Szép napot, ildi KOKKI Megy a gőzös...
Fél évig rágta a fülemet, mire eljutottam odáig, hogy elkészítettem neki, de nagyon örült neki – legalábbis remélem! Mikor elkészült, néztem-néztem az "arcát", hogy a Teszlek Süvegen kívül még mire hasonlít, aztán mikor anya szóvá tette, akkor jöttem rá, hogy hoppá! A Süveg kis Oogie Boogie (Karácsonyi Lidércnyomás) beütést kapott. Ildi KOKKI : Marcipán vonat (mozdony). Szóval, biztos, hogy nem ezek lesznek az elsők és egyben utolsók is, amit ilyen témában készítek, de mint mindenben, úgy itt is az a bizonyos első a meghatározó és emlékezetes. Nox Ha szeretnél máskor egyből értesülni az új receptjeimről, más érdekességekről a CAKEséget megtalálhatod Facebookon ITT.
Egy eleven sugarat hazaviszek, a sötétebb lángokat lefojtom, végzetetek, míg zavar maradtok. Fogadjatok be - óh, nem hideg tűz! - s addig érc, növény a kő tarkaságát szórom elétek. a mindent, a Tárgy - s a Test varázsát látni, az isteni Fékét. Felhasznált forrás [ szerkesztés] Klasszikus német költők. II. kötet. Európa Könyvkiadó. Budapest, 1977. Külső hivatkozások [ szerkesztés]
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. "Gyerekek, káposzta a fejetek. " A mondókák a gyermekek, szüleik, és pedagógusok (óvónők) által használt, erősen ritmikus, sokszor dalolgatott szövegek, versikék. Gyakran a szó szokványos értelmében értelmetlenek. Népi dalok [ szerkesztés] Sárgarépa, zöld uborka, kum, Hová megyünk este, Pesta, kum? Az óvári nagy utcába, Székely néni udvarába, Kumma-kumma-kum. Nézz ki Pesta ablakodon kum, Ki sétál az udvarodon, kum, Székely Mári köntösösön, Legyen tiéd örökösön, kumma-kumma-kum. A rózsa vörös, az ibolya kék, : hungary. Tizenhárom esztendeje, kum. Hogy nem ült lány az ölembe, kum. Most akartam egyet fogni, az is meg akart harapni, kumma, kumma, kum. Árokban terem a sóska, kum Három marha nem nagy csorda, kum. Három marha nem nagy csorda, az asszony csak oldalborda, kumma, kumma, kumm. Piros rózsa, fehér rózsa a réten [ szerkesztés] Piros rózsa, fehér rózsa a réten, Nem beszéltem a babámmal a héten, Zsebkendőm es nála van, nála cserébe Visszaadja nagyszombaton estére. Még az éjjel verekedni akartam, Nem tudtam, hogy nyolc órára meghaltam, Szúros tövis járja át gyönge szüvemet * Látod babám mire visz a szerelem.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Lakja zárva kedvesemnek, Szómra nem jő felelet: Tán szabadba csalta őtet A virágos kikelet; Szép pihenni, álmadozni A liget hűs árnyain: Arra szállok, ott lesem meg Titkos andalgásain. S im zöldjébül a bokornak Reszkető tűz ég elém: Ő az, ő az! lángszeméből Hű szerelme int felém! Kéjlobogva szállok arra - Ah de játszi fénye múl, A midőn a nap sugára Kék hegyek közé vonúl. Ének ébred bús panaszszal, Oly szelid, oly szelleti! Ő az, ő az! engem hivnak Bájhatalmú zengzeti. Szívdobogva szállok arra, Ah de léptem zajlatán Némul a dal, és felettem - Elröpül a csalogány. Félig rejtve, illat-ajkkal Rám mosolyg egy gyönge kép! Ő az, ő az! Kék rózsa képek. nyájas arcza Mint pirul, mi égi szép! Őt ölelni szállok arra, Ah de vérzik hő kezem - Rózsa volt, és képzetimnek Csak tüskéit érezem.