Chamonixban rendezték ugyanis meg 1924 januárjában a Nemzetközi Sporthétnek induló első téli olimpiát. Olimpia Chamonix-ban 1924-ben Ezen akkor még csak 16 nemzet 258 sportolója vett részt 16 versenyszámban. Ekkor szerepelt először például gyorskorcsolya és síugrás hivatalosan a műsorban, de ki gondolná hogy Chamonixban már a hivatalos program része volt a bob is 1924-ben! Az utólag első téli olimpiává nyilvánított sportrendezvényen egyébként négy magyar síelő (Déván István, Háberl Aladár, Németh Ferenc és Szepes Béla) is jelen volt, eredmény nélkül sajnos. Curling – Chamonix, 1924 Az első téli olimpiai játékok legnagyobb sztárját is említsük meg: a mindössze 11 éves Sonja Henie. Első téli olimpiadas. A norvég műkorcsolyázó ekkor ugyan utolsó helyezett lett, de egyben világhírű is, zsenialitását pedig a következő három téli olimpián bizonyította: mindhármon aranyérmet nyert. Chamonix hangulat – Fotó: Barna Béla A "hegyek királya" s az első téli olimpia is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Chamonix azóta a hegyek országának fővárosává vált.
1924-ben rendezték meg az első téli olimpiai játékokat a franciaországi Chamonix-ban. Hivatalosan "Télisportok Nemzetközi Hete" néven szerepelt. A képen gyorskorcsolya-verseny az 1924-es téli olimpiai játékokon Forrás: Roger-Viollet via AFP/© Albert Harlingue / Roger-Viollet/Albert Harlingue A nemzetek csapatai gyülekeznek a Saint-Michel-templom és a Hotel de Ville előtt az 1924-es téli olimpia megnyitó ünnepségén a franciaországi Chamonix-ban, 1924. január 25-én Forrás: Getty Images/Getty Images/Topical Press Agency Alpesi fúvósok zenés felvonulása a megnyitó napon, Chamonix városában, Franciaországban, 1924-ben. Megvan Magyarország történetének első téli olimpiai aranyérme - Portfolio.hu. Érdekesség, hogy 1924-től egészen 1992-ig a téli olimpiákat a nyáriakkal megegyező években tartották Forrás: Leemage via AFP Sonja Henie norvég korcsolyázó (1912-1969) a chamonix-i jégen a téli olimpia idején Forrás: Getty Images/Central Press Charles Jewtraw amerikai gyorskorcsolyázó (1900-1996) az 1924-es téli olimpiai játékok férfi 500 méteres gyorskorcsolya versenyén a franciaországi Chamonix-i Stade Olympique de Chamonix-ban 1924. január 26-án.
Csakhogy a veszélyes pályán csupán néhány órát gyakorolhatott, így aztán múlt szombaton, első magyar pekingi szereplőként a 28. helyen végzett. Kozuback csütörtökön kapott engedélyt, hogy tartalékként edzhessen a sáncon, így péntektől már ott gyakorolhatott. A hódeszkás sérülések miatt ebben a szezonban kevés big air versenyen indult – pedig ez a kedvenc száma –, legutóbb december elején. A magyar szövetség tájékoztatása szerint Kozuback Kamilla és a cseh Sarka Pancochova az első nők, akik a hódeszka mindhárom szabadstílusú szakágában (slopestyle, félcső, big air) indulnak olimpián. Mindketten Pekingben rajtolnak. A big air az egyetlen havas szám az olimpián, amelyet nem a hegyekben, hanem a fővárosi Big Air Soukangon, egy használaton kívüli hatalmas gyártelepen felépített ugratón rendeznek. Norvég sífutóé a téli olimpia első aranyérme | M4 Sport. A versenyzők közel 80 méter magas mesterséges lejtőn csúszhatnak lefelé – valaki előbb lejjebb is jön, hogy ne legyen akkora lendülete –, és a megszerzett lendületből hatalmas ugrást hajtanak végre és közben több trükköt mutatnak be.
A csapat, Ralph Broome, Thomas Arnold, Alexander Richardson és Rodney Soher ezüstérmet szerzett az eseményen Forrás: Getty Images/2005 Getty Images/Topical Press Agency 1924. február 6. Téli olimpia: a történelem első elcsalt magyar aranyérme - NSO. : Az osztrák Herma Planck-Szabo a jégen. Női műkorcsolyán aranyérmet szerzett Forrás: Getty Images/Topical Press Agency Jacob Tullin Thams (1898-1954) norvég síugró a levegőben 1924. február 4-én Forrás: Getty Images/Getty Images/Topical Press Agency
Jó érzéssel gondolt vissza életének erre az időszakára. 3. 50 felett is tartogat nagy dobást az élet Már 62 éves volt, amikor az Ablak című televíziós műsorban megkezdte ismeretterjesztő munkásságát. Bőven túl volt már a nyugdíjkorhatáron, amikor az egész ország megismerte, megszerette, és a tanácsait követte. Népszerűségének egyik titka az volt, hogy úgy tanított, hogy az könnyen érthető legyen. Ha valakinek, neki elhittük, hogy a kertészkedés a hosszú élet titka! Túl a 90-en is a metszésről mesélt, oktató felvételeket készített, a magaságyásával büszkélkedett, a virágai között anekdotázott. 4. Haladni kell a korral Bálint gazda a kora ellenére is megbirkózott a digitális kihívásokkal. Cikkeinek gépelésében és közzétételében, oldalainak kezelésében mindig volt kire számítania; nem telt el nap úgy, hogy ne dolgozott volna – nem csak a kertben, de az íróasztalánál is. 75 is elmúlt, amikor az első számítógépén leütötte az első billentyűt. 5. A jövő kulcsa a gyerekek kezében van Fát ültetett óvodásokkal, tankertet avatott, gyerekeknek mesélt a növényekről: Bálint gazdát gyakran láthattuk a legkisebbek körében.
Bálint gazdát, dr. Bálint György kertészmérnököt, az Ablak című műsor által ismerte meg az ország, melynek 1981-2009. között volt a munkatársa. A műsor indulásánál Bálint gazda, már nyugdíjas volt, betöltötte a 60. életévét. Kedves és szimpatikus lénye, hasznos kertészeti tanácsai, magával ragadta a nézők figyelmét. Hosszú éveken keresztül, 28 éven át, kezdetben kéthetente, majd hetente pénteken, a tévénéző családok életébe beköltözött az Ablak című műsor, és vele együtt Bálint gazda. Tanácsait, nemcsak a képernyőn keresztül tolmácsolta felénk, hanem levélben is készséggel válaszolt az Őt megkereső kertészkedőknek. A kép forrása: fortepan/adományozó Rádió és Televízió újság Dr. Bálint György, 1919. július 28-án született Gyöngyösön. Magyar kertész- és mezőgazdasági mérnök, író, szerkesztő, médiaszemélyiség, újságíró, politikus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Dolgozott korábban a Földművelésügyi Minisztériumban, az Agrárgazdasági Kutató Intézetben és a Kertészeti Kutató Intézetben.
Pontosan tudta, hogy a gyerekeké a jövő, őket kell megtanítanunk a Föld, a növények, az állatok, az élőlények szeretetére. Örömmel tett eleget minden felkérésnek, amely óvodából, iskolából érkezett. 6. Hűség mindenekelőtt Bálint gazda az az ember volt, aki nem váltogatta évente munkahelyeit. Kitartása, hűsége unikumnak számított a mai rohanó, gyorsan változó világban. Ahogyan ő fogalmazott: "Egész életemet a hűség jellemezte, hűség a hazához, a termőföldhöz. " Forrás: Bálint György – Bánó András: Bálint gazda. A százéves kertész című könyve
Mindent az érzelmi evésről Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében. A Lenyelt vágyak, Az éhes lélek gyógyítása és a Hogyan szeretsz? című könyv szerzőjével az evési szokások és a kötődési minták kapcsolatát tárják fel. Az előadásról részletesen itt olvashatsz » Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért! Időpont: 2022. április 25. 18 óra Helyszín: József Attila Színház Promóció Fotó: TV2/Mokka, Fortepan, Facebook/Bálint gazda honlapja Faceboook-kép: MTVA
Az ember sok mindenben változik: ízlése, szokásai, vágyai megváltoznak, de a szakmámat mindig is szerettem, és sohase vágytam rá, hogy valami mást csináljak. Legföljebb az foglalkoztatott nagyon sokszor, mivel lehetne ezt a szakmát ebből a meg nem érdemelt megalázottságából egy kicsit kiemelni" - nyilatkozta. Születésnapja alkalmából a BBC is felkereste a magyar kertészt balatonfüredi otthonában. Díjai: a Haza Szolgálatáért Érdemérem, SZOT-díj (1988) és Táncsics Mihály-díj (1990), megkapta az Aranytollat (1998). Átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (2005), a Hajléktalan Emberért Díjat (2009) és a Hazám Díjat (2017). Budapest és Gyöngyös díszpolgárai közé választotta 2009-ben, majd Várda és Tarnabod is 2019-ben. Kitüntették a Prima Primissima Díjjal (2017), a Magyar Szabadságért Díjjal (2018) és idén átvehette az Év Agrárembere életműdíjat. 2019 februárjában azzal került be a hírekbe, hogy saját lakókerületében, a XVI. kerületben nem szavazták meg díszpolgári címét.