Hozzávalók: 1/2 kg zöldborsó (mirelit vagy friss, tisztított állapotban mérve) 1/2 evőkanál étolaj 1 evőkanál liszt 1 teáskanál pirospaprika 1 kisebb csokor petrezselyem só, cukor ízlés szerint 1, 5 evőkanál tejföl víz + tej, ha szükséges a végén higítani Elkészítés: Tehát az olajat felhevítettem egy lábasban, rádobtam a borsót, átkevertem és fedő alatt néhány percig pároltam. Ez után megszórtam liszttel és kevergetve kissé megpirítottam rajta. Jöhetett a pirospaprika, kb. fél perc alatt átforgattam az egészet. Majd felöntöttem annyi vízzel, hogy bőven ellepje a borsót. Lefedtem és közepes lángon hagytam puhulni. Negyed óra múlva a megdagadt liszt- és pirospaprika miatt már egészen besűrűsödött, valamint a borsó is megpuhult. Zöldborsó főzelék recept. Ekkor belekevertem a tejfölt, ízesítettem sóval, pici cukorral és hozzáadtam az apróra vágott petrezselymet. Ha túl sűrű, tejjel szoktam beállítani megfelelő állagúra. Kinek a kedvence ez a recept? favorite Kedvenc receptnek jelölés Kedvenc receptem Recept tipusa: Főzelékek, report_problem Jogsértő tartalom bejelentése
Szerkesztés Recept mentése a későbbiekre. Nyomtatás Recept jelentése Törlés Nora Santha @nora_santha Ezt a főzeléket csak fagyasztott zöldborsóból készítem. #2019 40 perc Hozzávalók 4 adag 1 kg fagyasztott zsenge zöldborsó 5 dl tej 50 g vaj 1 evőkanál étolaj 50 g finomliszt 1 teáskanál só 1 db kockacukor 1 evőkanál apróra vágott petrezselyem Nézd meg, hogyan készítheted el ezt a receptet Közzétette: Közzétéve: 2019. Zöldborsó Főzelék Mirelitből – Zöldborsó Főzelék Mirelit Borsóból. február 26., kedd, 07:13 Cooksnapek Elkészítetted? Ossz meg róla egy Cooksnapet! Tölts fel Cooksnapet Tudj meg többet a Cooksnapről Szöveges kommentek Összes komment Kommentelj, jelölj meg másokat @-al További receptek tőle: Nora Santha Egyszerű párolt bulgur készítette: Nora Santha Meggyszósz Abált szalonna Bögrés kakaós lekváros készítette: Nora Santha
Én is felteszem főni, ahogy az előzőekben is írták, csak én kicsi cukrot is teszek hozzá, és csak kevés sót, mert úgy tudom, a sótól megkeményedhet a zöldborsó héja, és a rántásba nem teszek pirospaprikát. Hideg tejjel engedem fel a rántást, és amikor már kész a főzelék, akkor kiveszek egy kisebb mennyiséget, amit összeturmixolok, és visszateszem a főzelékhez, még egyszer összeforralom. Ez azért jó, mert sűrít is, és a színe is üdezöld lesz, még akkor is, ha véletlenül nincs itthon petrezselyem. Természetesen a végén még utánasózom, ha szükséges. Ha pedig véletlenül sűrűbb lett, mint ahogy szerettem volna, még egy kis tejet hozzáteszek, és átforralom.
Hozzávalók 4 személyre 60 dekagramm zöldborsó (mirelit) 1 fej vöröshagyma 5 dekagramm vaj 2 evőkanál méz 6 deciliter tej só ízlés szerint 2 evőkanál keményítő 0. 5 bögre víz 1 deciliter tejszín 3 evőkanál natúr joghurt (görög) Előkészítési idő: 10 perc Elkészítési idő: 35 perc Elkészítés: A vajat magas falú lábasban olvasszuk fel, majd dobjuk rá a finomra vágott hagymát, közepes lángon pirítsuk, majd adjuk hozzá a borsót és a mézet. Körülbelül 2 perc után öntsük rá a tejet, majd amikor a borsó megfőtt, a vízzel összekevert keményítővel sűrítsük be a főzeléket. A tejszínt is keverjük hozzá és forraljuk egybe. A joghurtot csak azután keverjük a főzelékhez, ha már elzártuk alatta a lángot.
E tény annál is inkább figyelemre méltó, mivel példát szolgáltat egy szerves anyag, valójában egy ún. állati anyag keletkezésére szervetlen anyagokból. " - írja Wöhler 1828-ban. 1828 előtt a vis vitalis elmélet uralkodott a kémiában. Ennek értelmében szerves anyagot csak ún. "életerő" segítségével lehet előállítani kizárólag élő anyagból. Az elmélet egyik apostola a neves kémikus, Jöns Jakob Berzelius volt. Wöhler kísérlete ebben a tudományos helyzetben óriási előrelépés volt 1828-ban. Wöhler véletlenül átalakította az ammónium-cianátot (NH 4 OCN), amely szervetlen vegyület a szerves karbamiddá (CO(NH 2) 2). A karbamid, mint szerves anyag, már ismert volt, hiszen Rouelle 1773-ban fedezte fel az emberi vizeletben. Wöhler felfedezése nem rombolta le az életerő elméletét, de alaposan megingatta azt. Vis vitalis elmélet 2. Egyúttal a karbamid előállítása ammónium-cianátból egy másik kémiai fogalomra, az izomériára is rámutatott, hiszen a két vegyület izomerje egymásnak. Karbamid a képre kattintva elérhető a karbamid 3D-s, Jmol típusú modelljét tartalmazó oldal Friedrich Wöhler linkek Wöhler életrajza (KFKI) Képek a Wikimedia Commons-ból Friedrich Wöhler: "A karbamid mesterséges előállításáról" című cikke Gács János fordításában Főző Attila
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. A szerves kémia kialakulásának egyik fő állomása a vis vitalis elmélete volt. A 1800-as évek elejéig az akkori tudósok úgy gondolták, hogy a szerves vegyületeket nem lehet előállítani egyszerű kémiai reakció segítségével, mivel azok csak élő szervezetekben alakulhatnak ki életerő segítségével. Az életerő - elmélet nem élt sokáig, mivel 1824-ben Wöhler oxálsavat (sóskasavat), majd 1828-ban pedig karbamidot állított elő, egyszerű kémiai reakció segítségével. Így ezzel megdőlt az életerő-elmélet, megkezdődött a szerves kémia fejlődése. Balázs Lóránt: A kémia története (Gondolat Könyvkiadó, 1974) - antikvarium.hu. Tartalomjegyzék 1 Definíció 2 Az elmélet megdöntője 3 Reakcióegyenleteik 4 Források Definíció A kémiát a 19. század elején, egy svéd kémikus Berzelius két nagy csoportra osztotta, szervetlen (anorganikus) és szerves (organikus) kémiára. A szervetlen kémia az ásványi eredetű vegyületekkel foglalkozik, míg a szerves kémia a szénvegyületek kémiája. Az akkori nézetek szerint szerves vegyületeket egyszerű kísérleti úton nem lehet előállítani, mert azok csak egy élő szervezetben, életerő segítségével alakulhat ki.
Tarr Bence László - Vitality - 2007. Amióta léteznek magasrendű emberi kultúrák a földön, azóta ismeri és tudja minden szellemi ember, hogy létezik valamilyen éltető energia, amely áthatja fizikai világunk, mintegy átjárja testünk, noha jelenléte túlmutat az emberi test szigorúan értelmezett határain. Ezt az éltető erőt a kínaiak chi -nek, az indiaiak práná -nak, az egyiptomiak ká -nak, a görögök pneumá -nak, a szufik barakká -nak nevezték. Vis vitalis elmélet 2019. Hippokratész "a természet gyógyító ereje"-ként említette, Paracelsus numia -ként, Hermész Triszmegisztosz telesma -ként, Franz Anton Mesmer mágneses fluidium -ként, Dr. Wilhelm Reich orgon -ként, stb. Mindenki (fel)ismeri ennek az erőnek a jelenlétét, és bár a többség nem vesz tudomást létezéséről, mindazonáltal válogatás nélkül hat mindenre és mindenkire, mint a gravitációs vonzás vagy az állandó légnyomás. Az emberiség kezdeteitől fogva mindig is voltak kik ismerték és használták ez az erőt. Felhalmozott állapotban életmegőrző illetve gyógyító hatását a tömegek varázslatos erőként, az ezzel élni tudó csodadoktoroknak tulajdonították.
században 180 A kémiai ismeretek fejlődése a flogiszton-elmélet korában 189 Mi történt a XVIII. században?
Balázs Lóránt: A kémia története (Gondolat Könyvkiadó, 1974) - Szerkesztő Lektor Kiadó: Gondolat Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1974 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 761 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 15 cm ISBN: 963-280-105-9 Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. 2. Vis vitalis jelentése magyarul » DictZone Latin-Magyar szótár. bővített kiadás. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A mai olvasó számára teljesen hétköznapivá és megszokottá vált, hogy otthonát gázzal fűtse, autóját benzinnel üzemeltesse, vagy műszálból készült ruháját felvegye. Teljesen természetesen fogadja el a modern kémia eredményeit, és ugyanakkor nem gondol arra, hogy pár évszázaddal ezelőtt gondot okozott annak megfejtése, hogy miből áll a víz vagy a levegő, mi tulajdonképpen az égés. A szerző bemutatja azt a kanyargós és göröngyös utat, amelyet a vegyészet tudománya megtett az ősember primitív ismereteitől a modern kémiáig. Külön fejezetekben foglalkozik az ókori egyiptomiak, görögök, rómaiak kémiájával.