30 SZEPT, 2021 Október 1-jétől, azaz holnaptól a jelenleg hatályos KRESZ értelmében lakott területen kívül kötelező a nappali menetfény használata. Ez a nappali időszakra és jó látási viszonyok között is érvényes. Az előírás május 1-ig minden forgalomban részt vevő járműre vonatkozik. A nappali menetfényt kiválthatja a tompított fényszóró bekapcsolása is. A szabályszegők 425 hrivnyától 510 hrivnyáig terjedő pénzbírsággal sújthatók. Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
Nem elég, ha jól lát a sofőr és az autójának a lámpái is működnek, a használatukról sem szabad elfeledkezni. Főképp ilyen esős, ködös időben! Fut az ORFK-OBB " Látni és látszani " kampánya, amelyben arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy különösen a hideg évszakban milyen fontos a láthatóság és a látás. A figyelemfelhívás mellett valós segítséget is nyújtunk az autósoknak, hiszen optikus-, valamint autószerviz partnereink a bejelentkezők látását, illetve autójának világítóberendezéseit ingyen átvizsgálják – a kampányban résztvevő partnercégek listája megtekinthető a oldalon. Azonban nem elég, ha az autónak jól működnek a lámpái, használni is kell azokat. És ésszel használni. A ködös idő felhívja a figyelmet arra, hogy ködben nem elég a nappali menetfény használata, hiszen a hátsó helyzetjelző lámpák a nappali fény mellett nem működnek. Tehát rossz látási viszonyok között, esős időben, akár csak szórványködben is be kell kapcsolni a tompított világítást, hogy a hátulról érkezők is hamarabb észlelhessék az előttük haladót.
Azonban vannak helyzetek, amikor a nappali menetfény nem használható a tompított helyett, mint ahogy az első-, vagy hátsó ködlámpák sem a normál világítás pótlására szolgálnak. Ködben fel kell kapcsolni a tompított világítást, nem elég a nappali menetfény A KRESZ határozottan fogalmaz: a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A kivilágítás kötelező módja a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata. Tehát szürkülettől, illetve rossz látási viszonyok között, erősen csapadékos időben, esőben, hóban, illetve ködben az autókon a tompított világítást kell felkapcsolni. Ez pont azért is van így, mert nem minden autón, sőt a többségen nem világít együtt a nappali menetfény és a hátsó piros helyzetjelző fény. Tehát a napokban jellemző erősen ködös időben nappal is használják a tompított világítást! A tompított világítást felkapcsolva a szabályosan kiépített nappali menetfény gyengébb fényerőre vált, a helyzetjelző-parkolófény fényerejével világít, hogy ne zavarja a többi közlekedőt.
A ködös szakaszról kiérve a ködlámpákat le kell kapcsolni, mert normál látási viszonyok között a fényük zavaró, a hátsó mindig, az első pedig elsősorban éjszaka. De érdemes a normál nappali menetfény helyett a tompított világítást használni, mert annak a fényereje nagyobb, messzebről észlelhető, valamint világtanak a hátsó lámpák is, amely a hátulról közeledőknek segíti a jármű észlelését. A ködben arra is számítani kell, hogy az útfelület csúszósabb, tehát a megszokott szárazúti fékútnál hosszabb távokkal kell számolni, és a biztonságos kanyarsebesség mértéke is alacsonyabb. Esőben szintén a látótávolság- és az útfelület tapadóképességének a csökkenésére kell számolni, csak a ködhöz képest fordított az arány. Míg ködben az észlelési távolság rövidülése az elsődleges zavaró tényező, az útfelület nyálkássága a ráadás, esőben pont fordítva van. A vizes útfelületre kell esőben elsősorban figyelni, a látótávolság kevésbé csökken, inkább a járművek üvegfelületein jelen lévő vízcseppek korlátozzák a kilátást: főképp, ha koszos is az autó.
A rendőrség maga is ismeri és elismeri a problémát. "A közlekedési szabályok előírják a járművek kivilágítását, azonban sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a menetjelző lámpa használatakor a hátsó világítás nem minden típusú autónál működik" – írja az ORFK Kommunikációs Szolgálata, és azt javasolják, hogy "a nappali menetjelző lámpa helyett a tompított világítást kapcsoljuk fel, a nappali menetjelző lámpát pedig kizárólag világosban és jó látási viszonyok esetén használjuk! " Vagyis azt javasolják, ami a KRESZ szerint is kötelező, példaértékű ez a következetesség. Lehet, hogy ez a felhívás eljut mindenkihez, aki eddig tudatlanságból félsötétben autózott este, és ezentúl odafigyelnek – csak kicsi rá az esély. Talán többre volna szükség. Kötelezni lehetne a gyártókat a hátsó menetfény kiépítésére, ami mindig világítana, amikor az első is Ez a kocsi farának teljes sötétségét megszüntetné, ugyanakkor csak részmegoldás, hiszen az első menetfény sötétben akkor sem elegendő, ha jobb, mint a semmi.
Az utóbbira nem nagyon térnék ki, mivel az inkább csak tuning/dekor célokat szolgál, annál hasznosabb viszont a DRL. Az EU területén 2012. január 1-től csak olyan új autókat lehet forgalomba hozni, amelyek DRL-lel rendelkeznek. Ennek oka az, hogy -ugyebár- nappal lakott területen kívül kötelező a világítás, azonban a tompított fényszórót bizony nem erre találták ki. Az ugyanis egy megfelelően irányított szórt fényt gerjeszt, amely arra való, hogy sötétben megvilágítsa az utat. A DRL viszont ezzel szemben arra való, hogy nappal a szembejövő jobban érzékelje a sebességünket, felkeltsük a figyelmét, ennek megfelelően a DRL egy nagyobb, fókuszáltabb fényforrás (általában LED-es), ami -nem mellesleg- jóval kevesebb áramot is fogyaszt, mint a tompított, így a fogyasztásunkra is mérhetően jótékony hatással van hosszabb távon. Hófehérke és a hét törpe hangoskönyv
Asszisztált Reprodukciós Centrum - Alaptevékenység bemutatása | Debreceni Egyetem Elérhetőség - Asszisztált Reprodukciós Centrum | Debreceni Egyetem Ily módon valósulhat meg, hogy nemzetközi szinten is magas színvonalon, rövid várakozás mellett, alacsony gyógyszerköltségekkel jussanak a meddő párok az asszisztált reprodukciós eljárásokhoz. 2018-ban a Debreceni Egyetem, a kormányzat által megítélt, milliárdos fejlesztés végrehajtásával kívánja elérni, hogy az Asszisztált Reprodukciós Centrum a legkorszerűbb körülmények között tudja kielégíteni a gyermekre váró párok igényeit. Várjuk Önöket szeretettel! Frissítés dátuma: 2019. 12. 12.
A Debreceni Egyetemen a meddőség kivizsgálása és kezelése, az "in vitro" fertilizációs (IVF) beavatkozások – az úgynevezett lombikbébi program-, közel 3 évtizedes múltra tekint vissza. A Klinikai Központ Asszisztált Reprodukciós Centrumában évente mintegy 1000 lombikbébi kezelést végeznek, felhasználva az egyetem nemzetközi hírű diagnosztikus és tudományos kapacitását is, hogy minél gyorsabban és eredményesebben segíthessenek a meddő pároknak. Következő cikk Kárpátaljáról, Erdélyből és Kínából is érkeztek művészek Tiszafüredre
Kedves Pácienseink! A Debreceni Egyetem KK Asszisztált Reprodukciós Centrumának újranyitásával kapcsolatosan bevezetett intézkedéseknek és fejlesztéseknek köszönhetően jelentős számú "on-line "triázs" kérdőívet kaptunk vissza Önöktől. Feldolgozásuk során szerzett tapasztalatainkból azt a következtetést vontuk le, hogy újra célszerű pontosítanunk a mihamarabbi újrakezdéssel kapcsolatos munkamenetet és eljárásrendet, melynek meg kell felelnie a jelenlegi járványügyi helyzet követelményeinek. A DE KK Asszisztált Reprodukciós Centrum akut betegellátást továbbra sem végez! Bármilyen jellegű személyes megjelenésre előzetesen, kizárólag telefonon történt időpont egyeztetés után kerülhet sor, a járványügyi szabályok betartása mellett. Aki az intézetünkben még nem járt, akár évekkel ezelőtt sem regisztrált, tehát kórlappal nem rendelkezik, illetve telefonos konzultáción nem vett részt, vagy arra konkrét előjegyzési időpontja sincs, "új, leendő" páciensnek minősül, ezért a triázs kérdőív bármelyik típusának kitöltése és visszaküldése szükségtelen!