Ami a tárgykultúrának a Dizájn Center, a verbális kommunikációnak a Modoros blog, az építészetnek az a Kis magyar snassz és neociki, Szalai András építészeti stand-up előadása, amelyet már könyv formájában is hazavihetünk magunknak. Könyvbemutatóra gyülekezünk a BME K276 (leánykori nevén K253) előadóterme előtt, este 6 óra van, odabenn kitartóan megy az Építészinformatika III. előadás, telnek a percek, mozgolódás támad a Sárkányölő Szent György körül gyülekezők között, és amikor már nem is hisszük, végre megjelenik a kivetítőn egy jókora QR-kód és a "Köszönöm a figyelmet". Lassan szedelődzködnek a diákok, kabát, mappa, maszk. Hirtelen olyan természetes, hogy itt a fél Éptört tanszék, ismerős arcok (lennének maszk nélkül), végre kezdünk. Kis magyar snassz és neociki. Kőhalmi Zoltán fogja a könyvet bemutatni, akiről fontos tudni, hogy amúgy okleveles építészmérnök, és annak idején Szalai András volt a diplomaterv-opponense. Csak azért nem buktatta meg őt az egyetemi évek alatt, mert nem tanította, rögzíti gyorsan az elején.
Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
Számos építészeti országjárás hordalékaként gyűltek össze ezek a fényképek bodegákról, helyi érdekű épületekről, családi házakról és családi mellékesekről, üzletportálokról, műemlékekről. Aztán ebből az anyagból idővel kikerekedett egy képes előadás-sorozat. Las Vegas egy garázsban, a köztéri bódé, mint az ideiglenesség ezer arca, három különböző típusú és állagú villanyoszlop találkozása száz méteren belül. A Pokol Csárda pokolábrázolása, családi kockaházból konyha és fürdőszobabolt – BEMUTATÓTEREM! ) turistacsalogató Miska kancsók és a járda fölé kivezetett esőcsatorna. A buherát és neocikit tulajdonképpen felfedezhetjük bárhol, buhera és neociki lesz minden, ha erre áll át a szemünk. Megfigyelhetünk apróságokat (lecserélt ablakok és kilincsek kaotizmusa, kerti díszek a törpéktől a művízesésekig), a közműrétegek tobzódását a már említett villanyoszlop-történelemtől (de van korszaktörténelme a korlátoknak, portálfestéseknek, ablakrácsoknak stb. is) az egymásnak ellentmondó, kisebb és nagyobb közlekedési táblák egy-egy oszlopon való találkozásáig.
Szóval az 5G-nek az égvilágon semmi köze a koronavírushoz. Köszönjük a figyelmet. Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.
A szimpla mobiltelefon elterjedésekor pontosan ugyanez történt mindenhol a világban. Ment a rettegtetés, hogy a mobiltól agyrákot kap mindenki, hogy a mobiloszlopok közelében megnő a rákos megbetegedések száma, stb. stb. Megtörtént? Nem. Ahol akkor tiltakoztak ellene ott van már mobilszolgáltatás vagy 25 éve? Igen. 5g frekvencia veszélyei e. Vettek mobilt és használnak azok akik akkor ellenezték meg féltek tőle? Igen. Szóval maradj a valóságnál!
Tovább folytatódott az ötödik generációs mobilhálózat kiépítése Magyarországon, és már az első valódi, szupergyors 5G-mobilnethálózat is elérhetővé vált – igaz, egyelőre csak egy szolgáltatónál, limitált területen, és még csak kétféle telefon képes rácsatlakozni. Amióta legutoljára írtunk az 5G-t érintő legfontosabb kérdésekről, azóta nemhogy elhalkultak a hálózatot egészségügyi okokból támadó hangok, de januárra Magyarországra is elért a legszebb összeesküvés-elméletek terjesztéséről ismert Stop5G mozgalom, amely Brüsszel vagy Bristol mellett Budapesten és Győrben is az utcára küldött néhány tucat tüntetőt, hogy felszólítsa a kormányt: állítsa le a hálózát építését, amíg be nem bizonyosodik, hogy az "5G-sugárzás" nem veszélyes az emberekre és a környezetre. Ahhoz, hogy meg lehessen érteni az 5G-vel járó környezeti és egészségügyi hatásokat, érdemes előbb megnézni néhány olyan alapvető tényt, mint hogy milyen elektromágneses környezetben élünk, milyen mértékben sugároznak a mobiltelefonokat kiszolgáló bázisállomások, és ez hogyan viszonyul az egészségügyi határértékekhez.