Az 1950-es megyerendezéskor az addig Csongrád vármegyéhez tartozó települést Békés megyéhez csatolták. Kardoskút határában nagy kiterjedésű olaj- és gázmezőt találtak, amely révén a szénhidrogénipar központjává vált. A település a Körös–Maros Nemzeti Park mellett fekszik, közelében található a 3 kilométer hosszúságban elnyúló [3] Fehér-tó madárrezervátuma és mellette, a sóstói telepen van a híres rackajuh és cigájajuh génbank is. Közélete [ szerkesztés] Polgármesterei [ szerkesztés] 1990–1994: Ifj. Ramasz Imre (független) [4] 1994–1998: Ramasz Imre László (független) [5] 1998–2002: Ramasz Imre László (független) [6] 2002–2006: Ramasz Imre László (független) [7] 2006–2010: Ramasz Imre László (független) [8] 2010–2012: Ramasz Imre László (független) [9] 2012–2014: Lengyel György (független) [10] [11] 2014–2019: Lengyel György (független) [12] 2019-től: Varga Pál (független) [1] A településen 2012. Kardoskút fehér to imdb movie. november 25-én időközi polgármester-választást tartottak, [10] az előző polgármester halála miatt.
Kardoskút község Békés megye Orosházi járásában. Fekvése [ szerkesztés] Békés megye délnyugati részén fekszik, Orosháza és Tótkomlós központjától is közel azonos távolságra, mindkettőtől nagyjából 8-10 kilométernyire. A szomszédos települések: észak felől Orosháza, délkelet felől Tótkomlós, délnyugat felől Békéssámson, nyugat felől pedig Székkutas; keleti határszélén egy pontban érintkezik a közigazgatási területe Pusztaföldvárral is. Legfontosabb turisztikai vonzereje, a Körös–Maros Nemzeti Park egyik legértékesebb részének számító Kardoskúti Fehér-tó a község délnyugati határszéle közelében található. Fehér-tó | kardoskut. Megközelítése [ szerkesztés] Központján nagyjából észak-déli irányban végighúzódik az Orosháza - Mezőhegyes közti 4427-es út, ezen érhető elé mindkét végponti település, illetve Tótkomlós felől is; Hódmezővásárhelyről a 4418-as út vezet a községbe. Az útirányjelző táblák Kardoskútra vezető útként jelölik a 47-es főút elágazásánál a 4419-es utat is, habár az teljes hosszában Székkutas területén húzódik, de Kardoskút Pusztaközpont településrésze valóban onnan érhető el a legegyszerűbben a főút felől.
E régi magyar háziállatfajták legeltetésével biztosítható a Nemzeti Park területeinek kedvező természeti állapotban tartása, tenyésztésükkel egyben komoly génmegőrzési munka is folyik. A telepen természetvédelmi őr vezetésével körbetekintésre és állatsimogatásra van lehetőség.
Mutasd a térképen › Magyarország hét természeti csodája között jegyzik a kardoskúti Fehér-tó környékét egy televíziós szavazás alapján. A kezelő nemzeti park és a helyi önkormányzat rendezvényekkel is népszerűsíti a helyet, ezáltal a természetvédelmet. Immár 14 alkalommal rendezték meg a Fehér-tó napját, minden esetben szeptember közepén a Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a kardoskúti önkormányzat szervezésében. Kardoskút fehér to site. Ez a nap azért fontos a természetbarátok számára, mert nem csak azokat a helyeket tekinthetik meg, amelyeket bármelyik más napon meglátogathatnak, hanem a nagyközönség elől elzárt különlegességeket is. A központi helyszín a Kardoskúti Múzeum, de természetesen az érintettek természetesen nem egy helyben ülnek, hanem szakszerű vezetés mellett bejárhatják a tó környékét, illetve a pusztát, mely páratlan növény- és állatvilággal rendelkezik, különösen madárvilága egyedülálló. Az időpont kiválasztása nem véletlen, hiszen ez a kora őszi időpont a legalkalmasabb a madármegfigyelésre – erre egész nap lehetőség nyílik a Fehér-tó napján, mint ahogy az őshonos háziállatok megtekintésére is.
A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a tulajdonjog átruházásához, haszonélvezetbe, használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon történő megterheléséhez. A társasház közös tulajdonai Társasházak esetében már az alapító okiratban meg kell határozni a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pl. tároló), épületrészeket, épületberendezéseket (pl. lépcsőház, liftakna), földrészleteket, valamint az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadokat. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek mellett pl. Osztatlan közös tulajdon - Használati megállapodás - dr. Potmák Andrea ügyvéd. a házfelügyelői lakás is a tulajdonostársak közös tulajdonában lehet. Az épület tartószerkezetei, az épület biztonságát (állékonyságát) szolgáló épületrész akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van. Hitelfelvétel Ha osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlant szeretnénk eladni vagy felajánlani fedezetként egy jelzáloghitelhez, akkor a bankok ún.
Előző írásomban összefoglaltam, hogy melyek az osztatlan közös tulajdon jogi szabályozásából eredő főbb sajátosságok, illetve, hogy mire érdemes odafigyelni osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan vásárlása esetén. Kitértem arra is, hogy kiemelt jelentősége van az ingatlan használatát szabályozó, valamennyi tulajdonostárs által aláírt használati megállapodás meglétének. Jelen bejegyzésben azt szeretném részletesen kifejteni, hogy mit érdemes szabályozni egy használati megállapodásban. Használati, megosztási szerződés - dr. Török Éva ügyvéd. Használati megállapodás tartalma Használati megállapodás írásakor mindig szem előtt tartom a hitelintézetek által közzétett használati minta tartalmát, hiszen, ha valamelyik tulajdonostárs meg szeretné terhelni a saját tulajdoni hányadát, akkor a hitelintézet az abban foglalt kritériumoknak megfelelő használati megállapodást fogadnak el. Ez azonban csak egy alap dokumentum, ez még számtalan pontban kiegészítésre szorulhat aszerint, hogy a tulajdonostársak hogyan és milyen részletességgel kívánnak megállapodni, vagyis melyek azok a további pontok, amiket mindenképpen rögzíteni szeretnének.
Amennyiben a másik fél nem válaszol, a beleegyezést megadottnak kell tekinteni. Az eljárás a földhasználati nyilvántartásba történő bejelentéssel zárul, amihez ne felejtsük el csatolni a használati renddel berajzolt térképet. Mire kell még figyelni? Garanciális rendelkezés, hogy minden tulajdonostárs számára biztosítani kell a saját területének a megközelíthetőségét, akár a más területén történő átjárással is. A közös tulajdonú ingatlan használati rendjének egysége - Jogászvilág. Fontos az is, hogy amennyiben haszonélvezeti jog van bejegyezve a területre, úgy a haszonélvezőt is értesíteni kell az eljárás megindításáról. Lényeges feltétel, hogy a használati megállapodásban rögzíteni kell a megállapodás időtartamát vagy ha azt a tulajdonostársak határozatlan időre hozták létre, akkor ennek a tényét. Ebből az is következik, hogy időhatározás nélkül semmisnek minősül a megállapodás, ha viszont határozatlan időre hozták azt létre, akkor a hatálya kiterjed a jogutódokra is (például adásvétel után az új tulajdonosra). Magától értetődik az is, hogy a használat átengedése (például többlethasználati megállapodással) egyébként nem tarthat hosszabb ideig, mint ameddig a használati rend fennáll.
Ezek az általános szabályok a kizárólagos használati jogosultságok mellett nem, vagy csak korlátozottan érvényesülnek. A perbeli esetben a használat megosztott volt, így a Ptk. 5:80. §-a irányadó, miszerint saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs jogosult rendelkezni. Ebből következően minden tulajdonostárs a saját kizárólagos használatába került ingatlanrészt használja, hasznosítja és szedi a hasznait. Ezek a tulajdonosi részjogosítványok nem választhatók el egymástól. A kizárólagos használatban álló részre a tulajdonostársak – így a peres felek – mindegyike maga élhet a tulajdonjogából eredő részjogosítványokkal. A kereset ezzel szemben arra irányult, hogy a tulajdonosi részjogosítványok közül kizárólag a hasznok szedésének a jogát vonja a bíróság a közös tulajdonra vonatkozó általános szabályok hatálya alá, míg a használati rend változatlanul osztott maradna. Erre azonban nincsen mód, a bíróság nem bonthatja meg a tulajdonosi részjogosítványok egységét. A bíróságnak nincs lehetősége osztott használati rend mellett az egész ingatlan hasznainak az általános szabályok szerinti felosztására.
Tartalmi követelmények: felek neve és összes személyes adata ingatlan leírása tulajdoni hányadok mértéke lakó és egyéb épületek leírása – ezek használati jogosultsága telekhasználat leírása átjárási lehetőség biztosítása közüzemi szolgáltatások leírása (önálló mérőórák vannak-e, elszámolás módja, kinek a nevén vannak a mérők) vázrajz az ingatlanhasználatról – a szöveges leírásnak megfelelő és egyértelmű jelölésekkel megállapodást a jogutódokra kiterjedésről többlethasználati díjról, egyéb követelés hiányáról nyilatkozat – vagy többlethasználati díjról megállapodást
A Kúria a közös tulajdonú ingatlanon kialakult használati renddel kapcsolatban kimondta, hogy a kizárólagosan használt részek tekintetében a tulajdonostársakat megillető részjogosítványok egységet képeznek, amit maga a bíróság sem bonthat meg. A Kúria a 2021. 79. számú döntésében foglalkozott a közös tulajdonú ingatlanon kialakult használati renddel és kimondta, hogy a kizárólagosan használt részek tekintetében a tulajdonostársakat megillető részjogosítványok (használat, hasznosítás, hasznok szedése stb. ) egységet képeznek. A kizárólagos használatú részek tekintetében fennálló részjogosítványok egységét maga a bíróság sem bonthatja meg, ezért arra sincs lehetősége, hogy osztott használati rend mellett az ingatlan egészének hasznait a közös tulajdon általános szabálya szerint – a tulajdoni hányadok alapján – a tulajdonostársak között megossza. A döntés alapjául szolgáló tényállás szerint az örökhagyó tulajdonát képezte egy ingatlan, amelyen 3 elkülönített helyiséget használtak kizárólagosan gazdálkodó szervezetek, különböző célokra.