Loading... Now Playing: A 2015 november elsején elindult, közszolgálati jellegű Szabadkai Magyar Rádió célja a vajdasági emberek teljes körű tájékoztatása, hogy részletesen beszámoljon a Vajdaság egész területén történt eseményekről, bemutassa az itt élő emberek által megvalósított értékeket, szóljon a szerbiai, a magyarországi, a kárpát-medencei és az európai uniós témákról, és emellett, hogy folyamatosan fejlődjön. Prikaži više You Also May Like Loading...
A magyar és a külföldi melódiákat a műsorvezető, Kiss János, azaz Manó válogatja. A műsorban a hallgatók zenei kéréseit is teljesítjük. Szombatonként 14 és 20 óra között a 107, 1 MHz-en Hangjegykoktél Üdítő zenei turmix minden pénteken 18 órától a 107, 1 MHz-en Tomislav Jakovljević keverésében. Esti koktél A legjobb retró slágerek, nem csak éjszakai baglyoknak. Minden hétköznap 21 és 24 óra között. A nosztalgia szárnyán Ex-yu slágerek hétfőn, pénteken és szombaton 20 óra 5 perc és 21 óra között Muzsikál a mozi Dalok, ahogyan a moziban hallhattuk őket. Híres filmslágerek, fülbemászó betétdalok és szerzemények a vászonról. Muzsikál a mozi - minden szombaton 13-tól 14 óráig Orosz Ildikó szerkesztésében. Tiszta forrás A Kárpát-medence legszebb magyar népdalai a Tiszta Forrásban. Juhász Gábor válogatása minden vasárnap 18-tól 19 óráig. Hétlépés Mérföldes csizmával az etno- és világzenén át, kéthetente, szombatonként 21 órától a Szabadkai Magyar Rádió hullámain, Török Ferenc szerkesztésében.
Terítéken a vajdasági magyarságot érintő aktuális témák. Mozaik A Mozaik egy szórakoztató és informatív magazinműsor hétköznaponként 10 és 16 óra között. A műsorvezetők a napi aktuális programajánlatok és közérdekű információk mellett a legérdekesebb és legfontosabb témákkal várják önöket. Legyen szó sportról, egy-egy élettörténetről, egészségügyről, oktatásról vagy éppen környezetvédelemről. Kiemelt helyet kap a kultúra, a magyar értékek közvetítése. Irodalom, képzőművészet, zene, film, mozi, színház… Minden, ami számít egy helyen, napi hat órában. Küzdőtér A Küzdőtér a Mozaik című magazinműsor heti rendszerességgel jelentkező sportrovata. Hétfőnként 11 és 12 óra között egy sportszelet, ami mindenkinek jár. Beszámolók, interjúk, aktuális helyi és külföldi eredmények. Mérleg Interjúműsor politikáról, gazdaságról, oktatásról és egyéb közéleti témákról. Részletesen! Pénteken 16 óra 30 perctől a Szabadkai Magyar Rádió hullámain Slágergyár A Slágergyárban a '60-as, '70-es, '80-as évek zenéi köszönnek vissza.
2022. 04. 08 Névnap: Dénes Most 07:34, Frissítve: 07:41 Lövöldözés Tel-Avivban, többen meghaltak Legalább két ember életét vesztette és többen megsebesültek csütörtök este Tel-Aviv belvárosában egy lövöldözésben - közölték az izraeli egészségügyi hatóságok. 07:16, Frissítve: 07:24 Szabadka, a sztyeppei város Szabadka térbeli fejlődése egészen a huszadik századig - ez volt a témája a VM4K által szervezett eseménynek. 21:26, Frissítve: 22:38 Vučić első interjúja a választások után Az ismételten megválasztott szerb elnök a voksolás eredményeiről és az elkövetkező időszak kihívásairól beszélt a Szerbiai RTV-nek adott interjújában. Népszerű Eredmények 26, 14%-os feldolgozottságnál A Köztársasági Választási Bizottság legfrissebb adatai szerint az Aleksandar Vučić - Együtt Mindent Elérhetünk Lista 48, 84 százalékon áll, míg a Vajdasági Magyar Szövetség – Pásztor István Lista 2, 76%-on.
Ilyenkor a kormányzóképesség, a döntésképesség, a teherviselési képesség az, ami elsődleges, és ebben én úgy gondolom, hogy a most hatalmon lévők, a most országokat irányítók fognak győztesként kikerülni. " Pásztor István arról is beszélt, hogy jól halad a Szabadka-Szeged vasútvonal felújítása, már a pálya próbatesztelései folynak a szerbiai szakaszon. Erről pénteken Magyarországon egyeztet majd Lázár János illetékes kormánybiztossal. A VMSZ elnöke szerint fontos lenne még a vasútvonal átadása előtt megoldani, hogy minél gyorsabb legyen a határellenőrzés. Ugyanis hiába a gyors közlekedés, ha az embereknek várakozniuk kell az útlevél ellenőrzésére – fogalmazott Pásztor, aki szerint ebben a kérdésben nem nálunk, hanem elsősorban Magyarországon pattog a labda. ()
A magyarországi adófizetők milliárdjaiból szerzett Szerbiában az Orbán-kormány médiabefolyást 2021. 02. 28. 09:35 A magyarországi adófizetők 2011 és 2019 között mintegy tizenkétmillió euróval, hozzávetőlegesen 4, 3 milliárd forinttal járultak hozzá a Szerbiában megjelenő magyar nyelvű médiumok működéséhez. A Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ, a CINS kutatómunkája alapján a pénzek főleg olyan, a Fideszhez közelálló médiumokhoz kerültek, amelyek Orbán Viktor pártjának és szövetségeseinek az üzeneteit közvetítik.
Öt nagy Mária-kegyhelyet emelnek ki a tárlaton: Fatima, Lourdes, Guadalupe, Czestochowa és Medugorje. Az e helyekről származó szobrok és képek mellett a különböző nyelveken kiírt Üdvözlégy Mária-imádság állt a figyelem középpontjában. A részvétel indoklásában a szervezők kiemelték: a Mária Rádió ily módon is szeretne hozzájárulni a keresztény értékek közvetítéséhez. A mai társadalomban is fontos, mint egykor, hogy felhívjuk a figyelmet az isteni üzenetre, amit a hagyomány és a művészetek is közvetítenek. A Múzeumok éjszakája jó alkalom, hogy sok emberhez eljuthasson ez az üzenet. A látogatók között voltak, akik rendszeres hallgatói a Mária Rádiónak, és először látogattak a galériába és a stúdióházba, de voltak olyanok is, akik a Múzeumok éjszakája programjai között vették észre először, hogy létezik ez a rádió. A szervezők elégedettek, és terveik szerint a jövőben is részt vesznek Szabadka kulturális életében – írta beszámolójában Kovács Csaba. Magyar Kurír
Az első világháború során műszaki szempontból az ekkor még nagyon lassú, gyalogossebességű tankok alkalmazása, katonai szempontból a helyi erőfölény létrehozása és az áttörést megvalósító rohamcsapatok megjelenése volt az, ami előkészítette a talajt második világháborús német hadviselést. Mi a villámháború. Ehhez azonban sokkal gyorsabb járművekre, tankokra volt szükség. Második világháború [ szerkesztés] A második világháború idejére a németek már felmérték az első világháborús tervek bukásának hadászati okait, és módosítottak kiképzési rendszerükön is, hogy a tervezettől eltérő körülmények esetén is képesek legyenek sikerre vinni a hadműveletet. A Franciaország lerohanását célzó haditervükben nagy szerepet szántak a villámháborús taktikának, ami az ekkor már a 40 km/h-t elérő sebességű harckocsikon alapult. A huszonhat évvel korábbi tapasztalatokat kamatoztatták, taktikájuk legfőbb célja az lett, hogy az ellenségnek semmiképpen sem szabad időt hagyni statikus védelem kiépítésére, állandóan mozgásban tartva, űzve kell szétforgácsolni erőit, illetve bekeríteni az erősen védett állásokat (tapasztalatok bizonyítják, hogy a védekező harcok lelkileg sokkal megterhelőbbek a támadóknál, és az állandó menekülés-állásfoglalás-bekerítés-kitörés-menekülés gyorsan aláássa a legénység morálját).
Ha a körülmények kedvezőek nagyobb jégkristályok képződésének és megnövekszik ezek sűrűsége, akkor elkomorodik az ég, kialakulnak a sötét esőfelhők, sőt viharfelhők. Ha a jégkristályok elérnek egy kritikus méretet, akkor megindulnak a jégkristályok lefelé, amelyek az alatta lévő melegebb légrétegekben megolvadnak és eső formájában érkeznek meg. De nyáron előfordul, hogy a nagy jégkristályoknak nincs elég idejük, hogy megolvadjanak, ekkor jön létre jégeső. Télen, amikor a föld felett is nulla fok körüli, vagy az alatti a hőmérséklet, akkor laza jégkristályok hullnak a földre, ekkor havazik. A villámképződés De mikor jár együtt a vihar villámlással és mennydörgéssel? Mi a villám pdf. Ha nagy a légköri nyomáskülönbség, akkor a felhők gyorsan száguldanak és a felhők és az alatta levő légtömegek között súrlódás jön létre, ami a vízmolekulák elektronjait leszakíthatja, ekkor jönnek létre az ionok. Az ionok egy része negatív, mert a leszakított elektronok is helyet keresnek maguknak, másik része az elektron elvesztése miatt pozitív lesz.
Ez pontosan 75715 földbe csapó villámlást jelentett a több mint 1 millió detektált villámlásból, míg tavaly júniusban ez a szám 34 539 volt. Általánosságban elmondható, hogy a zivatarok közel 85-90 százaléka a nyári félévre esik, az év legzivatarosabb hónapja a június. 2009-ben a mintegy száztízezer földbe csapó villámlásból 34539 júniusban - nyilatkozta Dombai Ferenc, az OMSZ munkatársa. Magyarországon 1998 óta működik villámfigyelő rendszer. Kevesen tudják… hogy a villámcsapás okozta károk ellen a villámhárító nem véd. A villámhárító (elsődleges villámvédelem) feladata, hogy felkínáljon a villámnak egy biztonságos becsapási pontot, és a becsapó villám áramát a földbe vezesse anélkül, hogy az épületben bármilyen rombolás vagy tűz keletkezne. A villámok kialakulása - A fizika kalandja. Ám feladata ebben ki is merül, az elektromos berendezéseink, sőt, a telefonhálózat is pedig még akkor is károsodhatnak a becsapó villámtól, ha az az épületben egyáltalán nem is tett semmiféle kárt. A villamoshálózaton fellépő túlfeszültség tönkreteheti az érzékeny berendezéseket, esetenként zárlatokat, vagy akár tüzet is okozhat.
Meccs közben bekrepál a TV Ismerek olyan embert, aki a televízió adás zavarától tudna a falra mászni. Aránylag kevesen tudják, hogy az ilyen jelenségekre nem árt előre felkészülni. Mivel nincs a köztudatban, hogy egy villámcsapás vagy akár egy áramingadozás mekkora károkat okozhat nekünk, eszünkbe sem jut, hogy védekezzünk ezek ellen. Pedig a kb. 3, 8 millió magyar háztartásban 23 millió olyan elektronikus berendezés van, amelynek a megfelelő védelméről gondoskodni kellene, ez pedig igen nagy szám. Flash - A Villám 1. évad 4. rész - Catch The Net. Arról nem is beszélve, hogy egy túlfeszültségvédelmi berendezés ára már eltörpül egy TV, mosógép vagy számítógépé mellett, amelyek értéke háztartásonként több százezer forintot is kitehet. Kis utánajárással az interneten hasznos tanácsokra lelhetünk és kimondottan háztartásoknak tervezett termékkel mi is könnyedén megóvhatjuk elektromos berendezéseinket a villámok vagy áramingadozások okozta károktól. Ha becsap a villám... vezessük le a feszültséget! Egyszerre minden odaveszhet, ami épp be van dugva a konnektorba.
A Melbourne-i Egyetem botanikus kutatója, Gregory Moore a The Conversation -ben mesélte el, mi is zajlik akkor, ha egy fába csap a villám. Azt a legtöbben már gyerekként megtanuljuk, hogy zivatarban sose keressünk menedéket fa alatt vagy ugyanoda sose csap kétszer a villám. De vajon e szabályok miként vonatkoznak a fákra? Az idős fák gyakran a környezetük legmagasabb pontjai, így nagyobb esélyük is van arra, hogy megtalálja őket egy villám. Az ember azt hinné, hogy a villámcsapás egyúttal a fa végét is jelenti, azonban a valóságban igen nagy különbségek lehetnek a villámcsapások hatásában. A kár függ a fafajtól, magától a villámtól, illetve attól is, hogy mennyire volt vizes a talaj, ahova lecsapott a villám. Mi a villám video. A villámcsapások akár egymillió volttal és húszezer Celsius-fok hővel is járhatnak, ha egy ilyen nagy erejű villám talál meg egy fát, akkor annak a fának biztosan vége. A fa belsejében a nedvek azonnal gőzzé válnak, s ennek hatására a fa szó szerint felrobbanhat, vagy nagy darabok szakadhatnak ki belőle, illetve a kérgéből.
A gömbvillám nagyon ritka jelenség, mert több feltétel egyidejű teljesülése kell a létrejöttéhez. A felhő apró jégkristályai egymással laza kapcsolatban vannak, és amikor töltésre tesznek szert az ionok között taszítás jön létre. A taszító erő akkor a legkisebb, ha a töltések egy gömbfelületen helyezkednek el, ezáltal jöhetnek létre a felhőben az elektromos töltéssel rendelkező gömbök. Ha azonban túl sok a töltött ion, akkor ez a gömb szétszakadhat, és emiatt nagyok kritikus körülmények kellenek a fennmaradáshoz. Mi történik, ha belénk csap a villám? - HáziPatika. A másik fontos feltétel a gömbök sűrűsége, ha ez meghaladja a körülötte levő levegő sűrűségét, akkor ritka esetben ezek a gömbök lesüllyednek és leereszkedhetnek a föld felé. Ezeket a töltött gömböket nevezzük gömbvillámnak. Úgy tudom, hogy japán tudósoknak már sikerült gömbvillámokat laboratóriumi körülmények között is előállítani. A blog egyéb írásait összefoglalja a megfelelő linkekkel a " Paradigmaváltás a fizikában " című írás.
Tavasszal és nyáron különösen megszaporodnak, de tél kivételével minden évszakban előfordulnak jókora viharok. Ilyenkor a villámlás sem ritka, ám sokan a jelenségnek csupán a romboló tulajdonságát ismerik, mint művészt, nem. Pedig kis túlzással a villámlás valóságos művész. Amikor homokba csap, üvegszerű ásványi anyag, úgynevezett filgurit keletkezik, melynek neve a latin filgur, azaz villámlás szóból ered. Ezek többnyire a föld alatt, a homokos, laza talajban jönnek létre a villám okozta mintegy 1800 fokos hőmérséklet hatására. A szilícium-dioxid üvegesre olvad, majd megszilárdul, és létrejönnek a természet különleges, nonfiguratív művészeti alkotásai.