és tüskefehérje) mutatták ki a szerológiai tesztben, és nagyjából a 60. napon már csak a csúcsérték felét észlelték a vérben, mielőtt hosszú, lassú csökkenésnek indult az antitestszint. Annál a körülbelül 90 százaléknyi alanynál, akiknél beindult az antitestek termelése, a 300 napos időszakot felölelő kutatás alatt végig ki tudták mutatni a koronavírussal szembeni ellenanyagot – a tüskefehérjét vizsgálva gyakorlatilag minden páciens vérében mutattak ki antitesteket a fertőzés után 10 hónappal. "További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megértsük, az antitestek mely típusai és milyen szintje jelent védettséget az újrafertőződés ellen. Az egyes antitestek hosszú távú jelenléte azonban biztató jel, miközben a pandémiából való biztonságos kiutat keressük, és az emlékeztető oltások időzítésén gondolkodunk" – írta közleményében Brian Caveney, a LabCorp Diagnostics elnöke.
A kutatók ugyanis azt találták, hogy a felgyógyulók legalább hat hónapig, sőt, valószínűleg sokkal tovább is védetteké váltak a vírussal szemben - számolt be róla a Knowridge tudományos portál. Részletek! A vírusok számos módszert fejlesztettek ki az immunrendszer elkerülésére, ideértve az immunválaszok megzavarását vagy elterelését. Így lehetséges, hogy a SARS-CoV-2-nek további fontos immunmegkerülési vagy megzavarási mechanizmusai vannak, amelyeket még meg kell határozni. A jelenleg rendelkezésre álló adatok jók az oltások szempontjából, mivel a SARS-CoV-2-re adott adaptív immunválaszok együtt járnak a fertőzés kontrollálhatóságával, ugyanakkor nincs a szakirodalomban világos ok-okozati összefüggés az adaptív immunitás ereje és a COVID-19 súlyossága között. Ez a megállapítás mintha ellentmondana az előző tanulmány legfontosabb tételének, azaz valóban további vizsgálatokra van szükség a COVID-19 megértéséhez.
A miniszter szerint a vizsgálat eredménye alapján ki lehet mondani azt, hogy a humorális és a sejtes immunitás többé-kevésbé párhuzamosan kialakul, de nem minden esetben. Sem a celluláris immunitás, sem a humorális immunitás nem jellemzi önmagában a szervezet védettségi állapotát – fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: Tehát tessenek kedvesek befejezni azt az érvelést, hogy ha nincsen ellenanyagom, nem vagyok védett, ha alacsony az ellenanyagom, nem vagyok védett… Ez tételesen nem igaz. A miniszter arról is beszélt, hogy két vektorvakcina után be lehet-e adni egy harmadikat. Hangsúlyozta, hogy az ezekben található adenovírus ellen is termel a szervezet ellenanyagot, Ez korlátozza az alkalmazhatóságukat és az újabb oltás lehetőségét, mert elképzelhető, hogy az adenovírus ellen termelődő ellenanyag "fogja a tüskefehérjét kirekeszteni a szervezetből". A miniszter azt is leszögezte, hogy "egyetlenegy adat sincs arra nézve, hogy hol van a humorális immunitásnak az a határa, ami fölött a védettség biztos.
Az MDF bútorok már az erős közép-árfekvésű bútorok közé tartoznak, magasabb minőségüket a nagy nyomáson való préselésnek köszönhetik, ami elég nagy tömörséget ad a bútornak. A laminált bútorokkal ellentétben ez az anyag már nem durva faforgácsokból, hanem sokkal lágyabb, homogénebb farostokból készül, melyből már egy jól megmunkálható anyag keletkezik. Ezt már lehet díszíteni marással is, lehet festeni, antikolni, készülhet matt bútor, illetve szép magasfényű bútor is készíthető speciális lakkozással ebből az anyagból, akár a szivárvány minden színében is. Az MDF-ből készült bútorok már tartósabbak, és nagyobb szabadságot adnak: tulajdonképpen bármely stílusban és elképzelés szerint készülhetnek. Ezek a legjobb választható falszínek kis hálószobákhoz | PR cikkek. Fotó: 3. Furnéros fa – ez már egy valódi fával borított MDF, mely akár pácolható is! A valódi fa borítással készült, MDF bútoroknál látszik, szépen kirajzolódik a valódi fa természetes erezete Fotó: 4. Tömörfa bútorok – a natúr, klasszikus, természetes és időtálló megoldások híveinek Kétség nem fér hozzá: a természetes fából készült bútorok a legdrágábbak, s ezek képviselik egyúttal a legjobb minőséget is.
Ez a szín lesz az idei év legdivatosabb semleges színe. Előnye, hogy szinte ugyanolyan jól kombinálható bármivel, mint a szürke, illetve a bézs, mégis, egyrészt újszerűen hat, másrészt a zöld bármely árnyalata valószínűleg jobb hatással van az hangulatunkra, mint a szürke. Békés pasztellek Az elmúlt két évben lényegesen több időt töltöttünk otthon – ennek hatására megjelent az igény, hogy az otthon tényleg menedékként szolgáljon és a lehető legjobb hatással legyen a lakói idegrendszerére. A lakásfelújítás fogásai 1000 otthon magazinblog. | Healthy diet tips, Health tips, Diet tips. Ezt a hatást kétségkívül a pasztellszínekkel lehet a legkönnyebben elérni. Újra divatosak a különféle világos pasztellkékek, különösen a fürdő- és hálószobákban, de a rózsaszín és kikerült a lányszobákból a nappali szobákba. Bogyós gyümölcsök Itt bizony a pirosról van szó, viszont semmiképpen sem a tiszta, túl erős pirosról és azt sem javasoljuk, hogy a helyiség minden fala ezt a színt kapja. Divatosak viszont, és némileg könnyebben kezelhetők a gazdag terrakotta árnyalatok, valamint a bordóba, vagy egyenesen lilába hajló pirosak.
Modern, skandináv stílusú, fiatalos élettérhez, vékonyabb pénztárcához ideális a laminált bútor, ahol a még mutatósabb, izgalmasabb látvány kedvéért gyakran kombinálják a fehér és a fahatású felületeket. Fotó: Főnix Bútorszalon Az alap felületre magas hőmérsékleten, nagy nyomású speciális hőpréssel nyomják rá, vagyis laminálják rá a borító anyagot, ezért is nevezik ezzel az eljárással kezelt bútorokat laminált bútoroknak, melyekből létezik többrétegű is, azonban a bútor tartóssága mégsem ettől, hanem leginkább az ABS élzárás gondosságától, technológiai hátterétől függ. Laminált bútort tulajdonképpen bármelyik nagyobb áruházban viszonylag jó áron beszerezhetünk, és ha modern, minimál vagy skandináv stílusú enteriőrt szeretnénk teremteni kedvező áron, akkor ez a fajta jó választás lehet. 2020 trendi falszínek tv. A fényes felületű laminált bútorok kisebb terekbe ideálisak: szépen visszaverik a fényt, ha pedig világosat választunk, optikailag tágasabbnak tűnik majd az élettér Fotó: Geri Bútor 2. MDF – a közepes sűrűségű farostlemez festett megoldásainak köszönhetően rendkívül sokoldalú lehet Az MDF közepes sűrűségű farostlemezt jelent, melynek alapja lehet tölgy, bükk, nyárfa, vagy erdei fenyő fafeldolgozói hulladéka is.
A lakásfelújítás fogásai 1000 otthon magazinblog. | Healthy diet tips, Health tips, Diet tips