A növény a múltban a népi táplálkozásban is jelentős szerepet játszott. A kukoricalevelek felhasználása A csövek fedőleveleit, a csuhét (sústya, sústyi) a múltban sokféleképpen hasznosították. Különböző tárgyakat: lábtörlőt, kenyérkosarat, papucsot, szatyrot készítettek belőle, székeket, dikókat fontak be vele. Valaha az érett csöveket kézzel szedték – törték –, és otthon fosztották. Fosztáskor a csuhéból kiválogatták a szép fehéret és puhát. Téli estéken széket, kosarat fontak, a gyerekek pedig játékokat készítettek maguknak belőle. Fonáshoz a lófogú kukorica volt a legalkalmasabb. Ennek a fedőlevele hosszú, meglehetősen puha, selymes és szép fehér. A csuhé felhasználása a gyékényterületek csökkenésekor lendült fel. Gyékény - KatBo Réka. A mocsarak lecsapolásával kevesebb lett a gyékény, megnőtt viszont a termőterület, amelyen a gabonaneműek mellett egyre több kukoricát vetettek. Az addig gyékényből készült tárgyakat kukoricacsuhéból levőkkel kezdték helyettesíteni. Az I. világháború után felerősödött ez a folyamat, háziipari szövetkezetek is létrejöttek.
Itt született és szülőfalujában él Török Gizella, akinek gyékényből szőtt pompás tárgyait nemcsak hazánkban, hanem Nyugat-Európában és a tengeren túl, az USA több nagyvárosában is megcsodálhatta a közönség. Egyedi alkotásai a gyékényes mesterség kiemelkedő remekei, igazi mesterművek. Itt születtem, ahol a gyékényfeldolgozásnak több mint ezer éves hagyománya van, Tápén majdnem minden család foglalkozott ezzel az ősi mesterséggel. Már kisgyermekként rácsodálkoztam a gyékényszövésre, de a gyékényből szatyor helyett mindig valami mást, valami "többet" szerettem volna készíteni – meséli Török Gizella, a tősgyökeres tápai. Jubilált a várhosszúréti kézműves gyerektábor | ma7.sk. A művésznő szülei és nagyszülei is gyékényszövéssel foglalkoztak, tőlük tanulta meg az ősi kézműves mesterség alapjait. A szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola kerámia szakára járt, ahol gyakran jelent meg vállán átvetett, maga készítette gyékény táskáival, melyek alapanyagát valódi bőrcsíkokkal kombinálta, színesítette. Gizellában már tizenévesen sokszor felmerült a gondolat, alkalmas lehetne ez a csodálatos alapanyag nemcsak szatyrok és szőnyegek, hanem más tárgyak – akár képzőművészeti alkotások – nyersanyagának is.
Intézmény nyilvántartásba vételi száma: E/2020/000301 Képzés nyilvántartásba vételi száma: 02143005 A gyékénykötés a csuhé és a szalma megmunkálása a kihalóban lévő mesterségek közé tartoznak. Már csak elvétve találunk olyan idős mestert, akitől ezek a mesterségek elsajátíthatók. Ezért tartjuk fontosnak újra meghirdetni a gyékény, szalma, és csuhétárgykészítő szakmai képzést. A mesterségek alapanyagai a természetben megtalálhatók, gyűjthetők és mivel kevés eszközzel és sokféle egyszerű eljárással is megmunkálhatók, már korán sikerélményt hoznak a kezdőnek is. Az elkészülő tárgyak jó illeszkednek mai tárgykultúránkba is, meleg színük, természetes tapintásuk otthonunkba hozzák a természet egy kis darabját. Ízelítő a képzés anyagából - tárgyak és technikák • Csuhé: Játékok, ünnephez, jeles naphoz kapcsolódó tárgyak, fonás, sodrás, kötözés alkalmazásával • Edényalátétek hármas fonással, pödréssel. • Pödréssel készült kerek, ovális kosarak, szatyrok különféle mintával, kezdéssel • Gyékény: Játékok, bábok ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó tárgyak kötözéssel fonással.
– Milyen terveitek vannak a jövőre nézve? – kérdeztük Sexty Ildikó matajitól, a kézműves műhely vezetőjétől. – Az a terv, hogy rekonstruáljuk a rostkender feldolgozásának teljes folyamatát kenderáztatóval, tilolóval, rokkával, a fonal megszövésével, annak rendje- és módja szerint. Sokat tanultunk a beregdaróci kendermúzeumban, de továbbra is szívesen fogadunk minden tapasztalatot a kender feldolgozásával kapcsolatban. Emellett szeretnénk, ha egyszer majd egy itteni juhnyáj szolgáltathatná a gyapjúfeldolgozás alapanyagát. (Az interjút készítette: Rév Szilvia & Kun András) Tags: Kézművesség Szilvia
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és elnöksége az alábbi kijelölésekről határozott. Legfőbb testületek, tisztségviselők: Vezető tisztségviselők Elnökség A Budapesti Ügyvédi Kamara kijelölt elnöke: Kijelölt főtitkára: Kijelölt titkárai: dr. Papp Géza dr. Subasicz Éva dr. S. Szabó Péter A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének hatáskörébe tartozott feladatok ellátásra a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökségét jelölte ki.
7621 Pécs, Ferencesek utcája 7/B. Pest Megyei Ügyvédi Kamara 1132 Budapest, Visegrádi utca 3. II/1. Somogy Megyei Ügyvédi Kamara Pongráczné dr. Csorba Éva 7400 Kaposvár, Bajcsy Zsilinszky utca 5. (82) 510-454, (30) 526-8576 6722 Szeged, Gutenberg utca 4. Tolna Megyei Ügyvédi Kamara 7100 Szekszárd, Garay tér 14-16. II/O. Vas Megyei Ügyvédi Kamara 9700 Szombathely, Fő tér 23. II/12. Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara 8200 Veszprém, Szabadság tér 15. Zala Megyei Ügyvédi Kamara 8900 Zalaegerszeg, Várkör 9. (92) 312-659, (20) 314-0925
Ezt az oldalt éppen frissítjük az évközi változásokkal. Addig pillantson bele a az idei éves közgyűlés elnökségi beszámolójának 5-6. fejezeteibe, amely áttekintést adott a a jogalkotásban való közreműködés, az érdekvédelem, az ügyvédtámogatás 2014. évi főbb mozzanatairól. A közgyűlések anyagait és a beszámolót a "kamaránk" menüpont alatt találhatja meg:
05 (aktív); MV-É 04-0004 Lejár: 2026. 05 (aktív); MV-É-M 04-0004 Lejár: 2026. 05 (aktív); 5600 Békéscsaba, Péky u. 7. Békés Megyei Építész Kamara 10-0254 Abkarovits András József É 10-0254 Lejár: 2023. 01 (aktív); 3300 Eger, Neumayer u. 2. Heves Megyei Építész Kamara 10-0001 Abkarovits József É/1 10-0001 Lejár: 2022. 12. 10 (aktív); 3300 Eger, Neumayer u. 2 13-1073 Abonyi Péter É3 13-1073 Lejár: 2017. 01 (Szüneteltetett); ME-É 13-1073 Lejár: 2024. 02 (aktív); ME-M 13-1073 Lejár: 2024. 02 (aktív); MV-É 13-1073 Lejár: 2024. 02 (aktív); 2612 Kosd, Almahát u. 1. Pest Megyei Építész Kamara
Üdvözöljük elektronikus ügyintézési felületünkön!
0 Ismertetők Ismertető írása Információ erről a könyvről