Munka viszont annál több. És ők dolgoztak is, de ennek ellenére évtizedekkel később, mikor már kevésbé volt feszült a helyzet, igen nagy számban költöztek vissza Magyarországra. A hazájukba, és ennek köszönhető, hogy a végül is a ki nem telepítettekkel együtt, akik megúszták az elhurcolást, vagy azok leszármazottaikkal összefogva, az egykori sváb településeken újra útjának indult a német hagyományőrzés és kulturális élet. Mert a "dunai svábok", ahogy ők hívják magukat, gondolkodása, kultúrája csak itt értelmezhető és élhető meg valóságosan, a szülőföldjükön. A magyarországi németek himnusza: Sokat elmond azért, mennyiben megmaradt kollektív emlékezetükben az 1946-os kitelepítés, hogy akik maradtak, vagy később visszatértek, és már itt érte őket a rendszerváltás, milyen riadalommal figyelték, mikor 4 évvel később a posztkommunisták (az MSZP) nyerik a választást. A magyarországi németek kitelepítésére emlékeztünk - Kuny Domokos Múzeum. Főként természetesen az idősebbek, de ismeretségi körömben is vannak olyanok, akik elmesélték nekem, bizony fontolóra vették, hogy Németországba költöznek, mielőtt lezárják a határokat, mondván "visszajöttek a kommunisták, és kezdik újra".
Ebben a jövőben az intézmények, civil szervezetek, vállalkozások, magánemberek együttműködésére is számítunk. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatával tevékenyen együttműködve, harmonikus, kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszünk, egy jól működő, élhető város megvalósítása érdekében. Farkas Pálné SzNNÖ elnöke Tisztelt Honlaplátogató! A Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat nevében sok szeretettel üdvözlöm. Engedje meg, hogy néhány sorral bemutassam városunkat és a szekszárdi németséget. Szekszárd Tolna megye központja, a "Schwäbische Türkei" egyik fontos városa. Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat. A város "Alisca" néven már a római korban lakott volt, fejlett pannon kultúrával. A mi őseink a török uralom után beinduló telepítések során a 18. században jelentek meg nagy számban ezen a vidéken és rendkívül sokat tettek az akkor elvadult, lakatlan vidék termővé változtatásában és a térség felvirágoztatásában. A szekszárdi németek sokat tettek a város híressé váló borászatáért, nevüket külön utcanév, a "német utca" őrizte.
Az új német zászlókat lengetve, amely mától szivárványos a faszszopó mocskos buzi németeknek, szóval hatalmas füttykoncertet rendeztek a magyar himnusz alatt. Mi pedig hátradőlve názzük ahogyan a muszlimok seggbebasszák őket. Innentől egy könnycseppet nem hullatunk egyetlen egy németért sem, sőt, reméljük minél hamarabb láthatjuk ennek az aljas és mocskos népnek a megsemmisülését. Ennyi. Az UEFA vizsgálatát is várjuk azért.
Meseszép zongoraszó árasztotta el a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermét szerda este. Nagy érdeklődés fogadta a hagyományteremtő jelleggel létrehozott Ludovika Zeneszalon első estjét, melyen Dr. Horváth Attila, az NKE egyetemi tanára és Szilasi Alex zongoraművész rendhagyó módon ismertette, hogyan találkozik a himnuszokban az alkotmány- és a zenetörténet. Prof. Dr. Horváth Attila köszöntőjében kitért arra, hogy az eseménysorozat első alkalmán miért éppen a himnuszokkal szerettek volna foglalkozni. Az alkotmánybíró elmondta, szerették volna megmutatni, hogy a zene mennyi mindent hozzá tud adni az alkotmányjoghoz is. "Egy ország nemzeti szimbólumai közül kiemelkedik a himnusza"- fogalmazott. Mint mondta, Szilasi Alexszel megvizsgálva a himnuszokat arra jutottak, hogy a bennük rejtett üzenetek megfejtése mind az alkotmány-, mind pedig a zenetörténet iránt érdeklődők számára érdekes lehet. Horváth Attila elmondta, hogy az első himnuszok azért keletkeztek, hogy az uralkodót dicsőítsék. Hozzátette, az uralkodó rendelte meg őket, hogy nagyságáról és országa kiválóságáról bizonyítékul szolgáljon.
Rövid leírás a termékről Zeke Bálint, a falu tisztességben megöregedett molnára végrendeletében vízimalmát egyetlen lányára, Annára testálja, vezetését pedig Forintos Mátyás molnárlegényre, akit kisgyermekkora óta maga nevelt és úgyszólván fiának tekint. A fiatalok amúgy is szívlelik egymást, s ez a házasság az öregnek is kedve szerint való volna. Forintos Mátyás lelki békéjét cirkuszosok érkezése zavarja meg, kiderül, ő sokkal erősebb, mint az erejét fitogtató erőművész. Majd a tapasztalt és kacér Piros Katinka, az Aranypáva fogadósnéja veti ki rá a hálóját. Mátyásnak ettől kezdve nincs maradása, felkerekedik és az asszony után utazik. A romlatlan legényt a züllött városban a csalódások és megaláztatások sorozata éri, majd gyilkosság gyanújába keveredik. Végül sikerül tisztáznia magát és visszatér a malomba, ahol Anna hűségesen vár rá. Múzeumba került Páger Antal felbecsülhetetlen értékű hagyatéka : HunNews. A termék tulajdonságai Bontott, szép állapotú példány Fekete-fehér, magyar dráma Kiadás: 1DVD, Jupiter Film Főszereplők: Páger Antal, Sulyok Mária, Szellay Alice, Makláry János, Mihályffy Béla, Vaszary Piri Rendező: Cserépy László Hangok: magyar 2.
Az látszik, szembe akart nézni a múltjával. A hagyaték egy nagy részét a színházi szerepekkel kapcsolatos anyagok teszik ki, számos forgatókönyv, melybe belerajzolt, melyet telejegyzetelt, színházi és filmes fotók, minden, ami a színészi létével függött össze. A hagyaték ünnepélyes átadásán Hegedűs D. Géza egy közös munkájukat, a Kőműves Kelemen előadást idézte fel; ebben Páger a vándor szerepét alakította. Elmesélte, hogy Páger a próbák előtt megrajzolta a vándor karakterét, jelmezét. Megvan a rajz, s valóban olyan, mint ahogyan a színpadon láttuk. Aranypáva (1943) (1DVD) (Páger Antal) (régi magyar filmek) (. Azt gondolom a rajzok alapján, hogy Páger előbb felskiccelte a figurákat, jellemet adott nekik, s csak azután kezdte magára alakítani. MÉ: A hagyaték rengeteg fényképet és általa készített filmeket tartalmaz. A színház mellett mindig érdekelte a festészet és a fotóművészet. Ezek művészi képek vagy családi felvételek? GT: Páger szenvedélyesen fotózott, s ez is hozzájárult, hogy 1700 fénykép és számos amatőr keskenyfilm maradt fenn a hagyatékban.
Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán! Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Ezt találod a közösségünkben: Tagok - 1995 fő Képek - 3135 db Videók - 1415 db Blogbejegyzések - 755 db Fórumtémák - 12 db Linkek - 423 db Üdvözlettel, HÍRES MAGYAROK vezetője
IMDb Iparoscsaládban született Makón, édesapja, Páger Sándor csizmadia volt, édesanyja Czimbrik Rozália, aki jegyszedőként dolgozott a makói Hollósy Kornélia színháznál, fiát gyakran elvitte az előadásokra. Hét testvére közül négy korán meghalt. Gyermekkorában a zene és a festészet érdekelte, később fordult a színház felé. Csizmadia apja nem pártolta fia művészi érdeklődését, összetörte hegedűjét és festőállványát is (Páger 45 évig nem vett újra ecsetet kezébe). Az érettségit követően Pestre ment továbbtanulni. Az elhatározást finanszírozandó lakatossegédként dolgozott, majd aratómunkásnak állt, hogy a leendő tandíjára valót összeszedje. Páger Antal | Filmek, képek, díjak | Személyiség adatlap | Mafab.hu. Az orvosi karon nem volt már hely, így a jogi karra iratkozott be. Az évnyitóig visszautazott Makóra, ahol szórakozásból részt vett néhány műkedvelő előadáson. Az egyik előadást követően felkereste a székesfehérvári színház titkára, és felajánlotta neki, hogy menjen el Fehérvárra színésznek. Az első világháború alatt Olaszországban szolgált. Utána visszakerült társulatához Székesfehérvárra (1919–1922), majd játszott Kecskeméten (1922–1924), Pécsett (1924–1925).
A hatalmas anyag őrzi harmadik felesége, Szilágyi Bea színész életútját is. Bár ugyanabban az időszakban kezdték a szakmát, egymástól nagyon eltérő pályaképük volt. Amikor Páger első nagy sikereit aratja, filmjeire özönlik a közönség, Szilágyi Bea az OMIKE színpadán, néhány száz fős közönség előtt játszik, s a zsidótörvények miatt kitanulja a kalapos-mesterséget. A vészkorszakot egyedül éli túl a családból, de erről keveset tudunk, Szilágyi Bea nem nagyon beszélt róla. 1945 után Páger az argentínai emigrációban szervezi saját színházát, ezidőben Szilágyi Bea a Magyar Színházművészeti Szövetség oszlopos tagja, a kulturális forradalom meghatározó alakja. Páger hazatérte után, a Kádár-korszak elején összeházasodnak. Szilágyi Bea ekkor már nem játszott, de tanított a Színművészeti Főiskolán. Páger nagy korszaka e házasság idejére tehető. Szerelmi házasság volt, de nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hazatértével sokakat megosztó színésznek "megbocsássanak", megtörténhessen a megbékülés. MÉ: A hagyaték az argentínai időszak, majd a hazatérés utáni dokumentumokat tartalmazza.
5 (magyar romantikus vígjáték, 79 perc, 1943) Aranypáva (magyar filmdráma, 86 perc, 1943) 1942 Házasság (magyar játékfilm, 80 perc, 1942) Fráter Loránd (magyar játékfilm, 63 perc, 1942) Férfihűség (magyar filmdráma, 95 perc, 1942) A harmincadik (magyar játékfilm, 93 perc, 1942) 1941 Végre! (magyar vígjáték, 78 perc, 1941) Régi keringő (magyar vígjáték, 90 perc, 1941) Miért? (magyar játékfilm, 87 perc, 1941) Háry János (magyar játékfilm, 90 perc, 1941) Doktor Kovács István színész, forgatókönyvíró (magyar játékfilm, 99 perc, 1941) András (magyar játékfilm, 83 perc, 1941) 1940 Zárt tárgyalás (magyar filmdráma, 85 perc, 1940) Igen vagy nem? (magyar vígjáték, 73 perc, 1940) Hazajáró lélek (magyar filmdráma, 88 perc, 1940) Erdélyi kastély (magyar filmdráma, 72 perc, 1940) Beáta és az ördög (magyar romantikus film, 82 perc, 1940) 1939 Szervusz, Péter! Tűz víz 5 Gödöllői munkanélküli hivatal nyitvatartása Alkonyat újhold indavideo Rizikófelmérési adatlap a várandós gondozásba vételéhez Mtd 800 benzinmotoros fűkasza
Nehéz azt mondani, hogy csak egy üveglapot teszünk oda, ahol nincsenek prizmák. Nehéz függetlennek és objektívnek maradni, mégis erre kell törekednünk.