"Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér. " Ezért kell tehát kivenni a kötelezők közül Az arany embert Tóth Krisztina szerint. Ilyesmire persze legfeljebb a magán Facebook-falán reagál az ember, a Válasz Online-on nem terveztünk írni róla – aligha újdonság, hogy jó írók is mondanak olykor butaságot. Nem csak velük: mindünkkel megesik. Amikor azonban azt látjuk, hogy épp a lényegre nem jut figyelem, akkor nem árt leszögezni ezt-azt. Tóth Krisztina és az Aranyember, avagy olvassunk, beszélgessünk, gondolkodjunk!. Tegnap a 444-en Szabó Borbála (vele készült korábbi podcastadásunk itt hallgatható meg) azon kesergett: a csúnya politika miatt támadják Tóthot. Azok mégpedig, akik nemzeti érzésük kifejeződését látják Jókai érinthetetlenségében. Aki persze egyáltalán nem érdekli őket, csupán a "politikapornó" szereplői ők – summáz Szabó.
A magyaroknak, úgy tűnik, nincs humorérzékük. A magyar pitbulltulajdonosok egy csoportjának egészen biztosan nincs. Tóth Krisztina költőt életveszélyesen megfenyegették Pitbull című verse miatt. Élet+Stílus: A nemi szerepek ábrázolása miatt Az arany embert és a Bárány Boldizsárt venné le a kötelezők listájáról Tóth Krisztina | hvg.hu. A mondóka 2007-ben jelent meg a Magvetőnél, Tóth Krisztina Állatságok című gyerekvers-kötetében. Nemrég bekerült egy harmadikosoknak szánt kísérleti tankönyvbe, amit néhány pitbulltulajdonos is olvashatott, mert azóta a költőnő fenyegető üzeneteket kap e-mailben, telefonon. Tóth Krisztina író, költő Fotó: Bielik István - Origo Nyáry Krisztián, a Magvető könyvkiadó igazgatója a facebookon reagált az esetre. Többek között ezt mondja: "Vannak, akik azt írják, hogy Tóth Krisztina semmit sem tud a pitbullok valódi természetéről, és a törvényekre hivatkozva a tanköny betiltását követelik. Ha mindez vicces lenne, azt mondanám, hogy a költő egy jogszabályt öntött versbe, hiszen amikor a vers keletkezett, javában érvényben volt – az Alkotmánybíróság által azóta belső jogi koherenciazavar miatt eltörölt – 35/1997.
Be akarja tiltani Jókait? Ki a felelős azért, hogy most mindenki irodalom kapcsán "anyázik" az interneten? Megválaszolunk mindent, amit tudni akar, de eddig nem mert megkérdezni Tóth Krisztina és a Jókai-rajongók összecsapásáról. Ez egy magyarázó cikk, tehát – hiába néz ki úgy – nem interjú. Az ügy kapcsán leggyakrabban felmerülő kérdésekre igyekszünk választ adni. Hogyan kezdődött? A Könyves Magazin Tizenegyes című sorozatában írókat kérdeznek arról, hogy mit olvasnak. A sorozat legújabb részéből kiderült, hogy Tóth Krisztina Sofi Oksanen A kutyafuttató című regényét olvassa, elemi hatással volt rá gimiben a Tonio Kröger, és Berg Judit Lengemesék című sorozatát venné fel a kötelezők listájára. Arra is válaszolt, hogy mit venne le a kötelező olvasmányok listájáról: Jókai Az arany ember című művét, illetve az alsósoknak ajánlott Bárány Boldizsár t. Jó, jó, de miért venné ki a kötelezők közül? Le is darálná a könyvet? Meg is indokolta a válaszát: "a nőalakok ábrázolása miatt. Mert mit tudunk meg róluk?
Az államtitkár beszélt arról is, hogy tavaly megjelent az új Nemzeti alaptanterv (Nat), és ha változik a tananyag tartalma, akkor logikus, hogy a számonkérés is változzon. De sietségre semmi ok, a magyarérettségi 2023-tól változik, az új rendszerben pedig először 2024-ben vizsgáznak a gyerekek. Jelenleg a Nemzeti Pedagógus Kar véleményezi a tervezeteket – tette hozzá Maruzsa Zoltán. A riporternek arra a felvetésére, hogy a Magyartanárok Egyesülete szerint 80 évvel ezelőtti szemlélet jelenik meg az elképzelésekben, azt mondta: a tárca olyan kompromisszumos megoldásra törekszik, ami a modernistáknak és a tradicionalistáknak is megfelel. A járványhelyzettel kapcsolatban az államtitkár megjegyezte: a nyugodtabb január után most a közoktatásban is érezhető az emelkedő esetszám, nőtt a rendkívüli szünetek száma, jellemzően egy-egy intézményben rendelik el egy hétre. Jelenleg az óvodák 9 és az általános iskolák 16 százalékában van rendkívüli szünet. Az idei érettségit továbbra is a hagyományos módon – írásbeli és szóbeli számonkéréssel – tervezik megtartani.
De a bibliai, az ószövetségi történetek nőalakjai vagy Mária Magdolna története sem menne át ezen a vizsgán. A kötelező irodalmakkal és az érettségivel kapcsolatos vitákat érdemes tágabb kontextusban nyomon követni.
Emellett maga is anya. Valószínűleg van mi alapján véleményt mondania. De beleállt egy ügybe, akkor miért csodálkozik a reakciókon? Nem állt bele ügybe. Egy körkérdésre válaszolt. Ráadásul politikai színezetű ügybe! Nem is politikai az ügy, az viszont érdekes, hogy éppen olyan felhördülés, barikádharc és méltatlan hangnem uralkodik a kommentfalakon, mint az SZFE- vagy Meseország-ügyek esetében. No igen, de kötelező olvasmányokat mégsem írunk csak úgy felül! A kötelező olvasmányok listája nincsen kőbe vésve. Az új Nemzeti Alaptantervben is változott a diákok által olvasandó könyvek köre: bekerült Wass Albert és Nyírő József, csökkent Radnóti Miklós súlya, már nem kötelező az egyetlen Nobel-díjas regény, a Sorstalanság, és nem muszáj elolvasni a modern irodalom egyik csúcsának tartott Iskola a határon t Ottlik Gézától. De a kötelező olvasmányok körének muszáj változnia. Nem ideológiák mentén, hanem azért, mert létezik kortárs irodalom is, és ahogy a fizikaoktatást sem hagyjuk abba a 18. század vívmányainál, úgy az irodalomoktatásnak is fel kellene zárkóznia a kortárs aki.
E Szilveszter, a Corvin-lánc Testület elnöke is. Melocco Miklós az elismerés átvétele után elmondta, az összes ezt megelőző kitüntetésnél többet jelent számára a Corvin-lánc. Azt is mondta, hogy egy ilyen elismerés azt jelenti, hogy a kitüntetett még többel tartozik magának és a magyar államnak, mint eddig: "Dicséret ért eddigi munkáimért, ezt kell tovább vinni még jobban, tökéletesebben vagy szebben" - mondta. A Corvin-lánc kitüntetés nevét adó I. Mátyás királyról Melocco Miklós a budai várba és Székesfehérvárra is készített emlékművet. Melocco Miklós is átvette a Corvin-láncot | Demokrata. Mint elmondta, sokan várják "egy új Mátyás király" megjelenését, ma azonban más időket élünk, és a fegyvereknél talán már fontosabb a jog. "Hátha így is el lehet érni azt, amit Mátyás elért" - mondta Melocco Miklós. Corvin-lánc A Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítésében szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál, a kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet.
Melocco Miklós az elismerés átvétele után elmondta, az összes ezt megelőző kitüntetésnél többet jelent számára a Corvin-lánc. Egy ilyen elismerés azt jelenti, hogy a kitüntetett még többel tartozik magának és a magyar államnak, mint eddig – közölte. "Dicséret ért eddigi munkáimért, ezt kell tovább vinni még jobban, tökéletesebben vagy szebben" – fogalmazott. A Corvin-lánc kitüntetés nevét adó I. Melocco miklós felesége öngyilkos. Mátyás királyról Melocco Miklós a budai várba és Székesfehérvárra is készített emlékművet. Mint elmondta, sokan várják "egy új Mátyás király" megjelenését, ma azonban más időket élünk, és a fegyvereknél talán már fontosabb a jog. "Hátha így is el lehet érni azt, amit Mátyás elért" – fogalmazott Melocco Miklós. A Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítésében szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál, a kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet. A Corvin-kitüntetéseket Horthy Miklós kormányzó alapította Magyarország mecénás királyának, Hunyadi Mátyásnak az emlékére 1930-ban.
Később barokkizáló színpadszerű Ady-oltár ában a halott Adyt körülvevő figurákból (pl. : Latinovits, Willendorfi Vénusz) egész panoptikumot hoz létre. A színpadiasság, valamely történeti stílusra való utalás (posztmodern gondolkodás) jellemzi 1990-ben felállított székesfehérvári Mátyás-emlékmű vét is. Kőből, illetve márványból faragott nagyszabású kompozíciójaként valósult meg a 90-es évek második felében a szegedi, jelképerejű ' 56-os emlékmű és a budapesti Kerepesi-temető Antall József-síremléke. Szobrászati munkássága mellett jelentősek grafikai művei: rajzai és sokszorosított lapjai. Irodalom BOLGÁR K. : (kat., bev. tan., ~ és Sváby Lajos kiállítása, Műcsarnok, 1967) SZABÓ GY. : Melocco megbizatása, Élet és Irodalom, 1972. január 22. RÓZSA GY. : Hungarian variations on grand art, op art and pop art, New Hungarian Quarterly, 1972 PETÉNYI K. : Deheroizált emlékművek, Művészet, 1973/4. VADAS J. : Zseniális hanyagságok, Élet és Irodalom, 1975. szeptember 6. A reneszánsz kőfaragó Rt. elnöke – Kő kövön maradt | 24.hu. LÓSKA L. : A megfáradt Ady, Új Forrás, 1981/2.
Szerző: Kopócsy Anna 1955-1961: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Gyenes Tamás, Mikus Sándor és Pátzay Pál. 1966: Stúdió-díj; 1973: XIV. Szegedi Nyári Tárlat fődíja, Szeged; 1975: Munkácsy-díj; 1982: érdemes művész; 1985: Neugeld Anna Alapítvány díjazottja; 1987: Podmaniczky-díj; 1988: Kossuth-díj; 1998: Magyar Örökség Díj. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Életének jelentős részét Zsámbékon tölti. 1962 óta rendszeresen kiállító művész. Emellett számos művészettörténeti szakcikk szerzője. A hazai figurális szobrászat egyik legfontosabb képviselője. Munkáinak legjellemzőbb anyaga a gipsz, gyakran használja direkt öntvényként is. Melocco miklós felesége 2020. Számos köztéri szobor alkotója. Híres költők, ismert történelmi személyek megjelenítésénél a szokásos ábrázolási konvenciókat elhagyja. Így például az Ady: A halottak élén című, padon ülő alakot megjelenítő szobrának apropóját Ady utolsó, Emil Isaac által készített fényképe adta. A szobor elsősorban a költő archetípusát megteremtő, Csorba Géza Ady-szobrával szemben a fotónak megfelelően az esendő, halálos beteg költőt jeleníti meg.
Tanulmányok 1955−1961: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest Oktatói tevékenység 1990−: Magyar Képzőművészeti Egyetem, címzetes egyetemi tanár Művészeti szervezeti tagság 1961–: MKISZ (Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja), később MAOE, tag Magyar Szobrász Társaság 1992–2011: MMA társadalmi szervezet tagja 1998−2001: Nemzeti Kulturális Alapprogram főbizottság, tag 2001–: Académie Européenne des Sciences, des Arts et des Lettres, tag (Párizs) 2011–: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag