Receptek képekkel, Sütemény receptek képekkel, Muffin receptek, Szárnyas ételreceptek, Torta receptek Itt vagy: címlap › Recept › Fűszeres bundában sült tofu Ezt a receptet már többen keresték honlaponkon. Legyél te az első aki feltölti az elkészített receptet fotóval együtt és nyerj vele (Spar, Penny vagy Tesco) vásárlási utalványt! Mi kellhet hozzá? 10 perces, diétás, mégis laktató vacsora: fűszeres, sült tofu salátaágyon - Recept | Femina. Alapanyagok: cukor só tojás liszt margarin zöldség gyümölcs hús Hogyan készül a Fűszeres bundában sült tofu? Írd meg nekünk Te! Te már elkészítetted, vagy most készülsz elkészíteni ezt a receptet? Készítsd el, fotózd le és töltsd fel honlapunkra, hogy nyerhess vele! Minden 1000 új feltöltött recept után sorsolás! Kattints ide és töltsd fel recepted a saját Receptkönyvedbe!
Ha levet engedett, óvatosan, a tányért megdöntve, öntsd le alóla. Hevíts olajat egy Serpenyőben, vagy egy Wokban magas hőmérsékletre, legalább 190-200 C fokra. Az olaj legyen annyi, hogy a Tofu darabok el tudjanak merülni benne. Egy szűrőlapáttal óvatosan engedd a forró olajba a Tofu darabokat, 3-4 db egyszerre, a közepes-magas hőfokot tartva, ha a Tofu lehűtötte az olajat, ez a legfontosabb, enélkül nem fog jól sikerülni a sütés. Fűszeres bundában sült tofu | Nosalty. Süss egy aranybarna kérget a Tofukra, ha kész emelt át egy tányérra. Ezután ismételd meg ezt a műveletet egy újabb Tofu adaggal. A sütésnek 2-3 percig kell tartania. Egy tálban keverd össze az alaplevet (csirkehús levet, vagy ha teljesen vegánra készíted akkor zöldségleves kockából készített alaplevet), az Osztriga Szószt, a Szója Szószokat (Sötét és Világos), a Szezámolajat, a Cukrot és a sót. Tedd félre. 2 ek Olajat hevíts közepes hőfokra a Serpenyőben vagy a Wokban, körbeforgatva, hogy mindenhol olajos legyen. Dobd bele a zúzott Gyömbért, süsd rövid ideig, csak 15 másodpercig, vigyázz mert könnyen odaég.
Húsmentes napot tartok, jó ötletnek tűnik a tofu, de mihez kezdjek vele: pirítsam, főzzem vagy süssem? A tofuval nem alakult ki első alkalommal bensőséges viszonyom, furcsa állagú, íztelen, jellegtelen volt, nem tudtam se értelmezni, se kategóriába helyezni az élményt. Aztán a kínai negyedben többször is ettem különböző állagú és ízű tofukat vagy tofut is tartalmazó ételeket, amelyek újra felkeltették addig szunnyadó érdeklődésemet a szójasajt iránt. Nem beszélve arról, hogy kiderült, a tofu mennyire remek megoldás húsmentes napokra. A tofu sok más alapanyaggal, például a húsokkal ellentétben tényleg teljesen íz nélkül létezik magában, muszáj feldobni, turbózni, dolgozni rajta ahhoz, hogy valódi karaktere legyen. Sült tofu receptek ebedre. Most végigvesszük, mi mindent lehet tenni annak érdekében, hogy valóban emlékezetes legyen. Préselés Az első számú lépés, hogy a tofut mindig préselni kell egy kicsit felhasználás előtt. Nagyon sok vizet tartalmaz, ezért fontos ez a lépés. a préselés során egy csomó felesleges vizet kipasszírozunk belőle, így sokkal jobban képes lesz magába szívni a pác vagy a fűszerek ízeit.
Egy évvel az Xbox One-os megjelenés után a PlayStation 4-es játékosok is folytathatták a kalandot. És hogy megérte-e várni? De meg ám! Lehet, hogy nektek ott az Uncharted, de nekünk itt van helyette a Tomb Raider. - mondogatták korábban azok az Xbox One-játékosok, akik már nem tudtak jobb érvet felhozni saját platformjuk mellett egy elfajult konzolháborús vitában, és egészen mostanáig igazuk is volt, hiszen a Rise of the Tomb Raider a Microsoft erőteljes pénzügyi támogatásának köszönhetően csak közel egy éves csúszással érkezett meg a Sony konzoljára. Azért nem kell őket rögtön egy lapon emlegetni az ördöggel, a kékeknek is vannak hasonló akciók, de az újraindított Tomb Raider franchise második részének időszakos exkluzivitása eléggé megosztotta a játékostársadalmat. Persze a tapasztaltabbak tisztában voltak vele, hogy Lara Croft előbb-utóbb PlayStation 4-re látogat majd, és amikor ez végre megtörténik, akkor a Square Enix mindent megtesz annak érdekében, hogy lenyűgözze a vásárlókat.
(Amint megérkezik a mi szemüvegünk, természetesen teszteljük ezt is. ) Az ünnepi csomag harmadik nagy extrája a kooperatív-mód; no nem a kampányban, hanem a túlélős Endurance DLC-ben. Ezúttal nem egyedül kell megküzdenünk az elemekkel, a nyersanyag-szűkével és persze a vadállatokkal, hanem ketten is próbálkozhatunk. Ez természetesen nagyobb élvezetet jelent, no meg kicsivel több esélyt az életben maradásra, mindenképpen érdemes kipróbálni, még akkor is, ha esetleg egyedül nem tetszett volna. A Rise of the Tomb Raider: 20 Year Celebration csomag PC-re és PS4-re jelenik meg. Xbox One-on a Blood Ties és a Lara's Nightmare extrák külön DLC-ként szerezhetők meg. A Rise of the Tomb Raider új kiadását nem hirdeti agyon a kiadó, pedig megérdemelné, hisz az alapjáték is igen jól sikerült, és ezt a 20. évfordulós kiadást úgy teletömték tartalommal, hogy panaszra senkinek nem lehet oka (oké, ha nagyon szőrszálat akarnék hasogatni, megkérdezhetném, hogy az első részt miért nem tették bele a csomagba).
Lara a RotR elején markánsan különbözik attól a lánytól, aki az előző játék legelején partra vetődött egy hatalmas szigeten, de még mindig nem az a lélektelen profi, akit a kilencvenes évek Tomb Raiderei megszerettettek a világgal. Lara most egyrészt a 2013-as játék történéseit igyekszik magában pszichésen feldolgozni, illetve saját gondolatait az emlékekről elterelni. Elhunyt apja feljegyzéseibe veti hát bele magát, és elhatározza, megkeresi Kitezh elveszett városát – teszi ezt annak ellenére, hogy az apja ebbe a kutatásba őrült bele. Lara először Szíriában (vajon még a polgárháború előtt? ), majd Szibériában ered a titokzatos Konstantinápolyi Próféta nyomába, aki a kulcsa kutatásának. Természetesen az elveszett város titkai másokat is érdekelnek: Lara főellensége a játékban a Trinity elnevezésű, állig felfegyverzett szekta. A RotR már nem túlélőhorror, hanem epikus kaland, ami egyáltalán nem baj: bármennyire is szerettem a 2013-as első újhullámos Tomb Raidert, pattanásig feszült hangulatát hosszú távon nem lehetett fenntartani.
Lara fegyverarzenálja a sztori előrehaladásával egyre bővül, bár mennyiségi szempontból szerencsére sosem esik át a ló túlsó oldalára: a készítők tisztában voltak vele, hogy a fegyverek választékának épp annyira kell szűkösnek maradnia, amennyire a feszültséget fenn kell tartani. Persze választhatjuk a lopakodós módszert is: ez, a környezet adta lehetőségekkel kombinálva betegesen szórakoztató gyiloklehetőségeket biztosít. Hosszú távon sajnos a lopakodós módszer fenntarthatatlan, egyes helyeken egész egyszerűen lehetetlen láthatatlannak maradnunk. Akinek nem elég a főjáték, az elmerülhet, mint egy jeges tóban, az "Expedíciók" játékmód-változataiban, amelyek mind egyfajta variációját adják a fő játékmenetnek: van, hogy magasabb pontszám megszerzése céljából újrajátszhatsz egy fejezetet, van, hogy ellenséges bázisokat kell megsemmisítened, és van, hogy zombikkal kell leszámolnod – mert természetesen a zombimánia kedvenc régészkisasszonyunk világát is elérte. Ez a Lara's Nightmare játékmód, ami ebben a kiadásban debütál, és ahogy említettem egy zombimészárolós küldetést jelent a Croft-udvarházban.
A legapróbb részletekig kidolgozott kúriában bőven akad felfedezni való, és ha hatalmas titkokra nem is derül fény, akik szeretnék behatóbban megismerni Lara lelki világát, azoknak mindenképp érdemes körbesétálniuk a kihalt folyosókon. Ez a rész már alapesetben is kifejezetten izgalmas, azonban ha valaki egy PlayStation VR-headsettel is rendelkezik, az a virtuális valóságban is felfedezheti a villa rejtett titkait. Komfortmódban nem tudunk a megszokottak szerint mozogni: egyszerűen csak ki kell jelölnünk egy pontot, majd Lara egy gombnyomásra odateleportál. Ez a leggyorsabb – és ahogy a neve is mutatja – legkényelmesebb módja a közlekedésnek, de ha valaki szeretne ennél szabadabban mozogni, az kipróbálhatja a másik játékmódot is, amelyben a hagyományos kontrolleres irányítást kapjuk belső nézetből. Eldurvul a helyzet Az izgalmak akkor kezdődnek, amikor betöltjük a Lara's Nightmare csomagot, amely szintén a Croft-birtokon játszódik, kényelmes sétálgatás helyett azonban ezúttal dühös zombik elől kell menekülnünk a koromsötét folyosókon.
A RotR már valóban hozza azt a kalandérzetet, amit egy Tomb Raider-játéktól elvárunk – csak épp az elvárásainknál sokkal jobban van megírva. A figurák személyiségének elmélyítése kiváló, legyen szó akár Laráról, akár ellenségeiről, akik motivációit olyan részletesen bontja ki a sztori, hogy a játékos totálisan átérzi, mi hajtja rosszembereinket. Ami nem jelenti azt, hogy sok lenne a lelkizés: a játék irama óriási, lendülete biztos kézzel van fenntartva, és a fordulópontok úgy időzítve, hogy az izgalom állandó marad. A RotR még elődjénél is nagyobb hangsúlyt helyez a környezettel való interakcióra: fegyverek felturbózáshoz vagy éppen csak a szimpla túléléshez állandóan tollakat, ágakat, és hasonló természeti kacatokat kell gyűjtögetnünk, halott alpinisták hátizsákjait meg elhullajtott túlélőcsomagokat kajtatnunk. Valahogy sem a gyűjtögetést, sem a fegyverek, tábortüzek és hasonló elengedhetetlen dolgok alapanyagokból való összefarigcsálását nem lehet megunni, olyan jól átgondolt és mégis egyszerű a játék fejlesztés-fája, és rajta egyre feljebb mászni hatalmas élmény.