József Attila megzenésített szerelmes versfeldolgozásait énekli a Junior Prima díjas Fekete Bori Szeress, ha kedves az életem! Nagykovacsi plébánia miserend. című új albumán. Bizse Ferenc FolKarc című élő műsorában – a közelgő költészet napja apropóján – nemcsak József Attiláról, de a versek erejéről, a sikeres lemezbemutatóról, művészetről és elhivatottságról is szó esik, sok zene kíséretében, csütörtökön este 7-kor. A népszerű énekesnőnek régi álma vált valóra azzal, hogy feldolgozhatta és művésztársaival együtt színpadra vihette a nem mindennapi, szívhez szóló verseket. Adás: csütörtök 19:00 – 21:00
Arra kérem a felnőtt közösségeket, hogy legközelebbi találkozójukon ez a kérdéssor legyen a téma. Beszéljék át a témát, és ezt követően töltsék ki. Köszönettel: Kemenes Gábor atya Csabai Ferenc, Kuti Imre, Tegzes Ottó
Kedves Testvérek! A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntését figyelembe véve Gábor atya a szentmiséket ezentúl szabadtéren, a templomkertben tartja. Új vasárnapi miserend: 8:00 - Adyliget 10:00 - Nagykovácsi 11:30 - Nagykovácsi - Pitz Tamás atyáért (falunkból származó sváb lelkész) 19:00 - Nagykovácsi Aki otthonról szeretné követni a szentmisét, a 89MHz-es hullámhosszon hallgathajta. Egyéb szentmise közvetítések:... "A templomok mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat nem zárjuk be. " (MKPK) A templomban továbbra is lehetőség lesz egyéni imádkozásra, szentségimádásra. Ferenc pápa imája: "Lábaidhoz borulok, ó, Jézusom, és neked adom szívem bűnbánatát, mely elsüllyed saját ürességében és elmerül a te szent jelenlétedben. Imádlak téged szereteted szentségében, szeretnélek befogadni szegényes hajlékomba, amit neked ajánl fel a szívem. Szentmisék április 4 - 10. | Nagykovácsi Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébánia. A szentáldozás boldogságára várva lélekben kívánlak befogadni téged. Jöjj el hozzám, Jézusom, hogy én hozzád mehessek!
Pátzay Pál: Szinyei Merse Pál (Officina Nyomda és Kiadóvállalat, 1941) - Róla szól Kiadó: Officina Nyomda és Kiadóvállalat Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1941 Kötés típusa: Tűzött keménykötés Oldalszám: 44 oldal Sorozatcím: Officina képeskönyvek Kötetszám: 33 Nyelv: Magyar Méret: 17 cm x 12 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér és színes reprodukciókkal illusztrált. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Akik személyesen ismerték, vagy éppen barátságban éltek vele, ma is megilletődötten emlegetik magatartását, nézeteit, idézik egy-egy szűkszavú találó mondását. A tisztelet tapintatával és a... Tovább Tartalom Képek jegyzéke W. Leibl: Szinyei Merse Pál (1869) Ruhaszárítás A hinta Majális Faun és nimfa Szerelmesek Pogányság Anya és gyermekei Vadgesztenyefák Alvó nő A művész atyja Esthajnal csillag A művész nővérének képe Szerelmes pár A Majális vázlata Fürdőház a starhembergi tavon Séta Tutzingban Műterem Vázlat a Rococohoz Kerti padon Léghajó Lilaruhás nő A művész felesége A pacsirta Hó olvadás Szurokfenyő Őszi színek A tuja Pátzay Pál Pátzay Pál műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pátzay Pál könyvek, művek
1869-re jutott el a plein air ihlette egyéni formanyelvéhez, ennek első példái a Ruhaszárítás és A hinta című könnyed, vázlatszerű képek. Témái többször visszatértek a mitológiához (Nőrabló faun, Bacchanália), de ezekkel egy időben festette a Lovasok és a Puszta gólyamadárral című, a természetábrázolására törekvő képeit is, míg a család jernyei birtokán portrékat készített (Szinyei Merse Zsigmond arcképe csibukkal, A művész édesatyja karosszékben). Az Anya és gyermekei néven ismert képével aratta első jelentősebb sikerét, melyet egy műkereskedő azonnal megvett, jelentős lírai műve a tájba komponált Szerelmespár is. 1869 novemberében megszakította tanulmányait és önállóan kezdett dolgozni, nem sokkal később haza kellett térnie, hogy beteg apja helyett a családi birtok ügyeit intézze. 1872-ben utazott vissza Münchenbe, és elkezdte festeni fő művét, a Majális t, mellyel 1873-ra készült el. A magyar plein air festészet remekét műteremben készítette, tárgya Manet és Monet motívumaira emlékeztet.
Szinyei-Merse Pál: Anya és gyermekei Magyar Testvéreim! Olvasom, hogy a világ legnagyobb filozófusa a görög Platon volt, a második pedig a német I. Kant. Magam Arisztotelész Etikáját teszem a harmadik helyre, Seneca Erkölcsi Leveleit a negyedik helyre, Szókratészt pedig az ötödik helyre. I. Kant írja: "Két dolog van, ami az emberi kedélyt mindig új és mindig fokozódó csodálattal és áhítattal tölti el: A csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény bennem. " Emlékeim szerint erről a magasztos Igéről soha nem hallottam igehirdetést, pedig nagyszerű textus lehetne pl. Lelkészbeiktatásra, esküvőre, sorkatonai szolgálatra. Áldozatot hozni valakiért? valakikért? ügyért? eszméért? lelkekért? Lehet ma már ez avítt? régimódi? divatjamúlt? gyávaság? haszontalanság? Pedig mennyien hoznak ma is áldozatot másokért! Hogy gyógyult legyen, hogy műveltebb legyen, hogy hite legyen, hogy kenyere legyen, hogy hajléka legyen, hogy jövője legyen, hogy békessége legyen, hogy komfortérzete legyen, hogy biztonsága legyen, hogy hazája legyen.
Az első kötet tehát már elérhető, témája pedig Szinyei Merse Pál és művészete. A könyv nem merül bele túlzottan a művész munkásságának elemzésébe, sokkal inkább műveinek bemutatására helyezi a hangsúlyt. A felsorolás jellegű életrajz, a némileg terjengősebb elemzés és a sok szemet kápráztató reprodukció így is jóval többet ad egy felületes ismerkedésnél. Szinyei Merse Pál igen nehezen behatárolható művész: ábrázolásmódja egyszerre realista, ugyanakkor az impresszionistákkal párhuzamosan, ám tőlük függetlenül fejlődött ki saját stílusa. Majális című képét valószínűleg még azok is ismerik, akik nem foglalkoznak behatóbban a művészetekkel, nem is beszélve másik mesterművéről, a pipacsos mezőt ábrázoló festményéről. Ezeken kívül természetesen rengeteg csodálatos képet alkotott. Megdöbbentően életszerű portréi valósághűen tükrözik vissza modelljei külső jegyeit, ugyanakkor a személyiségüket is jó érzékkel ragadja meg. Impresszionista, vázlatjellegű festményei inkább nagy szenvedélyéről tanúskodnak, míg fényképszerű tájképei a valóságban rejlő szépséget hivatottak bemutatni.
Szinyei Merse Pál: Ruhaszárítás, 1869; Forrás: MNG A kiállítást eredetileg 2020-ban, a művész születésének 175. és halálának 100. évfordulója alkalmából tervezte megrendezni a Magyar Nemzeti Galéria. A világjárvány azonban felülírta a múzeum tervét, így a tárlat most, 2021 őszén valósulhat meg. Idén viszont több olyan alkotást is kiállítunk, amit tavaly még nem tudtunk volna bemutatni, s amit a múlt században is csak ritkán láthatott a közönség. Ilyen például Szinyei Merse Pál Vitorlás a Starnbergi-tavon (1867) című festménye, amely korábban a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből a második világháború viszontagságai során tűnt el, de a közelmúltban felbukkant, és egy magyar származású New York-i műgyűjtő ajándékaként visszakerülhetett a múzeum gyűjteményébe. Szinyei Fehér fa (1909) című, magántulajdonban lévő műve pedig több mint száz év után látható ismét kiállításon. Szinyei Merse Pál: Léghajó, 1878; Forrás: MNG Szinyei Merse Pál a 19. századi magyar képzőművészet formabontó, úttörő alakja, a magyar festészet első nagy koloristája.
Többször próbált önálló egzisztenciát teremteni, azonban mindig visszatért a szülői birtokra. Mikor 1869-ben édesapja megbetegedett, hazaköltözött, hogy a birtokot irányítsa. Környezetében furcsa figurának tartották és értetlenkedve álltak azon tény előtt, hogy a nemesi származásához illő politikai vezetés helyett inkább csak "festeget", olykor a szabadban mezítláb, amit abban a korban a legkevésbé tartottak nemes emberhez méltónak. Az 1873-as év kiemelten fontos a festőművész életében. Ebben az időben Münchenben tartózkodott és ekkorra készíti el a " Majális " című főművét, amivel a plein-air első közép-európai képviselőjévé vált. A mű nagy elismeréseket váltott ki festőtársai körében, azonban a kritikusoknak már kevésbé nyerte el tetszését. Mintha előre tudta volna ezt Szinyei, ezért önmagát is felfestette a képre szándékosan a hátsóját mutatva a negatív hangvételű kritikusoknak. Még ebben az évben beleszeretett barátja gyámleányába, Probstner Zsófiába, akit év végén feleségül is vett.
Szinyei azonban tőlük függetlenül, a francia mesterek ismerete nélkül talált rá a réten piknikező társaság témájára, a képre háttal, hason fekve magát is ráfestette. Fő elemei a fény, a színek, az árnyékok, az ember együtt él a tájjal, a levegő mindent egységbe foglal. Szinyei – bár egyes művein a folthatások uralkodnak – egészében mégsem tekinthető impresszionistának, velük ellentétben ő nem mondott le az emberi tartalomról, alakjai érzelmeket fejeznek ki, felerősítve a természet keltette benyomásokat. A Majális t teljes közöny és meg nem értés fogadta, egy időre feledésbe merült. Az elmarasztaló kritikák kedvét szegték, ismét hazatért jernyei birtokára, megházasodott, gazdálkodni kezdett, házat, műtermet építtetett, s csak ritkán festett. Ez idő alatt is készített néhány remekművet, mint pl. a feleségéről festett Lilaruhás nő. 1882-ben Bécsbe ment, ahol megfestette a konvencionálisabb, naturalista Pacsirta című képét, melyet felesége portréjával és a Majális sal együtt Bécsben, majd Pesten is kiállított, de a kritika most is negatív volt.