A kiiktatása illik az elmúlt hét eseménysorozatába, a Hezbollah Brigádoktól a bagdadi eseményekig. Mi lehet az amerikaiak célja? Hagyományos háborút vélhetően egyik fél sem akar, ez elhúzódna, rengeteg ember- és pénzügyi veszteséggel járna. Amerika és iran daily. Arról lehet gondolkodni, hogy Donald Trump a közelgő elnökválasztás miatt érdekelt egy háborús helyzetben, de egyrészt az amerikai társadalom többsége beavatkozásellenes, másrészt, ha mégis pozitívan fogadnának egy támadást Amerikában, az pár hónap alatt könnyen átfordulhat negatív érzelmekbe, látva az áldozatokat. Nehéz kérdés, hogy mi Washington végcélja, nem látjuk, hogy Trumpék mit akarnak elérni ezzel az Irán-politikával. Szulejmáni likvidálására sokan vártak, a Közel-Keleten is voltak ellenlábasai, hosszútávon lehet elrettentő hatása az akciónak, de rövidtávon növeli a biztonsági kockázatokat. Irán kemény válaszlépéseket ígér, mit tehetnek? Irán vagy a velük szövetséges erők korlátozott támadásokat hajthatnak végre amerikai támaszpontok, katonai- és civil célpontok ellen a közel-keleti régióban.
1096 2020. március 22., 10:16 2020. február Az iráni Forradalmi Gárda testőrgárdából lett rettegett árnyékhadsereg, majd pedig Irán Mészáros-cégcsoportja. Külföldi merényletei miatt 2019-től az USA már terrorszervezetként tartja számon, és legbefolyásosabb vezetőjét is terrorizmusra hivatkozva likvidálta. 200 2020. február 12., 15:48 Sorozatban negyedjére vallottak kudarcot egy saját fejlesztésű műholddal. 9 2020. február 9., 19:23 Fagyos és teátrális pillanatok az amerikai elnök évértékelője előtt és után. 302 2020. február 5., 05:54 A forrongó közel-keleti térségen halad át Japán olajimportjának 90 százaléka. 2020. Amerika és iran news. február 2., 07:25 2020. január vége Két törvénymódosítást szavazott meg az amerikai képviselőház, amikkel elejét vennék az újabb háborúknak. 1 2020. január 31., 08:07 Hetekkel a támadások után kezdték el a katonáknál diagnosztizálni a robbanások okozta agysérüléseket. 2020. január 30., 23:48 Akármilyen százalékban, akármikor tudnak uránt dúsítani az iráni hatóságok szerint.
Ki volt Kászim Szulejmáni és mennyire volt fontos szereplő? Az Iráni Forradalmi Gárda tábornoka, a Kudsz-erők parancsnoka volt. A három legbefolyásosabb iráni között tartották számon, az elnök és a legfőbb vallási vezető mellett. Irán szerint továbbra is Amerikánál pattog a labda atomügyben - Portfolio.hu. Fontos szerepe volt abban a fajta külpolitikában, amiben Teherán nem a hagyományos háborúra, hanem a nem-állami szereplők hálózatára helyezte a hangsúlyt a régióban. Szulejmáni szimbolikus karakter, nagy személyes befolyással. A Forradalmi Gárda viszont egy intézmény, ennek ugyan most likvidálták az egyik politikai vezetőjét, de ez nem azt jelenti, hogy az iráni külpolitika lebénulna, de mindenképp lesz hatása Szulejmáni halálának, amit menedzselni kell, ennek érdekében az iráni vezetés már ki is nevezte Szulejmáni utódját Ismail Kani személyében. Most tudták azonosítani a hollétét, vagy az iraki eszkalációra érkezett amerikai válasz volt a csapás? Korábban is lehetett hallani arról, hogy például Izraelnek vannak információi Szulejmáni szíriai tartózkodási helyéről, de nem volt egyértelmű, hogy a likvidálása milyen pozitív és negatív következményekkel járhat, ezért nem léptek.
A történet klasszikus, kicsit már poros, de már-már banális: a korábbi vezérigazgató, Jean-Louis Baillot 2009-2012 között mintegy 400 dolgozóról gyűjtetett be illegálisan információkat, és a munkához magánnyomozók mellett rendőröket is bevont. Az ügy lassan már tíz éve, hogy kitudódott, de csak most került sor a versailles-i bírósági tárgyalások lezárására. Baillot két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott és kötelezték 50 ezer euró büntetés megfizetésére. Rajta kívül még 14 vádlott volt az ügyben, zömmel azok, akik a jelzett időpontban az Ikea vezetői voltak, de négy rendőrt is elszámoltatott tetteivel a bíróság. Orbán Viktor: Elkezdődött az EU-csúcs – diplomáciai nagyüzem a békéért | hirado.hu. Az ügyészség 2 millió eurós büntetést kért az Ikeára, ennek vágül a felét ítélte meg a bíró. A BBC tudósítását a Telex szúrta ki először.
A kísérő hadihajók összezavarására nem csupán a konvojon kívülről, de a kísérők gyűrűjén belülről is torpedók záporoztak. 1940 folyamán már havonta legalább 35, de egyes hónapokban 57 hajót is elsüllyesztettek a "farkasfalkák" – később erre az időszakra gondoltak vissza "boldog időként" a német tengeralattjárósok. Amerika közeledése A döntő tényezők: anyag, hírszerzés, technológia Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Index - Külföld - Orbán Viktor: Európa is bekapcsolódik a tűzszüneti tárgyalásokba. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A film kerettörténete 1945-ben játszódik, és a fasiszták bukásával kezdődő leszámolások kapcsán tárul elénk a századelőn együtt felnövő parasztfiú, Olmo ( Gérard Depardieu) és Berlinghieri uraság ( Burt Lancaster) unokája, Alfredo ( Robert De Niro) egymásba fonódó életpályája. A francia Ikea-vezér kémkedett a dolgozói után, egymillió eurós bírság lett a vége - Napi.hu. A két fiú 1918-ban, a nagy háborúból hazatérve, ahol a lövészárokban egy időre eltűntek a társadalmi különbségek, jövendőbelijeikkel együtt újra szentesítik barátságukat, Alfredo azonban cserben hagyja az ártatlanul gyerekgyilkossággal gyanúsított Olmót. Barátságuk megromlik, akárcsak Alfredo házassága, aki ráadásul hagyja szabadon garázdálkodni a szadista fasiszta intézőt, Attilát ( Donald Sutherland). A kegyetlenkedő Attilával csak Olmo mer szembeszállni, ám miután fellázítja a földműveseket, menekülni kényszerül... A kommün (Párizs, 1871) (2000) Peter Watkins úgy emlékezett meg a porosz-francia háború alatt a francia vereségek és az uralkodó osztály tehetetlensége és korrupciója miatt kirobbant párizsi kommün eseményeiről, mintha dokumentumfilmet készítene.
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel és Ursula von der Leyen bizottsági elnök részvételével a március 10-11-i versailles-i informális csúcstalálkozóról és az Európai Tanács március 24-25-i csúcstalálkozójáról rendezett plenáris vitán a képviselők elismerésüket fejezték ki a tagállamoknak az Oroszország elleni példátlan szankciók gyors elfogadásáért. Azt is üdvözölték, ahogy a tagállamok az ukrajnai háború elől menekülő milliókat befogadják. "Ezért a háborúért Oroszországot terheli a felelősség" - mondta Charles Michel, aki elítélte az ukrán népet és városaikat sújtó pusztítást. Versaillesi békeszerződés. Michel biztosította a képviselőket: a háború felelősei nem maradnak büntetlenül, és elismerését fejezte ki a "Vlagyimír Putyin legyőzésének közös céljából" egyesült nemzetközi koalíciónak. Az Unió átfogó célja a béke és a jólét megteremtése, de emellett csökkentenie kell energiafüggőségét, meg kell erősítenie a biztonsági rendszerét és szilárd alapokat kell teremtenie a gazdasága számára, zárta szavait Michel.
Sátántangó (1994) Tarr Béla 439 perces eposza természetesen legenda, és megsüvegeljük azokat, akik az eredeti és a digitálisan felújított verziót is látták – azok előtt pedig mélyen meghajolunk, akik többször is megnézték őket. A Krasznahorkai László könyve alapján készült film főhősei mindenfajta hasznos termelésből kikapcsolt mezőgazdasági géptelepen élnek. Versailles-i béke megkötésének éve. Számukra minden feloldódott az időben, az évszakok periodikus változásában, lassan már ők maguk is az enyészet részeivé válnak. A mindent megsemmisítő elhagyatottság érzését csak egyetlenegy vágy töri meg, az egyre erősebben jelentkező menekülés vágya. Mindannyian kicsinyes terveket szőnek, természetesen egymás kárára, abban az illúzióban ringatják magukat, hogy egymás kirablásával, becsapásával saját jövőjük megoldódik. Valójában mindannyian egy Messiásra várnak, aki kivezeti őket ezekből a nyomorult hétköznapokból, megmenti őket ebből a mindent elnyelő esőzuhatagból és sártömegből, de mi van, ha a Messiás egy szélhámos. Huszadik század (1976) Bernardo Bertolucci történelmi drámája a maga 5 óra 17 percével monumentális történelmi tabló az olasz közelmúltról, bár nem olasz főszereplőkkel - igaz, létezik egy két részre bontott, 247 percbe sűrített változata is.