Attól kezdve a világ összes népének egy királya lesz, Mátyás király, és az egész földön egy hit fog uralkodni.
Ekkor épült ki a jelenlegi Lovagterem az első emeleten. Az emeleten, a boltíves teraszon egy kávézó működik, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a tóra és a vár környezetére Forrás: Kovács István Az épületben érdemes felkeresni az ismert keramikusról elnevezett Kuny Domokos Múzeumot is, ahová a nyugati oldal felől, a romterületeken keresztül lehet bejutni. Csodásak a belső termei, hihetetlen, hogy milyen minőségű épületeket hoztak létre évszázadokkal ezelőtt. A kiállítások mellett oldalt, fent működik egy mediterrán hangulatú kávézó – ide szintén érdemes beülni egy kávéra vagy üdítőre, mert innen gyönyörű a panoráma a tóra. Kikelet Club Hotel*** Miskolctapolca - Bonfini Reneszánsz Étterem. A város egyik új jelképe Miután megnéztük a várban működő kiállításokat, kisétáltunk a várudvarról, és még egy darabig továbbhaladtunk a sétányon – elmentünk a vízben álló Keresztelő Szent János szobor mellett –, ahonnan szép kilátás nyílik a várra. Keresztelő Szent János szobra a hattyúpihenő sziklán a tó medrében Forrás: Kovács István A híres szobor a tó vizében, a hattyúpihenő sziklán áll.
Az okot az szolgáltatta, hogy Thuróczi János Magyar Krónikáját az udvar finomabb érzésű körei tűrhetetlenül barbárnak találták. Mátyás felkérte Bonfinit, hogy ezt latin nyelven, méltó terjedelemben és számára kívánatos felfogásban készítse el. Mátyás és az építészet | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár. Miután Mátyás halála után a megbízást Ulászló megújította a mű 38 könyvben készült el. Munkájáért Bonfinit a király (Ulászló) magyar nemességgel és koszorús költő címmel tüntetett ki. Étlap [PDF] Itallap [PDF]
Néhány perc múlva már a várkastély felé vezető Esterházy sétányon jártunk, ahol rövidesen felbukkant előttünk az épület megmaradt délkeleti szárnya a toronnyal és a háttérben az Öreg-tó. A vár első fénykora A történelem viharai alaposan megtépázták a várat, hiszen az eredetileg négy saroktornyos épületnek mára csak a keleti tornya maradt fenn. Ám, hogy milyen komoly erődítmény állt itt egykor, arról árulkodik az udvari főbejárattól a romterületen jól kivehető négy saroktorony, illetve a hozzájuk csatlakozó palotaszárnyak alapfalai. A várkastély megmaradt délkeleti szárnya a főbejárattól nézve Forrás: Kovács István A várkastélyt három sarkán olaszbástyás, a negyediken körbástyás vízivár veszi körül, és ez az egyetlen magyarországi vár, amelyet az eredeti vízárok-védelmi rendszer övez. A várkastélyt részben a tóparti sétányon is körbe lehet járni. Első fénykora Luxemburgi Zsigmond királyhoz kötődik, aki 1397 és 1409 között – a korábbi tulajdonos, a Lackfi család által építtetett - "L" alakú kis vár helyén egyemeletes, négy saroktoronnyal rendelkező U alakú várkastélyt építtetett.
Hirdetés Jöjjön Kányádi Sándor versei összeállításunk. Jó válogatást kívánunk! Róka-mondóka Volt egy kicsi kakasom, elvitte a róka. Jércém is a tavaszon, Volt egy ludam, jó tojó, Récém, tóban tocsogó, Gácsérom és gúnárom, Semmim sincsen, tirárom, vigye el a róka! Sóhajtás Kútnak lenni volna jó utas-itatónak, diófának vagy a fán füttyentő rigónak. Rigófüttynek volna jó, lenni bár egy hangnak, jönni-menni volna jó akárcsak a harmat. A tavon Szúnyog zirreg a tó fölött, bűvöli a béka. Alig várja, hogy elszálljon elé a zsombékra. – Szállj már alább, gyere, gyere, ne félj tőlem, szentem! Szúnyogot én már náladnál nagyobbat is nyeltem. Így biztatja a szúnyogot meredt szemű béka, amikor a tóra vetül a gólya árnyéka. Ám a béka se lát, se hall: – Ne félj, szúnyog úrfi! Hamm, bekaplak, de hálából megtanítlak úszni. Kányádi sándor őszi versek. Ugrik is már, és a szúnyog mintha nem lett volna. De a gólya sem hiába szállott le a tóra. Csőre villan, mint a penge, csattan, mint az ostor: nyakon csípi béka úrfit, s viszi szúnyogostól.
Megpróbálhatunk hadakozni az idővel, de ez is csak egy szélmalomharc lenne. Legjobb, ha örülünk az ősz szépségeinek, a természet csodálatos színeinek. Nézzük az ősznek is jó, pozitív oldalát. Élvezettel betakaríthatjuk a termést, leszedhetjük a gyümölcsöket. Nem biztos, hogy a legszebbek, nem is feltétlenül olyanok, mint amilyennek elképzeltük. Kányádi Sándor őszi versei - Divatikon.hu. Azért megszépíti, zamatosabbá teszi őket a tudat, hogy megdolgoztunk értük! Használjuk ki a napsütésés órákat, hogy minél inkább feltöltekezünk, mielőtt még beköszönt a hosszú tél. És persze jöjjön a beígért kis versike. Kányádi Sándor: Jön az ősz Jön már az ismerős, széllábú, deres ősz. Sepreget, kotorász, meg-meg-áll, lombot ráz. Lombot ráz, diót ver, krumplit ás, szüretel. Sóhajtoz nagyokat, s harapja, kurtítja, a hosszú napokat.
Megnövekedik a gesztusok, kiszólások szerepe. A költői képek helyett monumentális tablók, drámai betétek, megszakított eseménysorok dúsítják a versszöveget. Megbillen a jelentéktelen és a lényeges aránya; a csapongó gondolatban keverednek a személyes sors emlékei a mitologikus és történelmi időkkel stb. Kanyadi sándor őszi versei . Ugyanakkor a nyelv felszínén és a verskompozícióban történő megújulás ellenére erőteljesen opponálja a posztmodern értékrelativizmusát, jelezve, hogy az emberi élet legfontosabb kérdései nem veszítenek jelentőségükből. A könnyed, szórakoztató stílusú Konkrét költemény című vers például egy régi kalendárium Márton-napi időjóslását idézi a mottóban, s egy huszadik század végi életképpel indul: a lépcsőházba, ahol a versbeli költő lakik (aki nagyon hasonlít a valóságos Kányádira), hajléktalan költözik. Az önironikus vers frivol kérdése, hogy viszonylagos jólétben élve befogadja-e a hajléktalant, követi-e a példázatos személyek döntését, édesapjáét, Márton Áron püspökét vagy tours-i Szent Mártonét.
Impresszum Szerkesztő: Farkas Ilona Email: Tárhely: Tá Kft. Weblapmotor: Wordpress 5. 6.
A poéma második része ellenvers, tehetetlen tanúságtétel korunk lélektelen tömegmészárlásáról, világunk közönyéről, az ember rossz természetéről és az elrontott teremtés fölött hallgató Istenről. A versszimfónia reményvesztettsége a kései Vörösmarty-vers ( Emberek) fájdalmához mérhető: "gyűlölet a fegyverük vértjük / pusztuljanak legyen már végük / teremts nélkülük új világot // krisztustalan amit beszélek / de talán mégis lehetőség […] dicsőségedre, akik voltak, / növényeknek és állatoknak / nekik adj örök üdvösséget". A Felemás őszi versek kötettel Kányádi lezárta költészetét, 2017-ben bekövetkezett haláláig már nem publikált.
Bár a rendszerváltozás után Kányádi költészetében az "örök emberi" kérdések kerülnek előtérbe, továbbra sem utasítja el a "közteherviselés" költői felelősségét. A társadalmi változás ellentmondásosságát szarkasztikus kuplédalban ( Kuplé a vörös villamosról), a Valaki jár a fák hegyén (1997) című válogatott ("egyberostált") kötet egyik új darabjában énekli meg. Kányádi Sándor versei - jó válogatást kívánunk!. Ugyanitt jelent meg az életmű egyik fontos világképösszegző darabja, a kötetcímadó költemény is, melyben megerősíti az ember transzcendenciaigényét. Kányádi költészetében a transzcendens istenkép szorosan összeépül a kereszténység lelki, morális örökségével, a református biblikussággal, a népi vallásossággal, a teremtés-végítélet pedig a tudomány egyes téziseivel. Ennek az összetett rétegzettségnek és összesimulásnak a reprezentatív darabja a vers ("vajon amikor zuhanok / meggyújt-e akkor még az én / tüzemnél egy új csillagot // vagy engem is egyetlenegy / sötétlő maggá összenyom"). Azonban a hivő ember tapasztalata szerint a létben szorongó ember a megsemmisüléssel szemben nincs magára hagyva, világunk oltalom alatt áll, azaz "valaki jár a fák hegyén".