És akinek kevés ideje van hátra, az retteghet, de nem csupán egy bekövetkező balesettől, vagy hirtelen rosszulléttől – ilyenkor jönnek a szellemek. A Végső állomás pont azért volt félelmetes, mert a Halált nem megtestesült csuklyás entitásként mutatták be, hanem a véletlenek és apró láncreakciók sorozataként, ami elől képtelenség megszökni. A lusta forgatókönyvírók itt azonban ezt a paranormálissal hidalták át. És ha ez még nem lenne elég, ezek a rusnya démonok a számláló lejárta előtt is folyamatosan csesztetik a hősöket, csupán azért, hogy az ostobának nézett közönség is ellegyen addig valamivel. Amellett, hogy a Halálod appja fantáziátlan hatásmechanizmussal rendelkezik, kifejezetten kérdéses a moralitása is. Központi szerepet kap a rezidensként dolgozó főhős, Quinn (Elizabeth Lail a You című sorozatból) zaklatása is, főnöke (Peter Facinelli az Alkonyat ból) által, mely egy vissza-visszatérő eset korunk filmjeiben a 2017-es botrányok óta. A közeledési jeleket nem értő, hatalmával visszaélő és fenyegető orvos bár fizikailag nem abuzálja a lányt, ki akarja tenni új munkahelyéről – ez pedig bőven elég ahhoz, hogy Quinn feljogosítva érezze magát a férfi megöléséhez.
Láthatunk a Halálod appjá nál ijesztőbb horrorfilmet idén, de ostobábbat biztosan nem. Emlékeztek még a Végső állomás ra? Ez az öt részt megélt horrorsorozat, ha nem is volt egyenletes minőségű (vagy sokak számára egyáltalán jó), valamit nagyon tudott: világos szabályrendszert épített fel magának, így a néző képes volt 100%-ban követni azt, ki lesz a következő áldozat. A nagybetűs Halál, mely egy kozmikus kód szerint jön el érted, hozva ezzel fenyegetést és állandó parát minden hétköznapi cselekedetre, míg végül maga a félelem sodor végzetes helyzetbe – ezt képesek voltak minden alkalommal szállítani, és nem is igazán kellett jump scare hozzá. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! A Halálod appja is hasonló alapokról indul. Eleve olyan terepre tévedt az STX Entertainment horrorja, ami korábban is kiválóan működött híres elődök számára. A mediatizált világban a televízió ( Videodrome, Poltergeist), a videókazetta ( A kör, V/H/S), vagy a vonalas és mobiltelefonok ( Ismeretlen hívás, Don't Hang Up) már kitermelték a maguk filmjeit, és egyenként borítottak sötét fátylat a mindennaposan használt eszközeinkre.
Akarod tudni, mennyid van hátra? Napjainkban szinte együtt élünk az okostelefonunkkal, appok követik nyomon a napirendünket, a fittségünket, a szerelmi életünket. Ha kijön egy új applikáció, arra mindenki egyből rákattan. De mi történik akkor, ha egy app azt is megmondja, mikor fogunk meghalni? Qiunn (Elizabeth Lail) miután barátai unszolására letölti a népszerű Halálod appját, döbbenten látja, hogy már csak 2 napja van az életből. Miközben a visszaszámlálón peregnek a percek és a rémült lány versenyt fut az idővel, hogy túlélje a számára kijelölt haláli határidőt, egy sötét alak is a nyomában liheg. De vajon Quinn ki tudja cselezni a végzetét? Jegyárak 2D-s filmekre: Teljes: 1380 Ft; Kora délutáni kedvezményes jegy (h-p. 16:00-ig). : 1160 Ft; Szenior jegy (65 év felett szem. ig. felmutatásával), diákjegy és fogyatékkal élő jegy csak diákigazolvány, vagy SINOSZ, MVGYOSZ, MEOSZ, AOSZ, MACIE igazolvány felmutatásával: 1160 Ft; Junior jegy 16 éves korig (16, 18 és magasabb korhatár besorolású filmre nem váltható): 1160 Ft. Filmünnep: október 24- október 27- ig Kedvezményes jegyárak: 2D: 900 Ft 3D: 1350 Ft (szemüveg nélkül 1100 Ft)
Kedvencelte 3 Várólistára tette 86 Kiemelt értékelések Törpillaa 2020. március 10., 00:46 Nem volt olyan rossz, de annyira nagyon jó sem. Kicsit többet vártam volna, több izgalmat, de szórakoztató is volt, meg eléggé kiszámítható is, a szereplők jók voltak. Nem volt olyan ijesztő vagy félelmetes, izgi volt azért. spoiler De a démonos részek azok jók voltak, izgisek, a nyomulós doki már nem annyira. A pap elég jó volt. :-D A vége sem volt rossz, spoiler Remélem nem csinálnak még egy részt. :-D 2 hozzászólás Nihilchan 2020. január 12., 01:36 Az ötlet nem rossz, a megvalósításban viszont vannak felesleges és erőltetett dolgok. Én szeretem, ha egy horrornak megvan a maga baljós hangulata (azt már rég nem várom el, hogy ijesztő is legyen), de ez erre a filmre nem jellemző. Szórakoztató, egyszernézős, semmi extra. A pap karakterét bírtam. Dombi_Petra 2020. január 24., 15:52 Nem volt szerintem nagy durranás. Az alapötlet tetszett, annak örülök, hogy nem volt ijesztő, mert össze***** volna magam az tuti.
Tény azonban, hogy Greenaway Rembrandt álomjelenetét egyfajta fordított logika szerint ábrázolja, sötét előtérrel, és intenzíven világos háttérrel. A festő először a sötétségből bontakozik ki számunkra, a vakságból tör elénk a fényre, mindeközben ellenpontozva azzal az erős háttérfénnyel, mely szinte kifakítja a teret. Dean R. Koontz: A sötétség szeme (Animus Kiadó, 2007) - antikvarium.hu. Ez az irrealizált világosság viszont nem tűnik valódi alternatívának a sötétséggel szemben, mert benne elmerülve legalább olyan nehéz a látás, mint a tér éjfekete foltjain át, hiszen a fényesség maga is szó szerint "vakító". (folytatása következik) Éjjeli őrjárat / Nightwatching Színes, kanadai-francia-német-lengyel-holland-angol életrajzi film, 134 perc, 2007. Rendező, forgatókönyvíró: Peter Greenaway Szereplők: Martin Freeman, Emily Holmes, Eva Birthistle, Jodhi May, Toby Jones
140. január 2., 12:30 Ha az ember pusztán élvezetből öl, vagy valamilyen őrült elképzelés érdekében, az valóban kegyetlenség, őrültség. Amit mi teszünk, az egészen más. A létfenntartás az egyik legerősebb ösztönünk. A sötétség szeme film. Belénk van kódolva a túlélés, még akkor is, ha ezért valakit meg kell ölnünk. 308. január 2., 13:11 Nem akart meghalni, csak tudni akarta, milyen lehet halottnak lenni. Minden alkalommal, hogy megölt valakit, úgy érezte, mintha újabb köteléket hozott volna létre a túlvilággal, és remélte, hogy egyszer, ha már elég ehhez hasonló köteléket gyűjtött össze, megadatik neki, hogy megnézhesse, milyen a világ a túloldalról. Egy napon, amikor az egyik áldozata sírja előtt áll, a megölt személy majd hirtelen kinyújtja kezét a sírból, és elviszi oda, ahol megtapasztalhatja, milyen a halál. 404. oldal Hasonló könyvek címkék alapján Stephen King: Coffey a halálsoron 98% · Összehasonlítás Robert McCammon: Egy fiú élete 95% · Összehasonlítás Dennis Lehane: Viharsziget 90% · Összehasonlítás Stephen King: Állattemető 90% · Összehasonlítás Stephen King: Kedvencek temetője 89% · Összehasonlítás Stephen King: Dolores 88% · Összehasonlítás Stephen King: Tóparti kísértetek 87% · Összehasonlítás Stephen King: Halálos árnyék 86% · Összehasonlítás Dan Wells: Nem akarlak megölni 94% · Összehasonlítás Riley Sager: Várj, amíg sötét lesz 93% · Összehasonlítás
A látványt így leginkább a hangulati dominanciát megtámogató szín- és fényhasználat emeli ki a filmnyelvi játékok helyett, így válik az Éjjeli őrjárat erősen képzőművészeti és teátrális filmmé. Más önidézet is felüti a fejét az Éjjeli őrjárat ban, ugyanis Rembrandt és Neville, A rajzoló szerződésé nek hőse hangsúlyozottan hasonló alkotásfilozófiai ars poetica-problémákat él át. A sötétség szeme film 2017. A vakság és meglátás kettős létezése a művészben mindkét karaktert nyomasztja, ám Rembrandt a greenway-i ítélet szerint mégis feloldozást nyer, minden bizonnyal azért, mert ő tudatában is van látása korlátainak. Peter Greenaway: A rajzoló szerződése Az Éjjeli őrjárat "whodunit"-elemekhez – avagy kicsit ismét A rajzoló szerződésé nek szüzséjéhez – visszaforduló sztorija a Rembrandt-csoportportréra összpontosít. A holland csoportkép- és portréfestészet hagyományaival egyaránt szakító festmény egy összeesküvést örökít meg, akárcsak annak idején Neville grafikái, illetve Thomas fotói Antonioni Nagyítás ában. Rembrandt azonban – ellentétben Neville-lel – történetet akar elmesélni festményével, legalábbis a greenaway-i fikció szerint, ám az összeesküvés vizuális kódjai érvénytelenné válnak azáltal, hogy a főhősök nem teremtenek szemkontaktust a nézővel, avagy elleplezik, hogy tudatában vannak a nézői figyelemnek, tehát színészként viselkednek a festmény kontextusa által teremtett "színházban".
Az 5. századtól tisztelt vértanú szűz a vakok, szemfájósok, torokfájástól szenvedők, az utcanők és menyasszonyok védőszentje lett, ünnepének pedig december 13-át tették meg. Ez a nap a Gergely-naptár 1582-es életbe lépése előtt használt Julián-naptár szerint az év legrövidebb napja, a téli napforduló ünnepe volt. Magát Luca nevét is szokás a fényt jelentő latin lux szóval összefüggésbe hozni, egyes helyeken úgy is nevezték, hogy a fényt hozó, Svédországban ilyenkor például mindenhol örömtüzeket gyújtottak. Luca aztán idővel a boszorkányok napja lett, hiszen a hosszú éjszaka miatt a gonosz erők ilyenkor árthatnak a legtöbbet varázslataikkal. A naphoz számos hiedelem és népszokás kapcsolódik. Sötétség délben on Apple Books. A tél közepének tartották, s nők számára úgynevezett dologtiltó nap volt, mert ilyenkor mindenhol boszorkányok leselkedtek. Ezen a napon tilos volt dolgozni, tüzet gyújtani, kenyeret sütni és varrni, mert büntetésből Luca bevarrta a tyúkok "tojókáját". Nem volt szabad fonni, szőni sem, mert úgy tartották, Luca összekeveri a fonalat, kóccá változtatja és kócot tesz a vétséget elkövető eszének helyére.
Végül 1850. február 19-én Ludwig Hauk alezredes, Bem tábornok hadsegéde zárta a tábornoki megtorlások sorát. Ha már emléket állítunk a vértanúságot vállaló hősöknek, akkor mindegyikükről meg kell emlékeznünk, mindegyiküknek meg kell adnunk az emlékezés tiszteletét. A szabadságharc leverését követően ők négyen is az életükkel fizettek azért a nemes eszméért, amiért a tizenhárom társuk. Mint ahogy illik megemlékezni azokról a hősökről is, akik arra kényszerültek, hogy az emigrációt válasszák a hazájuk helyett. Akiket távollétükben ugyancsak halálra ítélt a Habsburg abszolutizmus. Bem József, Klapka György, Kmetty Károly, Mészáros Lázár, Perczel Mór, Türr István, Vetter Antal. Csak néhányan a sok közül. Ők is hősök és áldozatok voltak. "Az egész város sötét" – a kormány szerint az Elios-ügy az önkormányzatok felelőssége | 24.hu. Különös tekintettel arra, hogy hiába volt 1867-ben kiegyezés, az emigránsokat továbbra is ellenségnek tekintette és (némelyiküket) titkosrendőrséggel figyeltette az osztrák birodalom. Ezért nem csak október 6-áról és nem csak a tizenhármakról kell emlékeznünk.
És Mel Gibson is jó: mivel Campbell a gyász bemutatását nem erőlteti, marad az elszánt, forrongó dühvel nyomozó és öldöklő apa képe, erre pedig bőven elég a színész mégoly szűkös eszköztára is. Más kérdés, hogy nyolc év után tehetett volna magának és a rajongóinak annyi szívességet, hogy ne egy erősen közepes filmmel térjen vissza.