Éves stresszteszt Az uniós jog alapján az EKB-nak kötelező legalább évente egyszer stressztesztelnie a felügyelt bankokat. A vizsgálat eredménye fontos adalék a tárgyévi SREP-folyamathoz. Tőkekövetelményekről szóló irányelv (100. cikk) Az EBH EU-szintű stressztesztjei és a SREP-stressztesztek Az EBH kétévente végez az egész unióra kiterjedő stresztesztelést, együttműködve az EKB-val, az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) és a nemzeti felügyeletekkel. A minta az EKB által közvetlenül felügyelt legnagyobb jelentős bankokból áll. Az EBH módszertanát és tábláit használjuk, a forgatókönyveket és az alapvető feltevéseket pedig közösen dolgozzuk ki az EBH-val, a KBER-rel és az Európai Bizottsággal. Az EBH mind az összesített, mind az egyéni eredményeket közzéteszi. Az olyan években, amikor az EBH az egész EU-ban stresszvizsgálatot végez, az EKB maga azokat a közvetlenül felügyelt bankokat teszteli, amelyek kimaradnak az EBH uniós tesztjeiből. A teszt az éves SREP-folyamat része, és az EBH módszertanát alkalmazza úgy, hogy a kisebb bankoknál szükség szerint kiigazítja az adatokat, lehetővé téve így az arányos bánásmódot.
Sajtóközlemény: Az EKB megállapítása szerint az euroövezeti bankok összességében biztos likviditási helyzetben vannak, bár egyes sérülékenységek további figyelmet igényelnek Prezentáció: A likviditási kockázat érzékenységi elemzése – a 2019. évi stresszvizsgálat végeredménye Gyakori kérdések a likviditási kockázat érzékenységi elemzéséről, azaz a 2019. évi stressztesztről Felügyeleti hírlevél: Az EKB vizsgálja a bankok likviditási kockázattal szembeni érzékenységét Az átfogó értékelés részét képező stressztesztek A stresszvizsgálat az átfogó értékelés két pillérének egyike. Utóbbi olyan pénzügyi állapotfelmérés, amelynek segítségével biztosítható, hogy a bankok kellő tőkével rendelkezzenek a lehetséges pénzügyi megrázkódtatások átvészeléséhez. Átfogó értékelésre a következő esetekben kerül sor: amikor a bankot jelentőssé minősítik, és ezzel az EKB közvetlen felügyelete alá kerül; amikor szoros együttműködés jön létre az euroövezeten kívüli uniós tagállam és az EKB között; vagy eseti alapon, amikor rendkívüli körülmények miatt ilyen értékelésre van szükség.
A szóban forgó stressztesztek az EBH stresszvizsgálati módszertanán alapulnak, azonban a hitelintézetek egyedi körülményeit figyelembe véve módosíthatók. Az EBH stresszvizsgálati módszertana Makroprudenciális célú stressztesztek Az EKB makroprudenciális és pénzügyi stabilitási célból is végez stresszvizsgálatot, amely az egyes bankok helyett jellemzően rendszerszintű hatásokra irányul, és felülről lefelé (a bankok bevonása nélkül) halad. Az eredményeket rendszeresen közzétesszük a pénzügyi stabilitási jelentésekben és a makroprudenciális hírlevelekben. Ezt az oldalt folyamatosan aktualizáljuk az EKB által végzett stresszvizsgálatok legfrissebb munkafolyamatai alapján. Ebben a szekcióban található oldalak
Ezen marketingkommunikáció a legnagyobb gondossággal, tárgyilagossággal készült, bemutatja azokat a tényeket, amelyek a szerző számára a készítés időpontjában ismertek voltak, valamint mindenféle értékelési elemtől mentes. A marketingkommunikáció az Ügyfél igényeinek, az egyéni pénzügyi helyzetének figyelembevétele nélkül készül, és semmilyen módon nem terjeszt elő befektetési stratégiát. A marketingkommunikáció nem minősül semmilyen pénzügyi eszköz eladási, felajánlási, feliratkozási, vásárlási felhívásának, hirdetésének vagy promóciójának. Az XTB S. nem vállal felelősséget az Ügyfél ezen marketingkommunikációban foglalt információk alapján tett cselekedeteiért vagy mulasztásaiért, különösen a pénzügyi eszközök megszerzéséért vagy elidegenítéséért. Abban az esetben, ha a marketingkommunikáció bármilyen információt tartalmaz az abban megjelölt pénzügyi eszközökkel kapcsolatos eredményekről, azok nem jelentenek garanciát vagy előrejelzést a jövőbeli eredményekkel kapcsolatban.
Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje is még december elején azt nyilatkozta, hogy szerinte van esély 2021-ben összegyűjteni a 200 ezer aláírást. Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke nyilatkozata alapján számolt be arról a, hogy a tervek nem jöttek össze, december 29-éig mindössze 55 ezer aláírást sikerült összegyűjteni. Aláírásgyűjtés a Széll Kálmán téren 2022. 01. 11-én. Fotó: A Momentum korábban 30 napos határidőn belül végzett a Nolimpiával Budapesten A budapesti népszavazási kezdeményezés célja a budapesti, 2024-es nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázat visszavonása volt, amelyet a Momentum még mozgalomként kezdeményezett. Az első 10 nap alatt 70 ezer aláírás gyűlt össze 2017 januárjában a Momentum akciójában – nyilatkozta anno az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban a Momentum sajtóreferense. Megkezdte az aláírásgyűjtést az ellenzék | Magyar Hang | A túlélő magazin. A népszavazás kiírásához 30 nap alatt – február 17-ig – 138 ezer érvényes aláírást kellett összegyűjteni. A Momentum Mozgalom képviselői 2017. február 17-én végül 266 151 aláírást nyújtottak be a Fővárosi Választási Irodának, a gyűjtést szervezetten az LMP, a Párbeszéd és az Együtt segítette.
Az új alaptörvénnyel egy időben, jövő év január elsején léphet hatályba az az új szabályozás, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) készített elő a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat módosítására. 2011. május 26. csütörtök 13:15 - HírExtra A tervezet célja többek között a "komolytalan népszavazási kezdeményezések" kiszűrése és a jogorvoslat erősítése - tájékoztat a kormányzati portál. Az új szabályozás - olvasható a - egységes szerkezetbe foglalná az eddigi szétaprózott jogszabályokban foglaltakat, kiszámíthatóan és egyértelműen szabályozná a népszavazási intézményrendszert, egységesítené az országos és a helyi kezdeményezések eljárási szabályait, valamint meghosszabbítaná a jogorvoslati határidőket. Népszavazás aláírásgyűjtés szabályai videa. Ha a kormány jelenlegi formájában fogadja el a tervezetet, az Európai Parlament és a Tanács döntése értelmében Magyarországon is lehetőség lesz az uniós szintű kezdeményezés támogatására, továbbá orvosolnák az Alkotmánybíróság által 2005-ben és 2006-ban a népszavazás kezdeményezésével és lebonyolításával kapcsolatban megállapított alkotmányos mulasztásokat is.
chevron_right Legyen-e hosszabb ideig álláskeresési járadék és Fudan egyetem? Kezdődhet az aláírásgyűjtés a népszavazáshoz hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // MTI 2021. 12. 09., 08:13 Frissítve: 2021. 09., 05:39 A Kúria szerdán hitelesítette a Fudan egyetemre és a 270 napos álláskeresési járadékra vonatkozó népszavazási kezdeményezéseket – derül ki a legfelsőbb bírói testület honlapján közzétett határozatokból. Népszavazás aláírásgyűjtés szabályai teljes film magyarul. Karácsony Gergely főpolgármester júliusban jelentette be, hogy öt kérdésben népszavazást kezdeményez. Ezek közül kettőt hitelesített augusztus végén a Nemzeti Választási Bizottság. Az egyik így szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen? " Ezt azonban a kérdés költségvetési vonatkozásaira, illetve egyértelműség hiányára hivatkozva megtámadták, így került az ügy a Kúria elé.
A volt pártelnök arról is beszélt, hogy nem tartja kizártnak, hogy egy napon visszatér majd a pártpolitika világába. Országos népszavazást legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére lehet elrendelni. Az azonban szabályozva van, hogy milyen témákban lehet kérdést/kérdéseket feltenni. Például az alkotmány, az alkotmány módosítása ügyében, illetve a költségvetéssel, az adókkal, illetékekkel, vámokkal kapcsolatban nem kezdeményezhető referendum. HírExtra - Változnak a népszavazás kezdeményezésének szabályai. Ugyanakkor az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. A felsorolt szabályok nem érintik az online népszavazást, ugyanis semmilyen jogi és törvényi következménye nincs, csak egy informális véleménynyilvánító kezdeményezés. A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben, vagyis jelenleg nem tartható országos és helyi népszavazás sem.
Referendumot a testületi tagok legalább negyede mellett az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választó kezdeményezhet (legalább tíz, legfeljebb huszonöt százalék). A törvény a helyi referendum kezdeményezésének szabályait az országos kezdeményezés mintájára állapítja meg, így a jegyző helyett a helyi választási bizottság feladata lesz a kérdés előzetes hitelesítése, az összegyűjtött aláírásokat pedig a polgármester helyett a helyi választási bizottsághoz kell benyújtani. Jövőre megváltoznak a népszavazások szabályai. A formai ellenőrzés A hitelesítésre benyújtott kérdések előzetes formai ellenőrzését az Országos Választási Iroda vezetője végzi. Ha a kérdés formai szempontból nem megfelel ő, erről határozatot hoz, és tájékoztatja a szervezőt, akinek így lehetősége nyílik arra, hogy a kérdés vagy az aláírásgyűjtő ív kijavításával érdemi elbírálásra alkalmassá tegye, a kezdeményezését. Az ismételten benyújtott kérdést már nem vizsgálhatja az Országos Választási Iroda vezetője, azt minden szempontból az Országos Választási Bizottság bírálja el.
Kivétel ez alól a szükséges számú választópolgári támogatás meglétének hiánya, amit a komolytalan kezdeményezések kiszűrése indokol. Ez az eljárás nem jelent érdeksérelmet a szervezőnek, valójában inkább segítséget nyújt számára a kezdeményezés helyes benyújtásához, ugyanakkor az Országos Választási Bizottságot tehermentesíti a formai hibás és komolytalan kezdeményezések tömegétől. Annak érdekében, hogy az Országos Választási Iroda vezetőjének — jogorvoslattal meg nem támadható – döntése ne eredményezze azt, hogy egy másik szervező által időközben ugyanazon tárgyban benyújtott kezdeményezés megelőzze az eredeti kezdeményezést, a szervező az Országos Választási Iroda vezetője által hozott határozat közlésétől számított 15 napon belüli ismételt benyújtásával biztosíthatja eredeti helyét a kérdések benyújtásának sorrendjében.
Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Forrás: MTI