Egy korai, a járványos gyermekbénulás ellen kifejlesztett, legyengített oltás például nagyságrendileg 2, 4 millió emberből egy esetében megbetegedést okozott, a vakcinában használt vírust pedig ki lehetett mutatni az oltottak gerincvelő-folyadékából. Ez a lehetőség nem nyitott ugyanakkor minden oltás esetében, mivel nincs olyan biomarker, amit kereshetnének – kezdetben csak az időbeliség alapján lehet következtetésekre jutni, tehát az az intő jel, ha többeket beoltanak, és ezután nem sokkal alakul ki náluk valamilyen mellékhatásra utaló állapot. Oltások: a nagyon ritka mellékhatások csak idővel derülnek ki - Infostart.hu. Ilyenkor nehéz bizonyítani, főként, ha napok vagy hetek telnek el az oltás és az állapot kialakulása között. Ezekben az esetekben a kutatók azt vizsgálják, gyakrabban alakul-e ki a gyanús állapot az oltott populációban, mint az oltatlanban. Évtizedes rejtély is van Ez a módszer nem feltétlenül juttatja konszenzusra a világ tudósait: a 2009-es H1N1-járvány esetében például svéd és finn adatok alapján a Pandemrix nevű oltást felvett gyerekek esetében a narkolepszia gyakorisága nőtt: 18 400 adagnyi beadott oltásra jutott egy ilyen eset.
Karjukat is sokkal kevesebben fájlalták: minden egymillió beoltott közül mindössze 43-an, szemben a 223 és 514 panasszal az előző oltásoknál. A 19 súlyos mellékhatás esetében az egészségügyi hatóságok még vizsgálják, hogy valóban összefüggnek-e a vakcina felvételével. Pfizer 2. Oltás utáni mellékhatások?. Gyerekeknél nagyon ritkák a súlyos mellékhatások A minisztérium "jelentéktelen gyakoriságúnak" értékelte a 12-15 évesek körében észlelt szívizomgyulladást, miután mindössze egy esetet jelentettek a csaknem 332 ezer beoltott gyermekből. Az első és a második oltás után 255 ezer gyermek közül 11-nél jelent meg ez a mellékhatás, tíz fiúnál és egy lánynál, 3-5 nappal a beoltásuk után. Már mind a 12 gyermeket hazaengedték kórházi kezelésük után, és otthonukban rövid lábadozás után hamarosan meggyógyultak. A minisztérium szerint jóval magasabb eséllyel alakult ki ez a rendkívül ritkán jelentkező mellékhatás a koronavírus-fertőzés hatására, mint az oltás után. Az egészségügyi minisztérium a jelentésében hangsúlyozta, hogy noha igyekeztek adatokat gyűjteni a vakcina mellékhatásairól, az enyhébb esetek egy részét, amelyek nem igényeltek semmiféle orvosi ellátást, valószínűleg nem is jelentették.
Izraelben egyébként december végén kezdődött az első oltási kampány, amelyben háromhetes időközzel kétszer oltották be a lakosság önként jelentkező, 12 évesnél idősebb részét a Pfizer/BioNTech vakcinájával. Ismert, hogy a cukorbetegség fokozza a súlyos lefolyású COVID-19 kockázatot koronavírus-fertőzés esetén, egy friss tanulmány szerint azonban fontos kérdés, hogy a diabétesz mely típusáról van szó.
Az ilyen tesztek azonban nem tudják feltárni a nagyon ritka, tízezerből egy esetnél ritkábban előforduló mellékhatásokat. Amikor emberek százmillióit oltják, előkerülhetnek olyan nagyon ritka esetek is, amelyek bekerülnek a mellékhatásjegyzékekbe. Most azokat kell megtalálni a jelentett esetek közül, amelyek ténylegesen a vakcinához köthetők. Amerikában például az mRNS-oltások allergiás reakciókkal való összefüggését klinikai kísérletben vizsgálják: ezeknek a reakcióknak az előfordulása a Pfizer vakcinája esetében egymillió oltásból öt, míg a Modernáénál egymilliónál három. Általában nőket és korábban allergiás reakciókat tapasztaltakat érint az állapot, amely extrémen ritkának számít. Európában ugyanígy a vérrögök kialakulásáét vizsgálják, az EMA április elejére ígéri az első eredményeket. A mellékhatásokat jelenleg olyan rendszerben gyűjtik, melyben jelenteni szükséges azokat: ennél hatékonyabb lehetne egy olyan szisztéma, amelyben az egyes állapotok kialakulásával kapcsolatos, a teljes populációra vonatkozó adatotokat és a vakcina kapcsán kialakultakat egyaránt az elektronikus egészségügyi nyilvántartórendszerből nyernék ki.
Folytatás BÉRTÁRGYALÁSOK Béremelést kap 86 ezer egészségügyi dolgozó. Az egészségügyi szakdolgozóknál egy teljesen új bértáblát dolgoztak ki. Folytatás a lap tetejére Copyright © 2012 Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara. Frissítve: 2012. 05. 17.
MDT APP Töltse le ingyenes mobil alkalmazásunkat!
Folytatás VIZSGABIZOTTSÁG A megújult szakmai vizsgákon a MESZK képviseletében is részt vehet! Jelentkezzen a felkészítõ programra! Folytatás HATÁSKÖRI LISTÁK A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szakértõk bevonásával, uniós pályázati forrás felhasználásával megalkotta 17 egészségügyi szakterület hatásköri listáit. Folytatás SZÛRÕPROGRAM 2010. -2020. Meszk továbbképzés online games. ; 2012-ben tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szûrõprogramja; Folytatás PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az év egészségügyi szakdolgozója 2012. szakmai díj elnyerésére. ; Folytatás ÁLLÁSBÖRZE "Ha lépsz, lépj itthon" program célja, hogy az egészségügyi szakdolgozók közül egyre többen találjanak munkalehetõséget. Folytatás MUNKAJOGI TANÁCSADÁS A MESZK tagjai részére térítésmentesen megkezdte; munkajogi, valamint;pénzügyi és gazdasági tanácsadás át. ; Folytatás E-TOVÁBBKÉPZÉS 2008. október 15-én elindult; a MESZK online továbbképzési rendszere. Tanuljon Ön is otthonában! Folytatás MESZK SZAKMAI DÍJ Az egészségügy területén kifejtett kiemelkedõ szakmai és közösségépítõ szakdolgozói tevékenység elismeréseként MESZK Szakmai Díj- at adományoz;minden évben 21 fõ részére Kamaránk.