Az elektromotoros erő az elem maximális munkavégző képességének a mértéke. Jele: E MF (E M, E Me, E ME) [E MF] = V (volt) előjele: + A Daniell-elemnél kb. 1V mérhető, ha az oldatok koncentrációja 1 mol/dm 3. Értéke függ az elektródok anyagi minőségétől, elektrolit oldat koncentrációjától, hőmérséklettől, nyomástól. - kapocsfeszültség: A terhelt (áramjárta) galvánelem elektródjai között mérhető potenciálkülönbség. Kémiai Egyenletek 7 Osztály. Értéke kisebb az elektromotoros erőtől. Jele: U k [U k] = V (volt) - Bármely fémből és annak megfelelő elektrolitjából készíthetünk galvánelemet. - Pl. : ha ezüstre cseréljük a réz elektródot: - Zn (sz) | Zn 2+ (aq) ¦ Ag + (aq) | Ag (sz) + anódfolyamata: Zn → Zn 2+ + 2e - oxidáció katódfolyamata: 2Ag + + 2e - → 2Ag redukció 4. A galvánelemek alkalmazása: a. ) Kialakulása, felfedezése: - Luigi Galvani (1786) békacombkísérlete alapozta meg, miszerint a békacomb összerándult, ha két különböző, de egymással összeköttetésben lévő fém ért hozzá. - Alessandro Volta (1800) készített először galvánelemet (Volta-oszlop).
Keresztrejtvény Írd be a meghatározások szerinti fogalmat a keresztrejtvény megfelelő helyére! Keresztül-kasul Keverékek totója Gondold végig, hogyan épülnek fel az alábbi keverékek, és válaszd ki a helyes állítást! Keverem, kavarom … Kattints a megfelelő színű gombokra! Figyelj, mert több jó válasz is lehetséges! Ki a párom? Döntsd el összetartoznak-e! Vásárlás: Geo Fennel EL 515 Plus Távolságmérő, szintező árak összehasonlítása, EL515Plus boltok Programok Vásárlás: Parfüm árak összehasonlítása - Teszter A császár hídja Ki mehet át a hídon? Keresd meg a megfelelő reakciót! Húzd a hídra a kocsikat! TESZT: Reakcióegyenletek, számítások - Tananyag. A fal színe Döntsd el, milyen kapcsolat van a feladvány két mondata között, majd jelöld ki a fal színét! A kén mint kaméleon Állapítsd meg, hogy a kén redukáló- vagy oxidálószer? Add meg, hogyan változik az oxidációs száma! Akasztófa Válassz különböző betűket, és alkosd meg azt a fogalmat, amelyre a kép utal! Alakoskodás Ismerd fel a molekulát az alakjáról, és jellemezd a szerkezetét! Állítsuk elő!
Ezek az elektronok a fémes vezetőn keresztül áramlanak a rézlemezre, ahol az oldat rézionjai (Cu 2+) felveszik, és rézatomokká alakulva kiválnak a rézlemez felületén. |−−2e - −−↓ Zn (sz) + Cu 2+ (aq) → Zn 2+ (aq) + Cu (sz) - Az áram kialakulásához biztosítani kell az áramvezetést az oldat belsejében is. Ezt a porózus fal teszi lehetővé, amely az oldatok összekeveredését megakadályozza, de pórusain a szulfátionok (SO 4 2-) az elektromos mező hatására áthaladhatnak. - Az oxidáció és redukció elkülönülten megy végbe. - Az elektronok egyirányú, rendezett áramlása elektromos áramot hoz létre, mely mérhető érték, illetve fogyasztó (izzó) közbeiktatásával kimutatható annak világításával, (izzásával). - Zárt áramkörnél folyamatos az áramtermelés, mert a töltéstöbbletet okozó folyamatot az oldatban a porózus falon vagy sóhídon áramló ionok kiegyenlítik. Okostankönyv. 3. A galváncella felépítése, jellemzői: - elektrolit (ionvezető): szabadon mozgó ionokat tartalmazó, áramvezetésre alkalmas oldat (az elektródok saját ionjait tartalmazó oldat) pl.
Néhány további példa arra, hogy az oxidációs számok megváltozása alapján hány együtthatót lehet megállapítani különbözõ redoxireakciók esetén: 1 C 6 H 5 -NO 2 + 2 Fe + HCl ---> 1 C 6 H 5 -NH 2 + 2 FeCl 3 + H 2 O 3 Cu + HNO 3 ---> 3 Cu(NO 3) 2 + 2 NO + H 2 O 1 FeS 2 + HNO 3 ---> Fe(NO 3) 2 + H 2 SO 4 + 5 NO + H 2 O S + NaOH ---> 2 Na 2 S + 1 Na 2 S 2 O 3 + H 2 O 5 KBr + 1 KBrO 3 + HCl ---> Br 2 + KCl + H 2 O Látható, hogy vannak olyan reakciók, amelyeknél a redoxi szempontból történõ elemzés csak két sztöchiometriai együtthatót eredményez. Az egyenletrendezés harmadik részéhez (a láncszabályhoz) azonban ez is jelentõs segítség. A félreakciók módszere Az oxidációs szám alapján történõ egyenletrendezés egyik változata az ún. félreakciók (vagy ion-elektron részreakciók) módszere. A redoxireakciók lényegét leginkább kihangsúlyozó egyenletrendezési eljárás ( 1-3). Lényege, hogy külön-külön elõállítjuk az oxidáció és a redukció rendezett egyenletét. Ezeket a részreakciókat az anyagmérleg és a töltésmérleg felhasználásával, vizes oldatok esetén vízmolekulák, hidroxidionok és hidrogénionok (oxóniumionok) felvételével nyerhetjük.
Ennek megfelelõen például a CaH 2 -ben a Ca oxidációs száma +2, ezért a H oxidációs száma -1; a F 2 O-ban a F oxidációs száma -1, ezért az O oxidációs száma +2; a KO 2 -ban a K oxidációs száma +1, ezért az O oxidációs száma -0, 5; a H 2 O 2 -ban a H oxidációs száma +1, ezért az O oxidációs száma -1; a NaOH-ban a Na oxidációs száma +1, száma -2; a KHSO 4 -ban a K oxidációs száma +1, a H oxidációs száma +1, az O oxidációs száma -2, ezért a S oxidációs száma +6; a KMnO 4 -ban a K oxidációs száma +1, az O oxidációs száma -2, ezért a Mn oxidációs száma +7. Könnyû belátni, hogy ez a szabály csak azokban az esetekben alkalmazható, ha a vegyületet alkotó atomok között legfeljebb egy olyan van, amely nem tagja a szabályban érintetteknek (F, alkálifém, alkáliföldfém, H, O). Minden más esetben az oxidációs szám megállapításához több-kevesebb szerkezeti (molekula-, ill. halmazszerkezeti) ismeretre van szükség. Például a CuSO 4 -ben a S oxidációs számának helyes megállapításához tudnunk kell a Cu oxidációs számát, ehhez viszont tisztában kell lennünk a CuSO 4 halmazszerkezetével, nevezetesen azzal, hogy ez a vegyület egy ionvegyület és Cu 2+ -, valamint SO 4 2- -ionokból áll.
Ezek megoldásaként kapjuk a rendezett reakcióegyenletben szereplõ sztöchiometriai együtthatókat. A reakcióegyenletek rendezésének általános módszere tehát, az anyagmérleg alapján történõ rendezés. A kémiai átalakulás lényegének kiemelésére szoktunk használni olyan reakcióegyenleteket is, amelyekben nem (vagy nemcsak) semleges részecskék (molekulák, esetleg atomok) szerepelnek, hanem töltéssel rendelkezõ részecskék (anionok, kationok, elektronok) is. Az ilyen egyenletek rendezésekor az anyagmérleg mellett figyelembe kell venni a töltésmegmaradás elvét leíró töltésmérleg et is. A töltésmérleg figyelembevétele nem feltétlenül szükséges, de hasznos lehet a semleges részecskékbõl álló reakcióegyenletek rendezésekor is. Ilyenkor a töltésmegmaradás elvét az alkotó atomok névleges töltésére (oxidációs számára) írhatjuk fel. A bevezetõben már említettem, hogy a reakcióegyenletek rendezése alapvetõ fontosságú a kémiával foglalkozó diák és kutató számára, de azt látnunk kell, hogy a különbözõ egyenletrendezési módszerek (még ha olyan alapvetõ természeti törvényeken alapulnak is mint a tömegmegmaradás elve és a töltésmegmaradás elve) matematikai-logikai eljárások, és nem érdemes ezeknek különösebb kémiai jelentést tulajdonítani.
2013. 04. 04. London, 2013. április 3., szerda (MTI) - Fehér vakondot fogtak Nagy-Britanniában. Az albínó vakond legalább olyan ritka, mint a fehér holló, százezerből egy ha akad. Fehér vakond - Gary Childs A fehér földfúrót a 17 éves Gary Childs fogta csapdával, a fiú diákmunkaként foglalkozik vakondvadászattal, amúgy mezőgazdasági gépészetet tanul. Bőven látott már vakondot, mivel évente mintegy 400 példánytól szabadítja meg a gazdákat, ám albínót még soha, és alig hitt a szemének, amikor a csapdában meglátta a fehér állatkát. "Hihetetlenül ritka a fehér példány. 15 év alatt több ezer vakondot fogtam, de fehérről csak hallottam" - idézte a brit Metro újság Brian Aldertont, a brit vakondfogók nyilvántartásának alapítóját. Fehér vakond - ritka példány A szerencsés fiú teljesítménybérben dolgozik: minden elfogott vakondért 10 fontot kér, így ha nem fog semmit, nem kap semmit. Még nem tudja, mihez kezd a fehér fogással. Az albínó vakond amúgy szinte aranyat ér. Előfordult, hogy netes árverésen 600 fontot - 210 ezer forintot - is megadtak az aprócska lényért.
A hollók hasonló munkát végeznek, mint más helyeken a keselyűk. Nagy területeket járnak be, és pillanatok alatt kiszúrják az elhullott állatokat, vagy a vadászat után otthagyott zsigereket. Egész életre választanak maguknak párt, és nagyon ragaszkodnak a fészkelő helyükhöz is. Olyan fészekről is van tudomásunk, amelyikben 36 éven keresztül folyamatosan volt költés! Etetőhelyen nagy élmény megfigyelni őket. Amint megérkeznek, óvatosan közelítenek, sokat kommunikálnak felfújt torokkal. A párok láthatóan élvezettel tollásszák egymást, miközben olyan határtalan nyugalom és bizalom árad belőlük, amit mi, emberek is megirigyelhetnénk tőlük. Kirepülés előtt álló hollófiókák Nagyon korán költenek, ebben az időszakban már tatarozzák a fészket, és a hónap végén a tojások is belekerülnek. Április elején a fiókák már próbálgatják a szárnyaikat és rövidesen együtt járják a környéket a szüleikkel. "Ritka, mint a fehér holló", szól a mondás, de van-e fehér holló? A csomorkányi templomtoronyban fészkelt hajdanában egy pár, amely a megfigyelések szerint minden 4-5. évben repített fehér fiókát.
A Tvr-hét ajánlja! 2020. jan 13. 14:42 A fiatal nő és a négy fivér (Fotó (Tv2) Fehér holló a chilei sorozat a magyar képernyőkön. Pedig Santiagóban is ugyanolyan jól ismerik és használják a telenovellák sikerreceptjét, mint az élvonalbeli mexikói, venezuelai teleregények alkotói. Az Amanda című sorozat hétfőtől péntekig 15. 40-tő látható a Tv2-n. Sok szenvedés, sanyarú sors jutott osztályrészül a tinédzser Margaritának. Tizenöt hosszú esztendőn át hordozta magában megaláztatását, fájdalmát, próbált elmenekülni a világ elől, megkapaszkodni az életben, mígnem elhatározta, hogy egyszer és mindenkorra igazságot tesz. A csinos, fiatal nő új személyazonosságot vesz fel, és immár az ápolónő Amanda Solís képében tér vissza a fővárosból a Santa Cruz család haciendájára, hogy bosszút álljon a gazdag családon azért, amit egykoron elkövettek ellene. Tinédzserkorában ugyanis a négy fivér – Luciano, Claudio, Mateo és Bruno – megerőszakolta. Az évek során érett meg benne az elhatározás, hogy tönkreteszi a családot, megleckézteti a bűnösöket.
(Megjegyzés: írtam a KSH-nak, hogy szükségem lenne néhány adatra a cikkhez. Két nap telt el és egy remekül szerkesztett levelet küldtek, linkekkel, mellékletekkel, elérhetőségekkel, ha még maradt volna kérdésem. Igazán profi volt, teljesen meglepődtem, hogy idehaza ezt így is lehet csinálni. ) Min múlhat, hogy meddig élsz? – Egyik ilyen tényező a végzettség. A magasabb végzettségűek általában egészségesebb munkát végeznek, a magasabb kereset miatt jobban és tudatosabban táplálkoznak, illetve jobb orvosi ellátásban részesülnek. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) egyik tanulmányában az alábbi ábra található a végzettség és a várható élettartam összefüggésében: Amint azt láthatjuk, egy diplomás férfi nem csak tovább él 15 évvel, mint egy nyolc általánost végzett társa, de ebből az időszakból is csak mintegy harmadannyit él betegen. Ebben a tekintetben az érettségizett társánál is sokkal szerencsésebb helyzetben van. Ugye mondtam már, hogy szerezz diplomát? Már csak ezért is megéri. 🙂 – Lakóhely: minél nagyobb városban élsz, annál tovább tart az életed és az egészséged is.