Decemberben jelentették be, hogy két amatőr fosszíliavadász két felnőtt, két fiatal és egy újszülött mamut maradványaira bukkant egy délnyugat-angliai kavicsbányában, Swindon közelében, és a szakma (a régészeti és a paleontológiai) egyből az egyik legnagyobb brit felfedezésként tekintett a kifogástalan állapotú, körülbelül 220 ezer éves leletekre, és a mellettük talált kőszerszámokra. Olyannyira, hogy a BBC azon nyomban dokumentumfilmet készített a találatról, amely újraírhatja a neandervölgyiek jégkorszaki életkörülményeire vonatkozó, nem túl kiterjedt ismereteinket – a sztyeppei mamutok mellett olyan állatok maradványai is előkerültek, mint a mai rokonaikhoz képest kétszer akkora jégkorszaki jávorszarvasok, a megafaunával együtt fejlődő ganajtúró bogarak, valamint a mamutok által összetaposott csigák. 🔥🌱 David Attenborough új filmje - Egy élet a bolygónkon - Véleményem - YouTube. De a helyszínen még különböző magvak, virágporok és más növényi maradványok is fennmaradtak, és több mára kihalt növényfaj nyomaira is bukkantak. Fotó: DigVentures A BBC Ben Garrod evolúcióbiológus mellett magát Sir David Attenborough-t is felkérte a dokumentumfilmhez, így az eredetileg december 30-án bemutatott film az Attenborough és a mamuttemető címmel került adásba, amit most Magyarországon is műsorra tűznek: a Viasat Nature csatornán vasárnap, március 13-án 13:30-tól lesz látható.
🔥🌱 David Attenborough új filmje - Egy élet a bolygónkon - Véleményem - YouTube
David Attenborough filmjei online - INGYEN: Az Élet (Life) - 2009 - 720p - BRRip - Magyarul beszélő
Az egyedek súlya elérte a 15 tonnát is, ami kétszerese-háromszorosa egy afrikai elefánténak. A maradványok egy része a Bristoli Múzeumba kerül, míg a további ásatásokon várhatóan előkerülő leletektől függően egy külön bemutatóközpontot is létrehozhatnak a mamutoknak. Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Szereplők: Hozzászólások: EGYÉB SOROZATOK
Gyakorta tartózkodik az avarban, ahol rovarokat keresgél. Sohasem láttam még odút vésni, vagy a csőréven hangosan kopácsolni, mint a többi harkályfélét! ) A Házi veréb (Passer domesticus) hím tollazatának -nyári- nemi jellegzetességei: kiemelve, amit a Madár-Határozó megemlít. Háta vöröses, feje oldalt vörösbarna, fejtetőn piszkosszürke (ősszel egyöntetűen vörösbarna), - csőre fekete. Fehér pofafoltja, fekete torok- és mellfoltja van. A szárnyak keresztirányú fehér csíkja is nyáron szélesebb. **Nem ritka, kipusztulás nem fenyegeti, de Magyarországon védett faj, eszmei értéke: 25. Házi veréb eszmei értéke kiva. Az egész világon alkalmazkodott a városi élethez, mind a táplálkozásban, fészekrakás helyében (pl. tornyok, vascsövek) és anyagában: pl műszálas anyagokat is beépít a fészkébe. Gyakorta berepül nagyobb áruházak vásárlóterébe sőt repülőterek várótermébe is. A zöld küllő (Picus viridis) félős, bizalmatlan madár. Napok óta követtem, kergettem egy-egy példányát, de mire 10 méternél közelebb kerültem volna - tovaröppent egy távolabbi fára (egy felvétel 200-300 méter séta).
Jól tolerálja az ember jelenlétét, valószínűleg ezen tulajdonságának köszönheti széleskörű elterjedését. Szaporodása [ szerkesztés] Amikor a házi veréb tavasszal párosodik, könnyen támad az embernek olyan benyomása, hogy a tojónak több lovagja van. Több hím udvarol hangosan egy tojónak. De a tojó elzavarja a szerelemtől beteg hímeket. Index - Bulvár - Védett lett a házi veréb és a hangyaboly. A házi veréb állandó "házasságban" él. Települések házainál, kertekben, faodvakban fészkel, évenként 3-szor is költ. Fészkét szalmából, rongyokból, tollakból halmozza fel, 5-6 tojása szennyesfehér, hamuszínű pontokkal és foltokkal sűrűn borítva. A csupasz fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, és további 16-18 nap múlva már el is hagyják a fészket. Kárpát-medencei elterjedése [ szerkesztés] Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakorinak számít. Magyarországon ma még erõs állomány, több mint kétmillió pár található, de a riasztó nyugat-európai trend számunkra is figyelmeztetõ jel, hisz a csökkenést sokkal könnyebb megelõzni, mint visszafordítani. Védettség [ szerkesztés] A Monitoring Központ szerint Biztos állományú faj [1] Ha a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján beadjuk azt a keresőkérdést, hogy Passer domesticus, akkor nem mint veszélyeztetettet, hanem " nem fenyegetett faj " megjelelöléssel tünteti fel.
A fej eleje, valamint a fejtető középső része barnásszürke, a szemtől kezdődő s a halántékon keresztül a tarkóig húzódó széles sáv szürke. Hasi oldalának egyéb alsó részei fehérek, az oldalak felé hamuszürkések. Farktollai sötétbarnák. Szeme barna, csőre fekete, de télen szürke, s csak a hegye sötétszínű; lába sárgásbarna. A hím a tojó és a fióka Életmódja [ szerkesztés] Többnyire magevő, egyes elméletek szerint a gabonatermelés terjedésével együtt jutott el nyugatra és északra, azonban opportunista fajként bármit fogyaszthat. Utódait előszeretettel táplálja különböző gerinctelenekkel magas fehérjetartalmuk miatt. Nálunk (Európa) nem vonuló. Házi veréb eszmei értéke 2020. Azonban a keleti alfajcsoport egyes alfajai ( P. d. bactrianus; P. parkini) igen. Bár a költési időszak alatt is szociális marad, monogám faj. Mind a két nem részt vesz a fészeképítésben és az utódgondozásban. Fészkét általában az épületek különböző üregeiben helyezi el azonban, faodvakba, gólyafészkekbe, valamint ritkán fák sűrű lombjaiba is költhet.
- Ezzel ellentétben feketerigó sohasem jelentkezik ilyen tömegesen! A zöld küllő (Picus viridis) jóval ritkábban látható, mint a nagy tarka harkály (Dendrocopos major), Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 50. A fiatalabb példány begye és háta feketén pontozott (korábban fotóztam ilyet), ez egy felnőtt tojó, a bajuszfoltja fekete, még a hímé piros lenne. - Ha megriad, hullámzó repüléssel röppen tovább a következő fára, ma minimum 5-6. fáig követtem, itt viszont kővé dermedten, mozdulatlanul pózolt, akár 4x hosszabb záridővel is lehetett vol A Zöld küllő (Picus viridis) a harkályfélék családjába tartozik, a nagy fakopáncshoz viszonyítva lényegesen ritkábban látható, Magyarországon védett madár, eszmei értéke: 50. - Már több Albumot készítettem róla, de relatíve alacsony érdeklődést váltottak ki korábbi fotóim. Kertészet/Madarak/Mezei veréb – Wikikönyvek. (A juvenilis, fiatal madár begye fekete-fehéren mintázott, mint a szárnyszegélye. (Piros bajusz-foltja alapján ez egy hím példány) Jellegzetes vijjogó hangjáról felismerhető, de igen gyorsan, alacsonyan tovareppen egy másik fára!
Amint ebbe a sorba kerültek a Magyarországon elő nem forduló, de az EU-direktívákban szereplő fajok mint a grönlandi fóka vagy az egyiptomi mongúz -, azok kereskedelmét és tartását szabályozandó. A természetvédelmi szervezetekkel alaposan egyeztetett rendelet jócskán átrendezte a sorokat: az eddigi 452 védett növény 180-nal gyarapodott, a 63 fokozott védelmet érdemlő faj közé 16 került be újonnan, a védett állatfajok száma 62-vel, 828-ra emelkedett, a fokozottan védetteké pedig 76-ról 137-re nőtt. A természetvédelemről szóló 1996. évi törvény szerint időnként felül kell vizsgálni a listát, hiszen egyes fajok bekerülnek a veszélyzónába, mások kikerülnek onnan. A legutóbb 1993-ban megállapított – azután kismértékben 1996-ban módosított – listán szereplő védett fajok közül kikerült a borz, mely az utóbbi harminc-negyven évben terjedt el, egyre több természeti kárt okoz, ezért eztán vadászati időszakban befogható, vadászható. Súlyos hatással van az időjárás a madarakra - HáziPatika. Ugyanígy járt a menyét, amelyet eddig csak az apróvadtenyésztő és a baromfitelepek közelében ritkíthattak.
John Bates, a Field Múzeum madarakkal foglalkozó kurátora és a tanulmány vezető szerzője szerint "amit látunk, az egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az éghajlatváltozás jelentős hatással van a madarak viselkedésére". Rengeteg madarat veszélyeztet a klímaváltozás. Fotó: Getty Images A Journal of Animal Ecology című folyóiratban megjelent tanulmány a 1880 és 1920 között, madártojásokról gyűjtött feljegyzésekre, valamint a Field Múzeumban dolgozó Bill Strausberger és a chicagói Illinois Egyetemen dolgozó Chris Whelan kutatására támaszkodott. Házi veréb eszmei értéke kalkulátor. A tanulmány szerint a madarak korábbi fészekrakása szoros összefüggést mutat a légköri szén-dioxid-szint emelkedésével, ami a globális felmelegedés egyik fő okozója. A madarak a fészkelést a tavasz más eseményeihez, például a növények rügyfakadásához és a rovarok számának növekedéséhez igazítják. Az éghajlatváltozás azonban felborította a megszokott ritmust: az Egyesült Államokban a medvék korábban ébrednek fel a téli álomból, a cseresznye-, őszibarack-, körte-, alma- és szilvafák pedig hetekkel korábban virágoznak, mint korábban.